Vízerőmű a hegytetőre: Betonba öntve

  • Szabó M. István
  • 2007.02.08 00:00

Belpol

Ez az egész arról szól, hogy lehet-e építeni egy 70 méter magas betonfalat, pontosan itt, majd mögéje beszivattyúzni 31 millió köbméter vizet - mondja Takács András. Egy völgyben hangzik el mindez, a dél-zempléni erdők közepén.
Ez az egész arról szól, hogy lehet-e építeni egy 70 méter magas betonfalat, pontosan itt, majd mögéje beszivattyúzni 31 millió köbméter vizet - mondja Takács András. Egy völgyben hangzik el mindez, a dél-zempléni erdők közepén.

Takács András (néprajzos és pszichológus, állandó lakcíme alapján aranyosi, emellett még Üllői úti lakos) novemberben egy telefonbeszélgetés közben elejtett megjegyzésből tudta meg, hogy az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél egy budapesti cég előzetes eljárást kezdeményezett abban, hogy az Aranyoshoz közeli Hidegvölgy víz alá kerülhet-e és szivattyús energiatározóvá (szet) alakítható-e. (E tározótípusról lásd a Szet, a faluról pedig az Aranyos című keretes anyagainkat.) Takács hamar kiderítette, hogy a SZET Kft. terve "hivatalosan kifüggesztésre került" az illetékes (abaújszántói és tállyai) önkormányzatnál. Felhívta a jegyzőt, szeretne megbizonyosodni arról, hogy a tervek nem érintik-e Aranyost. Amikor Szunyogh Szabolcs ezt csak erélyes unszolásra tette lehetővé, Takács már tudta, valami gáz van. "Amikor megláttam a tervet, világos lett, hogy az egyáltalán nem számolt az Aranyos-völgy elhelyezkedésével, és hogy a beruházó - bár megvalósulása esetén mi lennénk a leginkább érintett település - megint kifelejtett minket a tervéből" - magyarázza Takács, aki a többes számot az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület (AFE) elnökeként használja.

A Hernádból kivonni szánt vizet Aranyoson keresztül vezetnék át a völgybe, a faluhoz tartozó Aranyos-patakot építenék át vízelvezető csatornává, és a település - akaratán kívül - egy több millió köbméteres vízoszlop előtt találná magát 2011-ben.

Ráadásul nem is egy, hanem két erőműterv létezik. A hidegvölgyi elképzelés mellett ugyanis megjelent a 90-es évek közepén egyszer már ad acta tett SIMA 2 terv alig módosított verziója is. Farkas Gábor, a tervet beadó Szinerg 640 Szivattyús Energiatározó Projekt Kft. ügyvezető igazgatója kikéri magának a "megbukott" jelzőt. Szerinte csak azért nem épült meg tíz éve az erőmű, mert a Magyar Villamos Művek (MVM) akkor nem vállalta az építést. Annyit sikerült kibogoznunk, hogy a SIMA 2 első verziójának a vesztét a 90-es évek közepén kezdődött villamosenergia-piaci változások okozhatták. Az erőművek eladása, a piacnyitás egyúttal azt is jelentette az MVM-nek, hogy a cég ezentúl nem ott épít erőművet, ahol azt jól-rosszul elgondolja; ezért nem kezdett bele 1996-97-ben egy zempléni szet építésébe.

Takács András ügyféli jogállást kért az egyesületének az illetékes miskolci felügyelőségtől és az energiahivataltól, hogy minden egyes hivatalos papírba betekinthessen. Hatalmas levelezésbe fogott: az érintett települések (Abaújalpár, Abaújszántó, Boldogkőújfalu, Baskó, Sima, Tállya) képviselőin túl az összes illetékes szakállamtitkárságot, felügyelőséget, hivatalt, minisztériumot és országgyűlési képviselőt személyesen tájékoztatta az ügyről. "Az elején eldöntöttük, hogy az egészet fejlesztéspolitikai és emberi jogi kérdésként kezeljük. Előbbiként azért, hogy az ide befektetett energiával a nyolc település fejlődési útja kirajzolható legyen, utóbbiként pedig azért, mert nem lehet olyan helyzetbe hozni egy települést, hogy akarata ellenére egy völgyzáró gát elé kerüljön" - mondta lapunknak az egyesület vezetője. Takács az AFE nevében november végén személyesen tájékoztatta a hat önkormányzat vezetőit és az abaújkéri polgármestert. Noha a szet-terveket az ott megjelentek többsége támogatta, a munkahelyteremtésben és iparűzési adóban rejlő lehetőségeket szerintük is minél jobban ki kell használniuk a településeiknek. Igaz, az előzetes környezeti tanulmányokból az olvasható ki, hogy egy-egy erőmű kevesebb mint két tucat dolgozóval is elműködik, ráadásul a kistérségben nem sok hidrológiai szakember él.

