„Vitézy Alexandra” – ilyen szavazólapot találtak

  • narancs.hu
  • 2024. június 16.

Belpol

A választó firkálmányát Vitézy mellett elkönyvelhető érvényes szavazatként fogadta el Szabó Tímea szerint az NVB.

„Ezen a szavazólapon a Választási Bizottság elfogadta az alábbit Vitézyre leadott érvényes szavazatnak, miközben pontosan tudjuk, hogy ez a szavazó nem Vitézyre akart szavazni. Így csalta végig a fideszes többségű NVB az eleve jogszerűtlenül elrendelt újraszámlálást” – írja Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek ügyvezető társelnöke, országgyűlési képviselője. 

Egy olyan szavazólap fotóját posztolta, amelyre a választó azt írta, Vitézy Alexandra, odarajzolt egy szmájlit, a Vitézy Dávid neve mellett látható kör pedig – ahová az ikszet vagy a két, egymást metsző vonalat szokás bevésni – egy érdekes kompozíció részeként kap új értelmet.  

Szabó a Facebook-bejegyzésben úgy fogalmaz, hogy az Ungár–Vitézy páros a Fidesszel együtt „összemocskolta a budapesti választást” – bár nyilván nem arra gondol, hogy az obszcén módon kidekorált szavazólapról tehetne az LMP elnöke és főpolgármester-jelöltje. Szabó szerint „minden ármánykodás ellenére Budapest köztársaság marad”.

A főpolgármester-választáson leadott szavazatok újraszámolása után Karácsony Gergely 41 vokssal, de megnyerte a választást.

Az újraszámolás kihívásairól a Whistler mamája című blog így emlékezik meg:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.