A Schadl-Völner-ügy csütörtöki tárgyalási napján a két főszereplő, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar elnöke nyilatkozik.
Nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis a büntetőper előkészítő ülésének első két tárgyalásán tizennyolc vádlott közül tízen beismerték a bűnösségüket.
Az ügyészség Völnerre nyolc, Schadlre tív év börtönt kért abban az esetben, ha beismerik a bűnösségüket. Továbbá előbbire 25, utóbbira 200 millió forint pénzbüntetést kiszabását is indítványozták, illetve mindkettőjüket tíz év közügyektől való eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdálkodásuk erejéig.
A fő vádpont, hogy Schadl György korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, vagyis jogtalan előnytént rendszeresen pénzt adott át az államtitkárnak, aki ezért cserébe pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük.
Két vádlott semmit sem ismert be
A 24.hu tudósítása szerint a csütörtöki tárgyalást az ügy ötödrendű vádlottjával kezdte a bíróság. A. T. számára három év letöltendő börtönbüntetést, öt év közügyektől való eltiltást, továbbá tízmillió forint pénzbüntetést és ötéves eltiltást indítványozott a jogi tevékenységhez kötődő foglalkozásoktól. A vádlott nem ismerte el a bűnösségét. Elmondta, nem játszotta el az ügyész szerepét, és nem valósította meg a befolyással üzérkedés vádját, amit a terhére rónak. Védője szerint nem hivatalos személyt érintő befolyással üzérkedés történt, hanem gazdasági társaság képviselőjét érintő befolyással üzérkedés, tehát szerinte az elkövetett cselekmény minősítése nem stimmel.
Őt követte a harmadrendű vádlott, Schadl egyik barátja. R. R.-re kilenc év börtönbüntetést, tíz év közügyektől való eltiltást, valamint ötvenmillió forint pénzbüntetést kért az ügyészség. Több bűncselekménnyel is vádolják, ám ezek közül egyet sem ismert be. Szerinte a vádirat nem a valóságot tartalmazza. Közölte: a lehallgatott telefonbeszélgetésekből kiragadott részletek vezettek oda, hogy megvádolták, ám a rá vonatkozó teljes hanganyag az ártatlanságát bizonyítaná. Védője egyebek mellett a kényszerintézkedés enyhítését kérte, hogy a vádlott bűnügyi felügyeletbe kerüljön nyomkövető eszközzel.
Völner mindent tagad
A korábbi igazságügyi államtitkár másodrendű vádlottként, harmadikként kapott szót. A hírportál cikke szerint Völner
nem ismeri el a terhére rótt bűncselekményeket.
Úgy vélte, az állítások nagy része súlyos valótlanság. Schadl Györggyel nem állt korrupciós kapcsolatban, jogtalan előnyt nem kapott tőle. Államtitkári, miniszterhelyettesi pozíciójával nem élt vissza, soha nem történt olyan, hogy végrehajtók kinevezésében közreműködött volna. Hivatali kötelességét nem szegte meg, számos bizonyítási indítványa lesz, és a tárgyalás során részletes vallomást tesz majd.
Miniszterek, volt miniszterek, államtitkárok
Papp Gábor, Völner védője 22 tanú meghallgatására tett inditványt. Közülük mindenképpen Varga Judit miniszter a legérdekesebb. Papp szerint nem kérdés Varga vallomásának fontossága. Az ügyvéd egy sms-t is idézett, mely szerint Völner és Varga a végrehajtások ügyéről egyeztettek. Közölte, további sms-eket is fog idézni. Ugyanakkor Papp meghallgatná Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, Vízkeleti Mariann volt államtitkárt, Molnár Zoltán államtitkárt, Süli János volt minisztert, Kovács Pál államtitkárt és Hajas Barnabás államtitkárt is.
Az ügyvéd nem érti, hogyan kerültek ki a sajtóba érzékeny adatok, ugyanis az ügyvédek is adatkezelők, és erről hivatalos dokumentumokat írtak alá büntetőjogi felelősségük tudatában. A sajtó által ismertetett nyomozati anyagok pedig szerinte súlyosan megnehezítik a védekezést és a tárgyalásra való felkészülést. Aláhúzta ugyanakkor, hogy nem a sajtóval van problémája, hanem azzal: miként kerülhettek nyilvánosságra nyomozati adatok – szerinte ezt fel kellene deríteni.
Sérelmezte azt is, hogy csak az ügyészség van a teljes nyomozati anyag birtokában, és még jelenleg is érkeznek dokumentumok, amit teljes képtelenségnek tart. Feltette a kérdést, miként készülhet fel a védelem úgy, hogy nem kapja meg a teljes nyomozati anyagot. Törvénytelennek ítélte az egyik vádalkut, amit az ügyészség az egyik tanúval kötött. Majd ennek a tanúnak a vallomásából is idézett: az illető „vélelmezi Schadl és Völner korrupciós kapcsolatát, ugyanis ő ezt sosem látta”. Beszélt a volt hivatalvezető beismeréséről is, és azt fogja kezdeményezni, hogy azt a bíróság ne fogadja el, mert az szerinte szintén törvénytelen.
Schadl: egyetlen tettenérés sem történt
Az utolsóként szót kapott Schadl György azt mondta, „értem, de meg nem érthetem a vádakat. Nem követettem el bűncselekményt, és nem kívánok lemondani a tárgyaláshoz való jogomról”.
Állítása szerint nem alakított ki korrupciós kapcsolatot Völner Pál államtitkárral. Szerinte Völnernek nem is volt befolyása a végrehajtói kinevezésére. Vízkelety Mariannak államtitkárnak viszont volt, ám ő nincs a vádlottak közt, igaz, vele sem volt korrupciós kapcsolata.
Problémásnak nevezte, hogy a nyomozás és a leplezett eszközök használata ellenére egyetlen tettenérés sem történt. Szerinte a végrehajtói kinevezések tekintetében neki nem voltak jogkörei, erre a bűnösségét beismerő hivatalvezetőnek volt joga. Schadl ezt követően hosszasan beszélt, pontról pontra igyekezett cáfolni az ellene felhozott vádakat.
