Blikk: rossz címre mentek a svájci farkast kilövő vadászt kereső rendőrök

  • narancs.hu
  • 2023. április 18.

Bűn

Szó szerint eltévesztették a házszámot. 

Hidasnémetinél került elő a Svájcból Borsod-Abaúj-Zemplén megyéig elbarangoló és ott kilőtt farkas jeladója, az állat kilövésével kapcsolatba hozható férfinak pedig egy helyi településen van ingatlana. A Blikk úgy tudja, a férfi gyakran megfordul itt, ezért a rendőrök úgy döntöttek, itt ütnek rajta, viszont eltévesztették a házszámot: egy gyanútlanul húsvétoló családra törtek rá. 

„Valamit elrontottak annak idején, mert a népesség-nyilvántartóban az szerepel, hogy az én házamban, az én címemen lakik. Így az összes szolgáltatótól és más helyekről is a postaládámba dobják be a leveleit. Próbáltam ezen változtatni, beszéltem a jegyzővel is, de egyelőre nem történt semmi változás” – mondta a lapnak az ingatlanban élő asszony, hozzátéve, hogy N. György hétvégi házához az épület mögötti földúton lehet felmenni, légvonalban néhány száz méterre állnak egymástól.

„Ránk törtek a kommandósok a lelőtt farkas miatt. Húsvétkor, szombat este az egész családdal éppen vacsorázni készültünk, itt volt a lányom, a vejem és a hétéves kisunokám is, amikor hirtelen elkezdtek dörömbölni az ajtón, hogy itt a rendőrség, azonnal nyissuk ki” 

– mondta a nő, aki szerint teljesen megdöbbentek, aztán mutattak egy igazolványt, amit a sötétben nem is láttak, de megtudták, „hogy Gyurit akarták itt elkapni”.  Aztán felvilágosította őket, hogy téves a házszám. A 70 éves asszony nem hiszi, hogy a férfit  csak „egyszerűen” kihallgatni akarták volna. Annál ugyanis jóval nagyobb erőkkel érkeztek a portára.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az M237-es számon nyilvántartott, jeladós szürke farkas Svájc Surselva régiójából indult el, valahol a Fertő tótól délre lépte át a magyar határt februárban. Március közepén a dél-budai agglomerációban kóborolt, majd a Dunát átúszva, a Naszály hegy mellett haladva folytatta útját, és a Bükki Nemzeti Park területére ért, áprilisban pedig az Aggteleki Nemzeti Park területére. Természetkárosítás miatt nyomoz a svájci farkas kilövője ellen a rendőrség. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.