Félmillió euró nyomravezetői díj jár a drezdai kincstár rablóinak azonosításáért

  • narancs.hu
  • 2019. november 28.

Bűn

A szakértők szerint kicsi az esély arra, hogy a briliánsok és gyémántok épségben megkerüljenek.

Félmillió euró (168 millió forint) nyomravezetői díjat ajánlottak fel annak, aki olyan információval szolgál, amely segíthet a drezdai ékszerrablás tetteseinek azonosításában és elfogásában, vagy a zsákmány megtalálásában - jelentette be csütörtökön a múzeumi rablás ügyében nyomozó rendőrség.

Betörtek Drezdában a szász választófejedelmek és királyok palotájának kincstárába

A második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása történhetett. A kár nagysága egyelőre nem ismert - közölte a Twitteren a szászországi tartományi rendőrség, hozzátéve, hogy mozgósították a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) helyszínelő szakértőit.

Egyelőre nincsen forró nyom az ügyben. A különleges nyomozócsoport összesen 342, a lakosságtól érkezett információt vizsgál, köztük 49 esetben képekről és videofelvételekről is szó van.

Az ellopott, briliánsokat és gyémántokat tartalmazó ékszerek és tárgyak megkerülésére szakértők szerint alig van remény. Willi Korte szakértő szerint annak esélye, hogy felbukkanjanak a műtárgypiacon és sértetlenül visszakerüljenek a múzeumba, elenyésző. "Az a legnagyobb félelmem, hogy a köveket kitörik belőlük és egyenként értékesítik" - mondta. Korte szerint a gyémántok gyakran szolgálnak fizetőeszközként, gyakran adják őket tovább Észak-Amerikába, Kelet-Európába vagy Ázsiába.

A rendőrség négy elkövető után nyomoz. A két betörő mellett, akik a palotában készült felvételeken láthatók, még két tettes tartózkodhatott az épületen kívül. Az ismeretlen tetteseknek hétfő reggel a szigorú biztonsági intézkedések ellenére sikerült a palota kincstárába bejutni és a három ékszeres vitrint fejszével betörve elvinni három ékszeregyüttes egyes darabjait.

A Drezdai Szász Állami Műgyűjtemények (SKD) szerdai tájékoztatása szerint az értékes gyűjteményből elloptak tizenegy különleges darabot, valamint eltűntek két további műtárgy részei és több gyémántokkal és briliánsokkal díszített kabátgomb is.

A tárlókban őrzött, mintegy száz darabból álló három ékszergarnitúrából hátrahagytak számos ékszert, köztük gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, a királyné gyöngy nyakláncát és egy gyémántokkal kirakott kardot.

A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás - ékszer, dísztárgy, bútor - gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.

A múzeumként működő drezdai uralkodói palota szerdán újranyitott, de a kincstár, ahonnan a három nagy értékű ékszergarnitúrát ellopták, egyelőre zárva marad.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.