Félmillió euró nyomravezetői díj jár a drezdai kincstár rablóinak azonosításáért

  • narancs.hu
  • 2019. november 28.

Bűn

A szakértők szerint kicsi az esély arra, hogy a briliánsok és gyémántok épségben megkerüljenek.

Félmillió euró (168 millió forint) nyomravezetői díjat ajánlottak fel annak, aki olyan információval szolgál, amely segíthet a drezdai ékszerrablás tetteseinek azonosításában és elfogásában, vagy a zsákmány megtalálásában - jelentette be csütörtökön a múzeumi rablás ügyében nyomozó rendőrség.

Betörtek Drezdában a szász választófejedelmek és királyok palotájának kincstárába

A második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása történhetett. A kár nagysága egyelőre nem ismert - közölte a Twitteren a szászországi tartományi rendőrség, hozzátéve, hogy mozgósították a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) helyszínelő szakértőit.

Egyelőre nincsen forró nyom az ügyben. A különleges nyomozócsoport összesen 342, a lakosságtól érkezett információt vizsgál, köztük 49 esetben képekről és videofelvételekről is szó van.

Az ellopott, briliánsokat és gyémántokat tartalmazó ékszerek és tárgyak megkerülésére szakértők szerint alig van remény. Willi Korte szakértő szerint annak esélye, hogy felbukkanjanak a műtárgypiacon és sértetlenül visszakerüljenek a múzeumba, elenyésző. "Az a legnagyobb félelmem, hogy a köveket kitörik belőlük és egyenként értékesítik" - mondta. Korte szerint a gyémántok gyakran szolgálnak fizetőeszközként, gyakran adják őket tovább Észak-Amerikába, Kelet-Európába vagy Ázsiába.

A rendőrség négy elkövető után nyomoz. A két betörő mellett, akik a palotában készült felvételeken láthatók, még két tettes tartózkodhatott az épületen kívül. Az ismeretlen tetteseknek hétfő reggel a szigorú biztonsági intézkedések ellenére sikerült a palota kincstárába bejutni és a három ékszeres vitrint fejszével betörve elvinni három ékszeregyüttes egyes darabjait.

A Drezdai Szász Állami Műgyűjtemények (SKD) szerdai tájékoztatása szerint az értékes gyűjteményből elloptak tizenegy különleges darabot, valamint eltűntek két további műtárgy részei és több gyémántokkal és briliánsokkal díszített kabátgomb is.

A tárlókban őrzött, mintegy száz darabból álló három ékszergarnitúrából hátrahagytak számos ékszert, köztük gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, a királyné gyöngy nyakláncát és egy gyémántokkal kirakott kardot.

A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás - ékszer, dísztárgy, bútor - gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.

A múzeumként működő drezdai uralkodói palota szerdán újranyitott, de a kincstár, ahonnan a három nagy értékű ékszergarnitúrát ellopták, egyelőre zárva marad.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.