Blikk: rossz címre mentek a svájci farkast kilövő vadászt kereső rendőrök

  • narancs.hu
  • 2023. április 18.

Bűn

Szó szerint eltévesztették a házszámot. 

Hidasnémetinél került elő a Svájcból Borsod-Abaúj-Zemplén megyéig elbarangoló és ott kilőtt farkas jeladója, az állat kilövésével kapcsolatba hozható férfinak pedig egy helyi településen van ingatlana. A Blikk úgy tudja, a férfi gyakran megfordul itt, ezért a rendőrök úgy döntöttek, itt ütnek rajta, viszont eltévesztették a házszámot: egy gyanútlanul húsvétoló családra törtek rá. 

„Valamit elrontottak annak idején, mert a népesség-nyilvántartóban az szerepel, hogy az én házamban, az én címemen lakik. Így az összes szolgáltatótól és más helyekről is a postaládámba dobják be a leveleit. Próbáltam ezen változtatni, beszéltem a jegyzővel is, de egyelőre nem történt semmi változás” – mondta a lapnak az ingatlanban élő asszony, hozzátéve, hogy N. György hétvégi házához az épület mögötti földúton lehet felmenni, légvonalban néhány száz méterre állnak egymástól.

„Ránk törtek a kommandósok a lelőtt farkas miatt. Húsvétkor, szombat este az egész családdal éppen vacsorázni készültünk, itt volt a lányom, a vejem és a hétéves kisunokám is, amikor hirtelen elkezdtek dörömbölni az ajtón, hogy itt a rendőrség, azonnal nyissuk ki” 

– mondta a nő, aki szerint teljesen megdöbbentek, aztán mutattak egy igazolványt, amit a sötétben nem is láttak, de megtudták, „hogy Gyurit akarták itt elkapni”.  Aztán felvilágosította őket, hogy téves a házszám. A 70 éves asszony nem hiszi, hogy a férfit  csak „egyszerűen” kihallgatni akarták volna. Annál ugyanis jóval nagyobb erőkkel érkeztek a portára.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az M237-es számon nyilvántartott, jeladós szürke farkas Svájc Surselva régiójából indult el, valahol a Fertő tótól délre lépte át a magyar határt februárban. Március közepén a dél-budai agglomerációban kóborolt, majd a Dunát átúszva, a Naszály hegy mellett haladva folytatta útját, és a Bükki Nemzeti Park területére ért, áprilisban pedig az Aggteleki Nemzeti Park területére. Természetkárosítás miatt nyomoz a svájci farkas kilövője ellen a rendőrség. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.