Nyomozás a pünkösdi egyháznál: az egyik gyanúsított édesanyja is érintett lehet

Bűn

A bűnszervezet egyik vezetőjének édesanyja közel egymilliárd forintnyi adományról szerzett hamis iratokat.

Üzletszerűen, bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó Közösségi Misszió ügyvezetőit - számolt be róla lapunk több alkalommal is. Az öt gyanúsított közül ketten vannak előzetes letartóztatásban, hárman pedig bűnügyi őrizetben várják a nyomozás végét. A kárérték meghaladja a 8 milliárd forintot.

Elképzelhető, hogy a gyanúsítottak között van a letartóztatásban lévő két ügyvezető egyikének édesanyja is. Az elkövetők ugyanis előre megtervezték, hogy a bűncselekményből származó javaikat miként kívánják legálisként feltüntetni. Erre a bűnszervezet vezetői fejenként 3,1 milliárd forintot, míg egyikük 76 éves édesanyja 900 millió forintot meghaladó adományokról szerzett hamis iratokat, amiket a nyomozók szintén lefoglaltak.

A gyanúsítottakról személyiségi jogokra hivatkozva nem ad tájékoztatást a Békés Megyei Főügyészség. Ennek ellenére a Narancs már többször közölte, hogy az április óta letartóztatásban lévő két férfi a Magyar Pünkösdi Egyház egyik legnagyobb szervezete, a békéscsabai központú Közösségi Misszió két ügyvezetője, dr. V. Gy. és dr. V. K.  Nem zárható ki, hogy a további három, háziőrizetben és lakhelyelhagyási tilalom alá eső személy a sokmilliárdos csalássorozat középpontjában álló Közösségi Misszió további magas rangú vezetői közül kerül ki. (A letartóztatáshoz hasonlóan kényszerintézkedésnek számít a bűnügyi felügyelet, azaz a házi őrizet és a lakhelyelhagyás tilalma is, amelynek célja a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve a bűnismétlésnek a megakadályozása.)

Arról is a Narancs.hu számolt be, hogy nem sokkal őrizetbe vételük és letartóztatásuk előtt, ahogy ezt Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Fidesz Békés megyei választmányának elnöke lapunknak elismerte, a két ügyvezető belépett a kormánypárt békéscsabai szervezetébe.

Megírtuk azt is, hogy az egyház alá tartozó egyes szervezetek Békés, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szociális konyhákat működtetnek, időseket gondoznak, fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket látnak el. A nyomozás azért indult már meg négy évvel ezelőtt, 2018-ban, mert a bűnszervezet irányítói a szervezet vagyonát nemcsak ezekre a célokra, hanem tetemes összegben saját vagyonuk gyarapítására is fordították. Az ügy érdekessége, hogy az MPE legfelső vezetése már 2019-ben egy belső, egyházi jelentésből értesült a visszaélésekről, amelyeket a 2022. tavaszi őrizetbe vételek és letartóztatások, valamint a közzétett gyanúsítások mindenben megerősítettek. Ennek ellenére a pünkösdi egyház elnöksége, a jelek szerint, nem akarta látni az egyházon és intézményein belüli törvényellenes helyzetet, azzal szemben fellépni nem volt szándéka.

Van olyan vélekedés is, ahogy erről az MPE egyik belső feljegyzése szól, hogy: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni.” 

Az ügyben a NAV közleménye minderről még augusztusban azt írta: „A magyar költségvetésből származó, összesen 3,6 milliárd forint felhasználásához Budapesten, napi ezer fő ellátására alkalmas népkonyhát hoztak létre. Az üzemeltető cégeket folyamatosan cserélték, a támogatást napi 24 000 főre is igényelték, azonban a főzés helyett egy idő után már csak a fiktív számlázással foglalkoztak. A támogatási összegeket bankszámlákon átfuttatták, majd több mint három milliárd forintot ATM-ekből és banki pénztárakban felvettek és cipős dobozban szállították vissza a bűnszervezet vezetőinek.” Ezen kívül a nyomozás olyan fiktív szerződésekre is rávilágított, melyekkel állami támogatásokból származó 4,4 milliárd forint egy hozzájuk köthető szervezet osztrák és magyar bankszámláin landolt, amit a nyomozók lefoglaltak.

A Narancs korábban kinyomozta, hogy egy 2016-os megbízási szerződés kedvezményezettje éppen a Közösségi Misszió volt, amely 178 millió forintot kapott. „A pünkösdi értékekre épülő egyházi szolgálat biztosítására”. Amikor az egyház több tagjától azt kérdeztük, hogy ez alatt mit kell érteni, széttárták a kezüket. „Kiabál róla, hogy fiktív” – mondta egyikük. „Magyarul van, de nem értem” – mondta egy másik egyházi tag.

A bűnszervezetet irányítók, családtagjaik és a hozzájuk köthető szervezetek nevén lévő 76 bankszámlát, 20 ingatlant, 7 nagy értékű motort, és jelentős összegű készpénzt zárolták. A NAV pénzügyi nyomozói a Békés Megyei Főügyészséggel közösen Ausztriából és Liechtensteinből több mint 1,6 milliárd, Magyarországról több mint 5,8 milliárd forint értékben foglalt le különféle vagyonelemeket, főként hazai és uniós fizetőeszközöket. A csaknem 7, 5 milliárd forint összegű vagyonbiztosítás a bűncselekménnyel okozott kár megtérülését szolgálja. A széleskörű nyomozásnak köszönhetően felmerült a lehetősége annak, hogy az elkövetők kriptovalutába is befektettek, ezért nemzetközi együttműködéssel európai és ázsiai forgalmazók megkeresése is folyamatban van.

Az áprilisi lekapcsolás után az ügyészség előterjesztésére a Békéscsabai Járásbírósági nyomozási bírája már többször meghosszabbította dr. V. Gy. és dr. V. K. letartóztatását. Ami biztos, október 22-ig biztosan még rács mögött maradnak. 

(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti központja)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.