Egy emberként hördültek fel múlt hét közepén a hír hallatán mindazok, akik a fejfájásukra éveken át szedtek ipari mennyiségű Algopyrint vagy Quarelint. Gyógyszerüket néhány héten belül a nyugat-európaiakhoz hasonlóan csak orvosi receptre kaphatják meg, ráadásul a vényért a háromszáz forintos vizitdíjat is ki kell fizetniük. A rendelőbe járás nyűge és a közvetett áremelés mellett azonban sokakban felmerült az is, hogy az immár hivatalosan is odafigyelést igénylő, gyógyszernek számító fájdalomcsillapítók megfontoltnak és mértékletesnek aligha nevezhető használata okozott-e valamiféle elváltozást a szervezetükben az elmúlt években.
"Az említett, vénykötelessé váló gyógyszerek hatóanyaga, a metamizol tartós fogyasztása a vérképző szervek zavarát, a fehérvérsejtek csökkenését, s ezáltal az immunrendszer gyengülését okozhatja" - magyarázta a receptkötelességet indokló mellékhatásokat a Narancsnak Zacher Gábor toxikológus főorvos. Ha például egy Algopyrin-nagyfogyasztó gyanúsan sokszor kap el fertőzéseket, gyakran lázas, nem árt megnézetnie a vérképét. Ha az eredmény nem túl jó, általában különösebb kezelés nélkül, a gyógyszer elhagyásával meggyógyulhat. Hogy kinél mekkora mennyiség okoz s egyáltalán okoz-e ilyen tünetet, azt Zacher szerint lehetetlen megmondani, ám ha csupán a fogyasztás mértékéből indulnánk ki, kis túlzással nagyjából a fél ország retteghetne és készülhetne az orvoshoz fehérvérsejtszámot nézetni. Erős László orvos, a rendszerváltás előtt is vényköteles Algopyrint és a Quarelint is gyártó Sanofi Aventis orvos-igazgatója lapunknak elmondta: hazánkban minden állampolgár fejenként átlagosan egy doboz Algopyrint vesz be évente, vagyis tízmillió doboz fogy egy esztendőben, és ez "nagyon sok". Ezzel reklámok nélkül is a népszerűségi lista első három helyének valamelyikén áll, s a Quarelin is az első tízben szerepel. Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója egyébként ezzel, vagyis az óriási fogyasztással is indokolta a döntést. "Ez a mennyiség már túl van azon a határon, amely az egyes emberekre lebontva megnöveli a ritka, de súlyos mellékhatások valószínűségét" - mondta a Klubrádiónak.
Különösebb rettegésre ugyanakkor nincs okuk a fejfájósoknak: súlyossá vagy akár halálossá egymillió emberből statisztikailag egynél válnak a metamizol okozta mellékhatások. "Hazánkban évente néhány túlfogyasztásos esetet jegyeznek fel és jelentenek nekünk kötelezően, ám eddig mindannyiuknál visszafordíthatók voltak az elváltozások" - mondta a Narancsnak Erős László. Ám ha valakiben mégis kárt okozott a sok fájdalomcsillapító, jogilag kizárólag ő felelős a mérgezésért. "Mellékhatás nélküli gyógyszer nem létezik, s mivel a használati útmutatóban szerepel az említett tünet lehetséges elváltozásként, kizártnak tartom, hogy megállna egy erre alapozott kártérítési per" - vélekedett Martini Jenő egészségügyi jogász, a Magyar Orvos-Jogász Interdiszciplináris Társaság elnöke, s ugyanígy nyilatkozott érdeklődésünkre Erős László is.
A Sanofi nem titkolja: az Algopyrin és a Quarelin forgalmának észrevehető visszaesésére számít, de a hivatalos kommunikációjuk szerint ez nem különösebben érdekli őket, hiszen - mint közölték - a vállalatnak az emberek biztonsága, a felelős és ellenőrzött gyógyszerfogyasztás a legfontosabb. Ennek érdekében 2006 júniusában egy cégen belüli európai szintű revízió után ők maguk kezdeményezték, hogy a metamizol hatóanyagú gyógyszereik Nyugat-Európa országai mellett legyenek hazánkban is vénykötelesek, annak ellenére, hogy a pirulák összetétele nem változott, és új mellékhatást sem fedeztek fel - mondta Erős. A kérést először indokolás nélkül elutasították a hatóságok, majd a múlt héten kiderült: az uniós normákra hivatkozva mégis megfogadta a gyártó tanácsát az egészségügyi kormányzat. Politikai mellékszál, hogy az ellenzék pénzügyi okokat sejt az EU-harmonizációra hivatkozó döntés hátterében, Mikola István, a Fidesz egészségügy-politikusa szerint ugyanis a kormány valójában a vizitdíjra utazik a legnépszerűbb gyógyszerek vénykötelezetté tételével.
A vénykötelezetté tételt amúgy meglepő szakmai egyetértés fogadta, sem a gyógyszerészek, sem az orvosok nem tiltakoztak ellene. Pontosabban: több orvos - így Zacher, Martini, valamint Kertai Aurél, az orvosi kamara háziorvosi szekciójának vezetője is - amellett, hogy egyetértett a változtatással, felhívta a figyelmet a paracetamoltartalmú készítmények túladagolásának veszélyeire is. A paracetamol és a metamizol ugyanannak a fájdalomközvetítő anyagnak (prosztaglandin) a képződését gátolja, ám hatásmechanizmusuk és ezáltal mellékhatásaik is eltérőek. Másképp bénítanak, és céljuk eléréséhez más-más enzimekkel lépnek kapcsolatba. Ez utóbbiak jellemzői minden egyes embernél mások, egyebek közt ez is magyarázza, egyeseknek miért az Algopyrin válik be, míg másoknál más fejfájás-csillapító, például a Panadol a hatékonyabb. "Évi száz paracetamolmérgezést kezelünk a Péterfy-kórházban, Amerikában az öngyilkosságok 15 százalékát követik el fájdalomcsillapítókkal, nagy részüket paracetamoltartalmúakkal" - magyarázta Zacher.
Heves reakciót váltott ki viszont a döntés a fogyasztókból: a patikákban a bejelentés után három nap alatt fogyott annyi fájdalomcsillapító, mint máskor egy hónap alatt.