Abaújkér és Abaújalpár polgármestere nem nyilatkozott. A halogató álláspont mögött feltehetőleg az áll, hogy még sok szakhatóságnak kell jóváhagynia a terveket. Takács mindezekkel együtt is elérte, hogy Aranyos érintettségét az ügyekben azóta senki sem kérdőjelezi meg. Egyelőre Madár György abaújszántói polgármestertől és Nyakó Istvántól, a térség szocialista honatyjától kért találkozói futottak csak zátonyra.

Föl s alá

A szet-erőművek alapelve az, hogy a víz két különböző magasságban lévő, turbinán/generátoron keresztül összekötött "tó" (valójában kibetonozott, mesterséges medence) között ingázik föl-alá. Amikor a szethez kapcsolt más erőművek (például a szeles vagy szenes áramtermelők) nem tudnak a villamos hálózatra dolgozni (mert éppen nincs fogyasztójuk), fölös energiáikkal fölszívják a vizet a felső tóba. Amikor pedig a villamos hálózatban fogyasztási csúcs van, akkor ezt a vizet ráengedik a turbinára, így termelve áramot. Vagyis el lehet raktározni a villamos energiát, 75 százalék körüli hatásfokkal.

Tavaly október végén, amikor a Magyar Energia Hivatal (MEH) kiadta az elsődleges energiaforrás-választásra szóló engedélyt a Szinergnek, Horváth J. Ferenc elnök azt közölte a sajtóval, hogy amennyiben felépülne egy 600 MW kapacitású szivattyús erőmű, az számos gondot megoldana (mondjuk a rendszerszabályozás anomáliáit). Optimizmusát azonban ő maga hűtötte le azzal, hogy például hiába voltak meg a Prédikálószékre tervezett szet komplett tervei, "különféle zöld szervezetek megakadályozták" a megvalósítást.

Grabner Pétert, a MEH energiafelügyeleti és engedélyezési osztályának vezetőjét arról kérdeztük, hogy az olyasfajta engedélyek, amilyet a Szinerg is megkapott, valójában mit tartalmaznak. Nos, leginkább semmit; hasonló engedély úgy adható lényegében bárkinek, hogy például a MEH-nek nem kell tudnia azt sem, hogy a mű hol épülne meg, s miből finanszíroznák a beruházók. A hivatal köteles kiadni az engedélyt, ha a kérelem megfelel a jogszabályban leírtaknak. Az osztályvezető mindehhez hozzátette: "Ennek az engedélynek a birtokában nem mondhatja senki, hogy a MEH a tervében semmi kivetnivalót nem talált." (Persze hogy nem, mert nem is keresett, ugyanis nincs erre jogosítványa. Az megint más kérdés, hogy ez az eljárás ebben a formájában mennyire abszurd.)

A szivattyús erőműveket a szintkülönbség-igény miatt gyakran építik hegytetőre. Ilyenkor a csúcsnak "le kell venni a tetejét", a leszedett résszel kehelyszerűen megemelni a peremet, és kész is a felső tározó. A felszínen, de inkább a föld alatti csőrendszerrel ezzel összekötött alsó "tóhoz" egy völgyzáró gát kell. No meg kellő vízmennyiség, továbbá fontos az elpárolgás miatti vízpótlás biztosítása.

A konkrét esetben Zemplénbe valójában három tavat terveznek. Szinte bizonyos, hogy mindegyik elkerített ipari területként funkcionálna. A Hidegvölgyben létrehozandó tóban 15 méteres vízszintingadozás lenne naponta, és a SIMA 2-nél is csak akkor jöhet szóba idegenforgalmi terület kialakítása, ha az egész Aranyos-völgyet elrekesztik.

Szeredi István, a SZET Kft. ügyvezető igazgatója nagyot fúj, mielőtt magyarázni kezdi a hidegvölgyi és a SIMA 2 projekt közötti kapcsolatot. "Ez két, egymástól teljesen független terv", majd elmeséli, hogy korábban az összes ilyen elképzelést az AWE Mérnökszolgálati Kft. végezte, ahol ő és édesapja is dolgozott. Tavaly azonban, amikor a Szinerg 640 megszerezte a társaságot, kilépett és új céget alapított. Ez lett a SZET. A Szinerg 640 Szeredi elbeszélésében úgy szerepel, mint amely "csak elkezdett házalni a megörökölt anyagokkal".

