Lányokat futtató családi bűnszervezet tündöklése és bukása

Sarkadi utca, Berlin

Bűn

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.

Jól felépített rendszert működtetett a sarkadi B. család, akik nem csak saját üzletüket menedzselték Berlin általuk elfoglalt, majd ellenőrzött utcájában, de olykor kemény harcokat is vívtak az ugyancsak Békés megyei Zsadány prostituáltakat futtató csapatával, nemkülönben a különböző ukrán nagyvárosokhoz köthető brigádokkal. A sarkadi fiúk megtermett, széles vállú legények, akikkel nem volt ajánlatos nézeteltérésbe kerülni.

A történet 2013-ban kezdődött. Ekkortól kezdve a későbbi első-, másod-, harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket dolgoztattak Németországban prostituáltként. Berlin nagy, jól fizető keresleti piac volt és maradt mindmáig. A 16 év feletti fiatal, nem kis részben roma lányok beszervezését a bandán belül külön egység intézte. Nagy részüknek nem volt szakképzettsége, leginkább nyolc általánost végeztek, vagy azt sem. „A lányok kivétel nélkül Magyarország keleti, gazdaságilag elmaradottabb országrészeiből érkeztek segítőiken keresztül a német fővárosba” – fogalmaz a júniusban meghozott elsőfokú ítéletről kiadott bírósági sajtóközlemény.

„A közmunkából nem kértek, az agrárvállalkozónál nem akartak hajnaltól paradicsomot kapálni, sem kukoricát címerezni, nem akartak »polcmenedzserek«, azaz árufeltöltők sem lenni valamelyik hazai hipermarketben. Túl sok munka lett volna túl kevés pénzért. Ezek a lányok mást és többet akartak” – világította meg a kiindulópontot a bűneset részleteit ismerő jogász. Tudták, hogy prostituáltnak mennek ki, és a legtöbben azt hitték, néhány év kemény munkájával összeszedhetnek akár tíz- vagy húszmillió forintot, s azzal már a Viharsarokban vagy Hajdú-Biharban új életet lehet kezdeni.

Napi „leadót” fizettek

A B. család egy nagyvállalat szervezettségével működött. „Külön felelőse volt a lányok becserkészésének és beszervezésének, külön az utaztatásnak, külön az ottani szállás megtalálásának, külön napközbeni ellenőrzésüknek és a munka utáni pénz beszedésének” – mondta a Narancsnak egy, az ügyre rálátó forrásunk. A beszervezett lányokat pontos időrendben, előre egyeztetett módon szállították Berlinbe, ahol szállást biztosítottak nekik, megismertették őket a környékkel és azzal az utcával, amelyet a banda a sajátjaként uralt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.