Halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel vádolnak két Békés megyei orvost

Bűn

A Békéscsabai Járási Ügyészség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy 67 éves büntetlen előéletű sebész szakorvos és egy 54 éves büntetlen előéletű baleseti és ortopéd sebészeti szakorvos ellen, akiknek felróható mulasztása vezetett egy 60 éves viharsarki nő halálához.

Az ügyészség vádiratában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés kiszabására tett indítványt a bíróságnak – áll a Békés Megyei Főügyészség közleményében. Ebből kiderül, hogy a sértett kopásos térdízületi elfajulás okozta panaszok miatt évek óta szakorvosi kontroll és gyógyszeres kezelés alatt állt. Még 2020. február 11-én erős térdfájdalom miatt kereste fel az egyik Békés megyei kisváros sebészeti szakrendelését, ahol a 67 éves sebész szakorvos látta el. Az orvos a beteg vizsgálatát követően a térdízületbe három alkalommal történő gyulladáscsökkentő ún. kortizon típusú injekció adása mellett döntött és előírta, hogy a további injekciók felvétele érdekében a sértettnek 3 naponta kell megjelennie a rendelőben.

A sértett már a második injekció felvétele előtt jelezte az orvosnak, hogy a fájdalmai erősödtek, ennek ellenére megkapta a második adagot. Ezt követően a sértett térde megduzzadt és intenzív fájdalom jelentkezett, azonban az orvos a harmadik injekció beadása mellett döntött. Az injekció lehetséges szövődménye a szeptikus (mérgező) ízületi fertőzés, amely órákkal a szerbeadást követően is kialakulhat. Az injekció hatása 10-14 napra tehető, a depóhatás miatt egy hétnél hamarabb történő ismétlése a mellékhatások és lehetséges szövődmények kockázatát fokozza, ezért szokásos adagja heti egy ampulla.

A fájdalom és a duzzanat növekedése, rossz közérzet jelentkezése szeptikus ízületi gyulladásra utal, s ilyen esetekben a kezelést azonnal fel kell függeszteni és amennyiben a fertőzés tényét vizsgálatok megerősítik, az antibiotikus terápiát haladéktalanul meg kell kezdeni. Az eljáró orvos az elvárható figyelmet, körültekintést azonban elmulasztotta, emellett figyelmen kívül hagyta a szakmai ajánlásokat, amikor az előírtnál gyakrabban adta be az injekciókat. Ezen kívül a beteg állapotának rosszabbodásakor nem tette meg a szükséges intézkedéseket az okok kivizsgálására, magatartásával így hozzájárult a későbbi halálos eredmény bekövetkeztéhez.

A sértett állapota a harmadik injekció beadását követően olyan mértékben leromlott, hogy 2020. február 18-án, hajnalban egyik hozzátartozója kórházba vitte; ekkor már nem tudott lábra állni. A kórházban a sértettet az 54 éves baleseti és ortopéd sebészeti szakorvos látta el. Az elvégzett laborvizsgálat eredménye a szervezetben jelenlévő bakteriális gyulladást igazolt, ennek szakszerű kezelése azonban nem történt meg, holott a laboreredmény és a beteg súlyos állapota már ekkor felvetette a gyulladásos szeptikus folyamat szervezetben történő szétterjedésének lehetőségét Az orvos megműtötte a beteget, amelynek során a térdízületből eltávolították a folyadékgyülemet, de antibiotikumos kezelését nem kezdték meg. A beteg állapota tovább romlott, elmaradt a vizeletkiválasztás, amiről az orvos is tudott, mivel a nap folyamán személyesen vizsgálta meg a sértettet, de az antibiotikumos kezelést továbbra sem indította el.

Az orvos a megfelelő körültekintés hiányában nem ismerte fel a szeptikus folyamat fennállását; ezen felismerés elmulasztása, valamint az antibiotikum terápia megindításának elmaradása felróható diagnosztikus késedelemnek, mulasztásnak minősül, amely hozzájárult a sértett halálához. A délutáni órákban a hozzátartozók jelezték az ápolószemélyzetnek, hogy vérmérgezés, szepszis állhat a háttérben, ők értesítették az osztályvezető főorvost, aki megkezdte a beteg szakszerű ellátást, de az életét már nem tudta megmenteni. A sértett 2020. február 21-én, a délelőtti órákban az általános vérmérgezés következtében elhalálozott.

(Címlapképünk illusztráció. Forrása: Unsplash.com)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.