Elítélték a Hitler születésnapját ünneplő szolnoki huszonéveseket

Bűn

A Szolnoki Járásbíróság ítéletet hozott két, büntetlen előéletű, szélsőségesen nacionalista eszméket valló huszonéves ügyében.

A két fiatal azért, hogy nyilvánosan megemlékezzen Adolf Hitler születésnapjáról, 2021. április 18-án a szolnoki Tiszavirág hídra, majd április 20-án a Széchenyi-lakótelep felé vezető út Pozsonyi úti aluljárójának bejárata fölé egy-egy molinót helyezett ki. Hitlertől származó idézetet és jól felismerhetően horogkereszt részletet festettek fel rá.

Az ügyben tavaly július 6-án emelt vádat a Szolnoki Járási Ügyészség. A Szolnoki Járásbíróság előkészítő ülést, majd tárgyalást tartott. Utóbbin, most április 26-án ítéletet hozott. A vádlottakat, akik mindketten beismerték a bűncselekmény elkövetését, társtettesként elkövetett önkényuralmi jelkép használatának vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság. A fiatalabb, alig 20 éves vádlottat 200 ezer forint pénzbüntetésre, míg 24 éves társát - aki tettét azzal súlyosbította, hogy a második molinó kihelyezésének napján a buszon és egy forgalmas áruházban horogkeresztet, halálfejet és SS-rúnákat ábrázoló SS-jelvényeket viselt felső ruházatán - 300 óra közérdekű munkára ítélte. 

Az ítéletet a vádlottak és a fiatalabb vádlott védője is tudomásul vette, az ügyészség azonban kevesellte a kiszabott büntetést, és mindkét vádlott vonatkozásában súlyosításért fellebbezett. Így az ügy másodfokon, a Szolnoki Törvényszéken folytatódik, közölte a Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya.

A Büntető törvénykönyv rendelkezései szerint bűncselekményt követ el, aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, vagy közszemlére tesz. A törvény ezeket, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással rendeli büntetni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.