A másik ügyvezető, Farkas Gábor viszont azt állítja, hogy a fiatalabbik Szeredi egyszerűen elcsalta tőlük a legjobb mérnököt, és elvitt egy rakás tanulmányt számítógépestül. Ennél tovább nem is jutunk, pláne, hogy a Szinerg cégpapírjaiból kiderül az idősebb Szeredi felügyelőbizottsági tagsága. Tovább bonyolítja a cégek közötti viszony tisztázását, hogy az idősebb Szeredi egy éve még az MVM alkalmazottjaként írt cikket szakterületéről, a szivattyús energiatárolásról a cég lapjába. Mindenesetre mindkét társaság megkérte a MEH-től az előzetes "tüzelőanyag-választási engedélyt", melyet - egymillió forint befizetése ellenében - meg is kaptak.

A két tervezet között alig van különbség; mindkettő 600 MW teljesítménnyel és 2011-es indulási évvel számol, és bár a SZET a Hidegvölgyre és a Szegénylegény-hátra, riválisa pedig az Aranyos-völgy-Nagy-Korsós-hegy párosra tett, mindegyik terület az Abaújszántótól Erdőbénye irányába eső dél-zempléni területen található. Ráadásul a Hidegvölgy és az Aranyos-völgy nem csak közvetlen szomszédok, de a két cég terve részben számol a másik "völgyével" is. Azaz egy nagy alsó tóból láthatnák el a két felső tavat.

Nem is úgy lesz

Ez azért még messze van. A SZET az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség január 15-én Miskolcon kelt határozatában leírtak alapján nem kaphat környezetvédelmi engedélyt. Az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága megtagadta a hozzájárulását a hidegvölgyi tározó létesítéséhez, mivel (többek között) indokolatlanul nagy területű erdőt venne igénybe, ami "messze meghaladja a tervezett létesítmény társadalmi hasznát". Az első fokú hatóság azt is felrója a SZET Kft.-nek, hogy beadott tanulmányában nem helytálló azon megállapítás, miszerint "a terület nem része a Natura 2000 hálózatnak", és hogy a védetté nyilvánított területeket 5 km-nél sehol nem közelítik meg jobban. (Például az Abaújkéri Aranyos-völgy Természetvédelmi Területtől 500 méter a távolság.) A határozat III. pontja értelmében a tállyai és az abaújszántói jegyzőnek megküldik e papirosokat, amit nekik közzé kell tenniük. Január végén Abaújszántó jegyzője állítása szerint egyelőre nem kapta kézhez a határozatot.

"Igazából nem tartunk még sehol" - kommentálja az elsőfokú döntést Szeredi István. Hozzáteszi: amikor Abaújszántón megkérdezték tőle, hány százalékon állnak, ha a 100 az üzemindulás, akkor azt kellett mondania, hogy az 1 százalékot sem érték még el. "Viszont a többi hasonló elvű elképzelést ismerve mi vagyunk a legelőrébb." Elmondása szerint annyit kértek az érintett településektől, hogy amennyiben a szükséges engedélyeket sikerül beszerezniük, akkor adják áldásukat a tervükre. Abaújszántón állítólag ezt meg is ígérték. Õ maga legfeljebb 20 százalék esélyt ad a tervek megvalósulásának. Természetesen fellebbeznek a másodfokú hatósághoz, de ha a környezeti hatástanulmányt ez év végéig nem tudják elfogadtatni, valószínűleg nem lesz az egészből semmi.

A SZET Kft.-t egyébként néhány olyan cég alapította, amely összesen öt, egyenként 49 MW-os kapacitású biomassza-erőművet tervez építeni az országban. Ezek éjjel-nappal üzemelnének, akkor is tehát, amikor a hálózatnak nincs szüksége az áramukra. A fölöslegesen keletkező kapacitást a szivattyús erőművek segítségével tudnák tárolni; miközben a szet 600 MW-jából jutna más igény kiszolgálására is. Szeredi úgy véli, ha 300 MW-ot rendszerszabályozásra kötne le tőlük a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir), akkor minden meg lenne oldva. Akkor a tervezett erőmű építésének finanszírozásába egy bank is beszállna (állítja, hogy előzetes felméréseik szerint akár az MFB is hajlandó volna erre). De 400 MW erejéig érdeklődik például egy spanyol szeles társaság is, és az MVM 2005 szeptemberében elfogadott középtávú stratégiájában is szerepel, hogy szívesen bővítené a portfólióját szettel.

A SIMA 2 projektet igazgató Farkas Gábor még az elsőfokú hatóság döntésére vár. Többször is elmondja - talán a maga biztatására is -, hogy a zöldek és a most még ellenséges civilek a projekt mögé fognak állni, mert szerinte más út nincs: a magyar energiaszektornak az ellátásbiztonság miatt szüksége van ilyen energiatározóra.

