Mindezt a Békés Megyei Főügyészségnek a Narancs.hu kérdései alapján született válaszából tudjuk. Először április végén adott hírt portálunk, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) egyik szociális intézményének vezetőit, dr. V. Gy.-t és dr. V. K.-t. Május elején aztán arról számoltunk be, hogy a károkozás értéke meghaladja a 500 millió forintot, ám az esettel kapcsolatos többszöri megkeresésünkre sem reagált a Magyar Pünkösdi Egyház vezetése. Szintén megírtuk: kérdésünkre Herczeg Tamás békéscsabai fideszes országgyűlési képviselő, egyben a Fidesz-MPSZ Békés megyei választmányának elnöke elismerte, hogy a két letartóztatott személy, akik a békéscsabai központú Közösségi Misszió vezetői, még az év elején belépett a nagyobbik kormánypártba. Hírt adtunk arról is, hogy a két előzetes letartóztatásban lévő férfi augusztus 22-ig rács mögött marad.
A nyár folyamán lapunk nyomtatott kiadásában oknyomozó riportban adtunk átfogó képet a Magyar Pünkösdi Egyházon és szervezetein belül folyó csalásokról. Belső anyagok bizonyítják: több mint három évvel ezelőtt az MPE elnökségének figyelmét írásban felhívták arra, hogy súlyos pénzügyi visszaélések történnek az intézményszervezeten belül, amelyek a legkomolyabban felvetik a költségvetési csalás és a pénzmosás gyanúját. Ezt a jelentést a Magyar Pünkösdi Egyház elnöksége lesöpörte az asztalról, ám az idén tavasszal megindult nyílt nyomozás ezt a feltételezést mindenben alátámasztotta. Lapunk kérdéseire a Békés Megyei Főügyészség azt közölte: az ügyben már 2018. október 12-én megindították a nyomozást, amelynek adatai alapján a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány meghaladja a 8 milliárd forintot.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a történtekkel összefüggésben augusztus 11-én adott ki sajtóközleményt, amelyben az MPE megnevezése nélkül ugyan, de részletezte a fejleményeket. Így azt, hogy a Békés Megyei Főügyészség a külföldön nyitott bankszámlákról is zárolta a népkonyhával és a fiktív szerződésekkel csaló bűnbanda vagyonát, a szervezet irányítói pedig letartóztatásban vannak. A Magyarországon bejegyzett egyház alá tartozó egyes szervezetek Békés, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szociális konyhákat működtetnek, időseket gondoznak, fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket látnak el, de irányítóik a szervezet vagyonát nemcsak ezen célokra, hanem “tetemes összegben” saját vagyonuk gyarapítására is fordították.
A NAV emellett közölte, a magyar költségvetésből származó támogatás, összesen 3,6 milliárd forint felhasználásához Budapesten napi ezer ember ellátására alkalmas népkonyhát hoztak létre. Az üzemeltető cégeket folyamatosan cserélték. Volt, hogy a támogatást napi 24 ezer emberre is igényelték, de főzés helyett egy idő után már csak a fiktív számlázással foglalkoztak.
A támogatási összegeket bankszámlákon átfuttatták, majd több mint 3 milliárd forintot ATM-ekből és banki pénztárakban felvettek, és cipősdobozban vitték vissza a bűnszervezet vezetőinek.
A nyomozás olyan fiktív szerződésekre is rávilágított, amelyekkel az állami támogatásokból származó 4,4 milliárd forintos összeg egy hozzájuk köthető szervezet osztrák és magyar bankszámláin landolt.
Ilyen előzmények után a Békés Megyei Főügyészségnél érdeklődött a Narancs.hu, hogy a két, előzetesen lévő férfi esetében meghosszabbították-e a kényszerintézkedést. Megkérdeztük: hány gyanúsítottja van még rajtuk kívül az ügynek, valamint a békéscsabai központú Közösségi Misszión kívül milyen más intézmények, szervek, személyek ellen folyik a nyomozás. Megtudtuk, hogy dr. V. Gy. és dr. V. K. letartóztatását újabb két hónapra, október 22-ig hosszabbította meg a Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója a Békés Megyei Főügyészség indítványára. Az ügyészség egyben azt is közölte lapunkkal, hogy az ügyben eddig összesen öt főt hallgattak meg gyanúsítottként – részben költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége, illetőleg egyes gyanúsítottakat pénzmosás bűntette miatt is. Mint közölték,
a nyomozás a Közösségi Misszióhoz köthető számtalan intézmény, belső egyházi jogi személy vizsgálatára kiterjed, de konkrétumokat a nyomozás érdekeire tekintettel nem ismertettek.
Ez nem kevesebbet jelenthet, minthogy az MPE – minden bizonnyal – egyes vezetői, néhány elnökségi tagja ellen is nyomoznak az ügyben. Ez annál is valószínűbb, mert ahogy a júniusi oknyomozó cikkünkben egy belső bizalmas jelentésből idézve írtuk: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet.”
A Narancs.hu előzőleg több alkalommal kereste a pünkösdi egyházat az ügyben, de egyszer sem kaptunk választ kérdéseinkre.
(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti központja)
