Orbán látja, a háborúzó felek lelkére nem lehet hatni

  • narancs.hu
  • 2024. július 19.

Belpol

A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió együttes erővel tudja tárgyalóasztalhoz ültetni Ukrajnát és Oroszországot. 

Magyarország nem támogatta Ursula von der Leyen újraválasztását, mert eddigi ötéves teljesítménye gyenge volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban.

Olyat is mondott, hogy von der Leyennel nem az volt a baj, amit tett, hanem az, hogy „a miniszterelnökök hagyták”, hogy úgy dolgozzon, ahogy, és azt is, hogy alacsony hatékonysággal haladjon a megadott irányvonalon.

Pedig „Von der Leyennek azt kell tennie, amit a miniszterelnökök mondanak” az Európai Tanácsban, amely az európai politika „súlypontja”. „Ő egy alkalmazott, aki az európai költségvetésből kapja a fizetését, amit a tagálamok dobnak össze, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy ő egy függelmi viszonyban van” – magyarázta a kormányfő. Orbán Viktor az elnöki posztot főtitkárszerű végrehajtói tisztségként határozta meg. Azt ígérte, hogy ők,  mármint a miniszterelnökök jobban számon fogják kérni az elnököt. Ehhez azonban arra lesz szükség, hogy „megfelelően alakuljanak” a tagállamok otthoni parlamenti választásai.

Később aztán úgy minősítette Ursula von der Leyent és az európai liberálisokat, hogy naiv emberek, megítélése szerint nem nyerészkedni akarnak, és „nem mondható, hogy Soros György-féle dollárspekulánsok zsebében lenne ő vagy más európai vezetők.”

Mindez azért érdemelt szót a Telex szemléje szerint, mert Ursula von der Leyent – hiába ellenezte a magyar kormány – újraválasztották az Európai Bizottság elnöki posztján, és már meg is hívták Magyarországra.

A magyar kormányfő, aki a hét elején még Horvátországban nyaralt, nagy előretörésnek nevezte, hogy a Patrióták Európáért, amely az Európai Parlament képviselőinek 12 százalékát fogja össze, a harmadik legnagyobb frakcióvá vált, szerinte lesz majd még a második is. Hozzátette, áttörést nem értek el, utalt ezzel a franciaországi választások eredményére.

Orbán Viktor itt is elmondta, hogy ő az egyetlen ember Európában, aki az ukrán és az orosz elnökkel is beszélt.

Megállapította, hogy nem akarnak békét.

„Mind a két fél úgy gondolja, hogy a háború folytatása nekik hoz erőt. Mind a két fél azt reméli, hogy előny szerez és ez javítja a helyzetet a ki tudja, mikor induló béketárgyaláson” – elemezte a helyzetet a magyar kormányfő. Szerinte így, hogy „a háborúzó felek nem akarnak békét, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy világ nagy erőközpontjai hajlandók-e tenni a békéért.”

Szerinte a harcolókat Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetheti rá arra, hogy tárgyaljanak, ehhez az szükséges, hogy az említett világpolitikai szereplők egy nyelvet beszéljenek.

Orbán úgy látja, Kína békepárti, és az Amerikai Egyesült Államok is az lesz – Trump novemberi győzelmét már készpénznek veszi –, és már csak az Európai Uniónak kellene irányt váltania. Megismételte azt is, hogy mi, magyarok, illetve közép-európaiak „ismerjük a szovjeteket, ismerjük az oroszokat, ismerjük az ukránokat, alaposan ismerjük őket”. Tehát a háborúzó felekre nem úgy lehet hatni, hogy a lelkükre beszélünk, hanem rá kell őket vezetni, erővel, hogy „a világ nem kéri, hanem elvárja”, hogy záruljon le a háború. 

Attól lehet tartani a magyar miniszterelnök szerint, hogy a békepárti súlypontú politikai korszakból, ami a kínaiak és az amerikaiak szándéka alapján hamarosan elkövetkezik, az Európai Unió kimaradhat, ha nem változtat stratégiát. Úgy látja, idő kell ahhoz, hogy az európai politikusok, akik beásták magukat a lövészárokba, kimásszanak és elinduljanak a tárgyalóasztalhoz vezető úton. 

Orbán Viktor Kossuth Rádió-beli világmagyarázata szerint Donald Trump esete újabb bizonyíték arra, hogy háborúpártiak hajtanak végre merényleteket békepárti politikusokkal szemben. Említette, hogy a napokban beszélt Trumppal, és követendő mintának tartja a gazdaságra vonatkozó terveit, így azt, hogy adómentessé tenné a borravalót. 

A miniszterelnök a szolnoki gyermekbántalmazási ügyet olyan esetként említette, amely elviselhetetlen, tűrhetetlen, és fontos, hogy legyen következménye. Természetes – mondta –, hogy nyáron táborba mennek az iskolások, és a szülők ilyenkor a szervezőkre bízzák a gyerekeiket. Az nem fordulhat elő, hogy ott bárki bántsa őket. A kormánynak az a dolga, hogy elérje, csak olyanok szervezhessenek táborokat, akikre rá lehet bízni a gyerekeket. A hvg.hu megemlíti, hogy a kisfiú lábát kirúgó harcművészt korábban életműdíjjal tüntette ki Novák Katalin köztársasági elnök. Miután az esetet bemutató videó megjelent, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felszólította  a férfit, mondjon le minden díjról, amit valaha átvett.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.