Takács András viszont már az első fokon elutasított hidegvölgyi terv másodfokú tárgyalására készül, s persze az elsőfokú SIMA 2-ére is. Az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület országos szintű együttműködést keres szakmai szervezetekkel. Az Energia Klub, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország támogatása mellett jogi ügyeinek intézését Gubek Nórára (a Védegylet és a Greenfo ügyvédjeként ismert jogászra) bízták.

S hogy mi történik, ha végül Aba-újszántó, Baskó, Tállya és a többiek mégis támogatják majd a tervet? Mi lesz, ha Aranyos 2011-ben egy víztá-rozó tövében találja magát? Takács András szerint ebben az esetben minden jogi lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a falu a lehető legjobban jöjjön ki ebből. Elárulja: már üzentek neki Abaújszántóról, hogy megtámogatnák Aranyost, ha cserébe visszafogja magát kicsit. Annyit üzent vissza, hogy ha megépül a gát, önálló települést hoznak létre a szomszédos Cekeházával. Cekeháza valóban kulcsszereplő e történetben, mivel az erőműtervekben szereplő külterületeket túlnyomórészt ez a település vitte be az egyesülésekor Abaújszántóba. Cekeháza már volt önálló falu, s akár újra függetlenné is válhat - például a másik szomszéddal, Aranyossal társulva.

Szet

A szivattyús energiatározás első erőmű nagyságú építésére 1879-ben, Zürich mellett került sor. Az ilyesfajta ipari létesítmények első virágkorukat a két világháború között élték, 1928-38 között 40 ilyen erőművet állítottak üzembe. Közülük a legnagyobb teljesítménye sem haladta meg a 40 MW-ot. A második világháborút követő másfél évtizedben ezt a határt sikerült 270 MW-ig kitolni, majd a 60-as évek óta gyors ütemben fejlődött ez az erőműtípus.

A világon jelenleg körülbelül 300 ilyen rendszer működik. A legtöbb szet Japánban van (43), Franciaországban 30, Németországban 40, Olaszországban 23, Ausztriában pedig 22 ilyen létesítmény üzemel. A teljesítményversenyt is a távol-keleti ország vezeti, a kannagawai erőmű akár 2700 MW-nyi villamos energiát is képes a japán rendszerbe pumpálni. Európában működik viszont a legnagyobb tározó a North Wales-hegy alatt, ahol hat szivattyúturbina (egyenként 317 MW teljesítménnyel) hatmillió köbméter vizet dolgoztat le-föl 600 méter szintkülönbségen.

Idehaza a 70-es évek végétől, főként a Paksi Atomerőmű termelési rugalmatlansága miatt bukkan fel időről időre a téma. A hazai villamosenergia-termelés és -fogyasztás egyensúlyának megteremtéséhez egy szettel elérhető "simítás" a rendszerirányítók munkáját könnyítené - nem csoda, hogy leginkább ők támogatták korábban is egy ilyen erőmű megépítését. Energetikailag a legideálisabb helyszín a Dunakanyar, a Visegrád és Dömös közötti Prédikálószék lenne. A Duna vízszintjétől számított több mint 500 méternyi szintkülönbséget kihasználva akár 1200 MW-nyi szivattyú/turbina üzembe állítása is reálisan elképzelhető. A bős-nagymarosi vízlépcső projekt jobblétre szenderülése azonban ezt az elképzelést is kivitelezhetetlenné tette.

Aranyos

A falu csak a jobbfajta térképeken szerepel, azokon is az Aranyospuszta név, de a falu elejére is csak Aranyos van kiírva. A Miskolctól negyven, Encstől pedig tíz kilométerre lévő település a Dél-Zemplént Erdőbénye felé átszelő Aranyos-völgy bejáratánál található. A legendák szerint régen aranyat mostak a helyi patakban, a falu innen kapta a nevét. Ma nagyjából 90 lakója van, közigazgatásilag a másfél kilométerre lévő Abaújkérhez tartozik. Önálló település sosem volt, lehet, hogy a messziről érkező tervek és elképzelések térképeiről ezért felejtik le a falut.

Ez történt 2003-ban is, amikor a környékbeli autópálya-építésekhez akartak itt andezitet bányászni. Pontosabban egyetlen szó nélkül elbontották volna az Aranyossal szemközti hegyet, hogy az M3-as Miskolcot megkerülő részéhez (és a négysávosítás alatt lévő Miskolc-Szerencs, illetve tervbe vett Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út felújításához) szükséges kőhöz olcsóbban hozzájussanak. A terület a védetté nyilvánításra várt, s ezt a folyamatot gyorsította meg az e célból létrehozott Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület. Végül a hegy és a falu nyugalma is megmaradt. A tervezett bánya helyén ma oktatási központ működik, az egyesület sem oszlott fel. Elnökük, Takács András azóta a környék kistérségi fejlesztési programját (Leader+) is irányította már.

Neked ajánljuk