Vasárnapig az állampolgárok 60 százaléka tölötte ki online a népszámlálási kérdőívet

Belpol

Korábbi cikkünkre reagált a KSH.

Péntek reggel 7 óráig a címek 42,9 százalékáról érkeztek be válaszok az idei évben megrendezett népszámlálás során, amíg szombat estére a kitöltési arány meghaladta az 50 százalékot, vasárnap estére pedig a 60 százalékot is túllépte – írta megkeresésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Azért fordultunk KSH-hoz, mert egyik számlálóbiztosnak jelentkezett olvasónk a rendszer hiányosságairól számolt be. Egyebek mellett arról írt, hogy a számukra készült gyakorlófelület lefagyott, a belépési kódok késve érkeztek meg, és az is bekavart, hogy tolódik az online népszámlálás kitöltési határideje, mert egyebek mellett így a biztosoknak kevesebb címre kell majd kimenniük, ami miatt kevesebb pénzt is kapnak az elvégzett munka után. Forrásunk – aki főállás mellett jelentkezett számlálónak – úgy számolt, hogy 130 címre kell kimennie, amiért körülbelül 200 ezer forintot fog keresni, de ez az online kitöltés csúsztatásának fényében nagyon nagy valószínűség szerint csökkeni fog. 

A KSH szerint a számokból jól látszik, az online kitöltési lehetőség annyira népszerű a lakosság körében, hogy az utolsó napokban a kérdőívekből a korábbi napi átlag többszöröse érkezett be. Ezért döntöttek úgy, hogy az online kitöltési időszakot meghosszabbítják, hogy mindenkinek, aki szeretné, legyen még lehetősége interneten megválaszolni a népszámlálási kérdőívet. 

Forrásunk arról is beszámolt, hogy az online kitöltések ellenőrzése „bemondásra történt”. Ez általa elmondottak alapján azt jelenti, hogy eredetileg négy darab gyakorló kérdőívet kellett volna kitöltenie, amit egy felügyelő kapcsolattartó ellenőrzött volna. Ehhez képest forrásunk szerint jött számára egy email, amiben megkérdezték tőle, hogy sikerült-e a kitöltés. „Ha igent írtál, akkor visszírt, hogy mehet terepre” – fogalmazott. Ezen módszertan mentén viszont semmi nem garantálja szerinte, hogy a számlálóbiztosok megfelően ki tudják tölteni a kérdőíveket. 

A KSH erre vonatkozó kérdésünkre azt írta, a népszámlálás helyi előkészítéséért és az adatfelvétel végrehajtásáért a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzatok jegyzői felelnek, a KSH szakmai felügyelete és támogatása mellett (és a már említett felügyelő kapcsolattartókat is ők adják az értesüléseink szerint). Ők választották ki azt a közel 28 ezer számlálóbiztost, akik azokat a háztartásokat fogják felkeresni, akik nem töltötték ki online a kérdőívet. A számlálóbiztosok egy előzetes, online képzésen való részvétel, majd a gyakorlati felkészülési feladatok sikeres elvégzését követően kezdhetik meg munkájukat, írta a KSH. Ezzel viszont nem cáfolta a hivatal, hogy a számlálóbiztosok felkészültségének az ellenőrzése a forrásunk által leírtak alapján történik. 

Arra a kedd reggel megjelent állításunkra is reagáltatni szerettük volna a hivatalt, mely szerint egy megadott keret van a számlálóbiztosok kifizetésére, így ha az online kitöltések száma nem ér el egy kívánt szintet (értesüléseink szerint a 60 százalék közelit), akkor nem tudják a díjazásokat rendezni. Ezzel kapcsolatban a KSH azt írta, hogy számlálóbiztosok száma az online kitöltés előzetesen becsült arányát is figyelembevéve lett kalkulálva.

„Az, hogy egy-egy megyében, illetve településen hány számlálóbiztosra van szükség, függ egyrészt attól, hányan töltik ki online a kérdőívet, de természetesen a népességszámmal is összefüggésbe hozható. Ott, ahol többen élnek, értelemszerűen több számlálóbiztosra lehet szükség. Minél többen töltik ki önállóan, online a kérdőívet, a számlálóbiztosoknak már annál kevesebb háztartást kell személyesen felkeresni, amivel rengeteg időt és energiát takarítunk meg”. Ezzel a válasszal ugyancsak nem cáfolta a KSH a megadott keretre és a kifizetésekre vonatkozó állításainkat, így könnyen lehet, hogy a számlálóbiztosok végül kevesebbet visznek majd haza, mint ahogyan azt előre tervezték. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.