Visszaesett a rákos betegek ellátása a koronavírus-járvány kitörése óta

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 29.

Belpol

És azóta sem állt vissza olyan szintre, mint a pandémia előtti időszakban volt.

A három legfontosabb daganattípusnál csökkent az ellátás az elmúlt években – írjaNépszava a nemrég megjelent, A Covid–19-világjárvány hatása a daganatos betegek ellátására című tanulmány alapján.

A tüdőrákosok esetében 40 százalékkal kevesebb beteget operáltak meg a járvány első másfél éve alatt, mint az azt megelőző években. A vastag- és végbéldaganatosok operációinak száma 20,5 százalékkal csökkent, az emlődaganatosoké 12 százalékkal.

A sugárkezelések száma 16-28 százalékkal esett vissza, a kemoterápiás kezeléseké viszont csak 4 százalékkal.

A tüdődaganat-műtétek esetében az erősebb visszaesést magyarázhatja a szerzők szerint, hogy különösen nehezített volt a gyanú kivizsgálása, és a pulmonológiai osztályok tevékenységét a Covid-betegek ellátása dominálta.

Az emlőrák esetében a szűrések számának csökkenésén túl –, hogy a betegség kivizsgálásának ideje is megnyúlhatott, mert az orvosok egy hányada más, a Coviddal összefüggő ellátásra volt beosztva, és a "folyamatos betegútmenedzsment is többször korlátokba ütközött".

Ezért például a betegek vélhetően maguk is kevésbé fordultak orvoshoz a járvány nagyobb hullámai alatt. Ezzel az esélyük is csökkent a még korai daganatos elváltozások felismerésére. Amikor pedig végül – a tünetek megjelenésével, erősödésével – orvoshoz fordultak, a betegségük már nem volt műthető állapotban, csak a kemoterápia jöhetett szóba.

A betegek sok esetben daganatgyanú esetén sem kérték a diagnózis pontosító vizsgálatokat, mert azty hitték: nem végeznek műtéteket a járvány ideje alatt, noha az onkológiai műtétek még átmenetileg sem voltak felfüggesztve.

(Népszava)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.