Völner után ismét Varga Judit felügyelheti a megfigyeléseket

  • narancs.hu
  • 2022. január 27.

Belpol

"Az ellenzéki politikusok és újságírók lehallgatása Varga Judit kezébe kerülhetett vissza" - írja Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője.

"A Pegasus általi megfigyelésekre és titkos információgyűjtésekre állítólag engedélyeket adó Völner Pál bukása után egyből felmerült a kérdés, hogy lemondása után kihez került a terület, ki engedélyezheti, hogy kiket és mikor figyelhessenek meg a titkosszolgálatok" - írja a Facebookon Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese és pártigazgatója, aki írásbeli beadványban kért választ az igazságügyi tárcától a kérdésre.

Kocsis-Cake tájékoztatás szerint a válaszadó Répássy Róbert a jogszabályi előírásokra hivatkozva leírta, hogy a „titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi, (…) akadályoztatása esetén a parlamenti államtitkár helyettesíti.”

Vagyis - írja a Párbeszéd képviselője - az ellenzéki politikusok és újságírók lehallgatása Varga Judit kezébe kerülhetett vissza. Hozzáteszi:  ezek szerint a korábbi gyakorlat jogszerűtlen volt, hiszen a feladat Völner Pálnak való „kiszervezését” nem indokolta semmiféle akadályoztatás, hacsak a Soros-ügynökök elleni brüsszeli harc annak nem számít. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a megfigyelések engedélyezőjét közben egy nyomozásban megfigyelték.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.