Üzletszerűen, bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó Közösségi Misszió ügyvezetőit - számolt be róla lapunk több alkalommal is. Az öt gyanúsított közül ketten vannak előzetes letartóztatásban, hárman pedig bűnügyi őrizetben várják a nyomozás végét. A kárérték meghaladja a 8 milliárd forintot.
Elképzelhető, hogy a gyanúsítottak között van a letartóztatásban lévő két ügyvezető egyikének édesanyja is. Az elkövetők ugyanis előre megtervezték, hogy a bűncselekményből származó javaikat miként kívánják legálisként feltüntetni. Erre a bűnszervezet vezetői fejenként 3,1 milliárd forintot, míg egyikük 76 éves édesanyja 900 millió forintot meghaladó adományokról szerzett hamis iratokat, amiket a nyomozók szintén lefoglaltak.
A gyanúsítottakról személyiségi jogokra hivatkozva nem ad tájékoztatást a Békés Megyei Főügyészség. Ennek ellenére a Narancs már többször közölte, hogy az április óta letartóztatásban lévő két férfi a Magyar Pünkösdi Egyház egyik legnagyobb szervezete, a békéscsabai központú Közösségi Misszió két ügyvezetője, dr. V. Gy. és dr. V. K. Nem zárható ki, hogy a további három, háziőrizetben és lakhelyelhagyási tilalom alá eső személy a sokmilliárdos csalássorozat középpontjában álló Közösségi Misszió további magas rangú vezetői közül kerül ki. (A letartóztatáshoz hasonlóan kényszerintézkedésnek számít a bűnügyi felügyelet, azaz a házi őrizet és a lakhelyelhagyás tilalma is, amelynek célja a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve a bűnismétlésnek a megakadályozása.)
Arról is a Narancs.hu számolt be, hogy nem sokkal őrizetbe vételük és letartóztatásuk előtt, ahogy ezt Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Fidesz Békés megyei választmányának elnöke lapunknak elismerte, a két ügyvezető belépett a kormánypárt békéscsabai szervezetébe.
Megírtuk azt is, hogy az egyház alá tartozó egyes szervezetek Békés, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szociális konyhákat működtetnek, időseket gondoznak, fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket látnak el. A nyomozás azért indult már meg négy évvel ezelőtt, 2018-ban, mert a bűnszervezet irányítói a szervezet vagyonát nemcsak ezekre a célokra, hanem tetemes összegben saját vagyonuk gyarapítására is fordították. Az ügy érdekessége, hogy az MPE legfelső vezetése már 2019-ben egy belső, egyházi jelentésből értesült a visszaélésekről, amelyeket a 2022. tavaszi őrizetbe vételek és letartóztatások, valamint a közzétett gyanúsítások mindenben megerősítettek. Ennek ellenére a pünkösdi egyház elnöksége, a jelek szerint, nem akarta látni az egyházon és intézményein belüli törvényellenes helyzetet, azzal szemben fellépni nem volt szándéka.
Van olyan vélekedés is, ahogy erről az MPE egyik belső feljegyzése szól, hogy: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni.”
Az ügyben a NAV közleménye minderről még augusztusban azt írta: „A magyar költségvetésből származó, összesen 3,6 milliárd forint felhasználásához Budapesten, napi ezer fő ellátására alkalmas népkonyhát hoztak létre. Az üzemeltető cégeket folyamatosan cserélték, a támogatást napi 24 000 főre is igényelték, azonban a főzés helyett egy idő után már csak a fiktív számlázással foglalkoztak. A támogatási összegeket bankszámlákon átfuttatták, majd több mint három milliárd forintot ATM-ekből és banki pénztárakban felvettek és cipős dobozban szállították vissza a bűnszervezet vezetőinek.” Ezen kívül a nyomozás olyan fiktív szerződésekre is rávilágított, melyekkel állami támogatásokból származó 4,4 milliárd forint egy hozzájuk köthető szervezet osztrák és magyar bankszámláin landolt, amit a nyomozók lefoglaltak.
A Narancs korábban kinyomozta, hogy egy 2016-os megbízási szerződés kedvezményezettje éppen a Közösségi Misszió volt, amely 178 millió forintot kapott. „A pünkösdi értékekre épülő egyházi szolgálat biztosítására”. Amikor az egyház több tagjától azt kérdeztük, hogy ez alatt mit kell érteni, széttárták a kezüket. „Kiabál róla, hogy fiktív” – mondta egyikük. „Magyarul van, de nem értem” – mondta egy másik egyházi tag.
A bűnszervezetet irányítók, családtagjaik és a hozzájuk köthető szervezetek nevén lévő 76 bankszámlát, 20 ingatlant, 7 nagy értékű motort, és jelentős összegű készpénzt zárolták. A NAV pénzügyi nyomozói a Békés Megyei Főügyészséggel közösen Ausztriából és Liechtensteinből több mint 1,6 milliárd, Magyarországról több mint 5,8 milliárd forint értékben foglalt le különféle vagyonelemeket, főként hazai és uniós fizetőeszközöket. A csaknem 7, 5 milliárd forint összegű vagyonbiztosítás a bűncselekménnyel okozott kár megtérülését szolgálja. A széleskörű nyomozásnak köszönhetően felmerült a lehetősége annak, hogy az elkövetők kriptovalutába is befektettek, ezért nemzetközi együttműködéssel európai és ázsiai forgalmazók megkeresése is folyamatban van.
Az áprilisi lekapcsolás után az ügyészség előterjesztésére a Békéscsabai Járásbírósági nyomozási bírája már többször meghosszabbította dr. V. Gy. és dr. V. K. letartóztatását. Ami biztos, október 22-ig biztosan még rács mögött maradnak.
(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti központja)
