Vényköteles az Algopyrin: Elvonás

  • Rovó Attila
  • 2007. január 11.

Belpol

Vénykötelessé teszi a kormányzat a hazánkban évente tízmillió dobozzal fogyó Algopyrint. Üzenheti-e a változtatás, hogy a pirula ekkora mennyiségben fogyasztva korántsem veszélytelen, s ha igen, mit tehetnek, akik eddig marékszám zabálták a tablettákat egy-egy húzósabb éjszaka után, vagy front előtt?
Vénykötelessé teszi a kormányzat a hazánkban évente tízmillió dobozzal fogyó Algopyrint. Üzenheti-e a változtatás, hogy a pirula ekkora mennyiségben fogyasztva korántsem veszélytelen, s ha igen, mit tehetnek, akik eddig marékszám zabálták a tablettákat egy-egy húzósabb éjszaka után, vagy front előtt?

Egy emberként hördültek fel múlt hét közepén a hír hallatán mindazok, akik a fejfájásukra éveken át szedtek ipari mennyiségű Algopyrint vagy Quarelint. Gyógyszerüket néhány héten belül a nyugat-európaiakhoz hasonlóan csak orvosi receptre kaphatják meg, ráadásul a vényért a háromszáz forintos vizitdíjat is ki kell fizetniük. A rendelőbe járás nyűge és a közvetett áremelés mellett azonban sokakban felmerült az is, hogy az immár hivatalosan is odafigyelést igénylő, gyógyszernek számító fájdalomcsillapítók megfontoltnak és mértékletesnek aligha nevezhető használata okozott-e valamiféle elváltozást a szervezetükben az elmúlt években.

"Az említett, vénykötelessé váló gyógyszerek hatóanyaga, a metamizol tartós fogyasztása a vérképző szervek zavarát, a fehérvérsejtek csökkenését, s ezáltal az immunrendszer gyengülését okozhatja" - magyarázta a receptkötelességet indokló mellékhatásokat a Narancsnak Zacher Gábor toxikológus főorvos. Ha például egy Algopyrin-nagyfogyasztó gyanúsan sokszor kap el fertőzéseket, gyakran lázas, nem árt megnézetnie a vérképét. Ha az eredmény nem túl jó, általában különösebb kezelés nélkül, a gyógyszer elhagyásával meggyógyulhat. Hogy kinél mekkora mennyiség okoz s egyáltalán okoz-e ilyen tünetet, azt Zacher szerint lehetetlen megmondani, ám ha csupán a fogyasztás mértékéből indulnánk ki, kis túlzással nagyjából a fél ország retteghetne és készülhetne az orvoshoz fehérvérsejtszámot nézetni. Erős László orvos, a rendszerváltás előtt is vényköteles Algopyrint és a Quarelint is gyártó Sanofi Aventis orvos-igazgatója lapunknak elmondta: hazánkban minden állampolgár fejenként átlagosan egy doboz Algopyrint vesz be évente, vagyis tízmillió doboz fogy egy esztendőben, és ez "nagyon sok". Ezzel reklámok nélkül is a népszerűségi lista első három helyének valamelyikén áll, s a Quarelin is az első tízben szerepel. Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója egyébként ezzel, vagyis az óriási fogyasztással is indokolta a döntést. "Ez a mennyiség már túl van azon a határon, amely az egyes emberekre lebontva megnöveli a ritka, de súlyos mellékhatások valószínűségét" - mondta a Klubrádiónak.

Különösebb rettegésre ugyanakkor nincs okuk a fejfájósoknak: súlyossá vagy akár halálossá egymillió emberből statisztikailag egynél válnak a metamizol okozta mellékhatások. "Hazánkban évente néhány túlfogyasztásos esetet jegyeznek fel és jelentenek nekünk kötelezően, ám eddig mindannyiuknál visszafordíthatók voltak az elváltozások" - mondta a Narancsnak Erős László. Ám ha valakiben mégis kárt okozott a sok fájdalomcsillapító, jogilag kizárólag ő felelős a mérgezésért. "Mellékhatás nélküli gyógyszer nem létezik, s mivel a használati útmutatóban szerepel az említett tünet lehetséges elváltozásként, kizártnak tartom, hogy megállna egy erre alapozott kártérítési per" - vélekedett Martini Jenő egészségügyi jogász, a Magyar Orvos-Jogász Interdiszciplináris Társaság elnöke, s ugyanígy nyilatkozott érdeklődésünkre Erős László is.

A Sanofi nem titkolja: az Algopyrin és a Quarelin forgalmának észrevehető visszaesésére számít, de a hivatalos kommunikációjuk szerint ez nem különösebben érdekli őket, hiszen - mint közölték - a vállalatnak az emberek biztonsága, a felelős és ellenőrzött gyógyszerfogyasztás a legfontosabb. Ennek érdekében 2006 júniusában egy cégen belüli európai szintű revízió után ők maguk kezdeményezték, hogy a metamizol hatóanyagú gyógyszereik Nyugat-Európa országai mellett legyenek hazánkban is vénykötelesek, annak ellenére, hogy a pirulák összetétele nem változott, és új mellékhatást sem fedeztek fel - mondta Erős. A kérést először indokolás nélkül elutasították a hatóságok, majd a múlt héten kiderült: az uniós normákra hivatkozva mégis megfogadta a gyártó tanácsát az egészségügyi kormányzat. Politikai mellékszál, hogy az ellenzék pénzügyi okokat sejt az EU-harmonizációra hivatkozó döntés hátterében, Mikola István, a Fidesz egészségügy-politikusa szerint ugyanis a kormány valójában a vizitdíjra utazik a legnépszerűbb gyógyszerek vénykötelezetté tételével.

A vénykötelezetté tételt amúgy meglepő szakmai egyetértés fogadta, sem a gyógyszerészek, sem az orvosok nem tiltakoztak ellene. Pontosabban: több orvos - így Zacher, Martini, valamint Kertai Aurél, az orvosi kamara háziorvosi szekciójának vezetője is - amellett, hogy egyetértett a változtatással, felhívta a figyelmet a paracetamoltartalmú készítmények túladagolásának veszélyeire is. A paracetamol és a metamizol ugyanannak a fájdalomközvetítő anyagnak (prosztaglandin) a képződését gátolja, ám hatásmechanizmusuk és ezáltal mellékhatásaik is eltérőek. Másképp bénítanak, és céljuk eléréséhez más-más enzimekkel lépnek kapcsolatba. Ez utóbbiak jellemzői minden egyes embernél mások, egyebek közt ez is magyarázza, egyeseknek miért az Algopyrin válik be, míg másoknál más fejfájás-csillapító, például a Panadol a hatékonyabb. "Évi száz paracetamolmérgezést kezelünk a Péterfy-kórházban, Amerikában az öngyilkosságok 15 százalékát követik el fájdalomcsillapítókkal, nagy részüket paracetamoltartalmúakkal" - magyarázta Zacher.

Heves reakciót váltott ki viszont a döntés a fogyasztókból: a patikákban a bejelentés után három nap alatt fogyott annyi fájdalomcsillapító, mint máskor egy hónap alatt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.