labanc.info

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. január 21.

Diplomáciai jegyzet

Az osztrák legfelsőbb bíróság múlt heti döntése mérsékelte a Gottfried Küsselre kirótt büntetést. A korábbi kilenc év helyett, hét év és kilenc hónapot kell börtönben töltenie.

Az 55 éves (címoldali képünkön látható) férfi egy neonáci internetes oldalt működtetett, ami a kuruc.infóhoz hasonlatosan rendszeresen szélsőséges, zsidó- és romaellenes írásokat közölt, ráadásul fenyegetően lépett fel politikusokkal szemben. Az immáron jogerős, súlyos ítélet indoklásában a legfelsőbb bíróság megállapította: Küssel minden tette sérti Ausztria biztonságát azáltal, hogy megszegi a gyűlöletbeszédet, a holokauszttagadást és a náci propagandát tiltó törvényeket.

Nem csak az oldal „főszerkesztőjét” ítélték el, de két olyan személyt is, akik technikai segítséget nyújtottak az elkövetőnek (a domainnév tulajdonosa öt év kilenc hónapot, míg társa négy év három hónapot kapott).

A védőügyvédek a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva kérték korábban az ítéletek megsemmisítését, az alsóbb fokú bíróságok, illetve most a legfelsőbb bíróság azonban egyértelműnek látta az érvényes törvények megszegését.

Nem először fordul elő ilyesmi Ausztriában; csak hogy a leghíresebb esetet említsük: David Irving brit holokauszttagadónak és Hitler-rajongónak is meggyűlt már a baja az osztrákokkal. Egy ott megtartott előadását követően, 2006-ban a hatóságok őrizetbe vették, egy bécsi bíróság pedig három évre elítélte. Tizenhárom hónapot rácsok mögött töltött, majd kitoloncolták Nagy Britanniába azzal, hogy Ausztriába soha többé nem térhet vissza.

A mostani eset is azt tükrözi: több ok van rá, hogy még a korábbiakhoz képest is komolyabban vegye egy demokratikus társadalom a második világháború okaihoz és következményeihez való viszonyulást, és általában a gyűlöletbeszédet. Nem mintha Európa legtöbb társadalmában komoly veszéllyel fenyegetne a nácizmus visszatérte. E tekintetben épp Németország és Ausztria a legnyilvánvalóbb példa, nem utolsósorban épp azért, mert ott törvényekkel lépnek fel az efféle propaganda ellen. Viszont egy új típusú radikalizmus mintegy ihletet meríthet és igazolást nyerhet olyan események révén, amelyek a 20. századot oly egyedien borzalmassá tették.

De nem mindenütt ennyire áttételes a kapcsolódás, a görög Arany Hajnal (Χρυσή Αυγή), a bolgár Ataka (Атака), a román Új Jobboldal (Noua Dreaptă) és a magyar Jobbik érvrendszere még véletlenül sem érthető félre, amikor a múlt borzalmait igyekeznek nem csak relativizálni, de gyakorta népszerűsíteni is.

A gyűlöletbeszéd tilalmát elsősorban azok az értelmiségiek tartották feleslegesnek, akik valaha úgy döntöttek: a Kádár-érával szembeni ellenzéki magatartás fontos eleme, hogy úgy éljünk abban a korban, mintha tényleges demokráciában élnénk, nem véve tudomást a diktatórikus korlátokról. Nehéz ma megismételni ezt a produkciót, amikor az autoriter, a gyűlöletre épülő társadalmi mozgósításnak komoly támogatottsága van Magyarországon; szinte példás az összejátszás ez ügyben a jobboldalon.

A nemrég a köztévé (MTV) megbízásából elkészült, Szomszédaink című, háromrészes film romániai epizódja az ottani politikai körképet az Új Jobboldal képviselőjével, illetve azzal a Csibi Barnával indítja, aki többedmagával a csíkszeredai Kaufland nevű nemzetközi (német!) szupermarket előtt tüntetett, plakátjukra ezt írva: „Szégyelld magad, zsidónál vásároltál!” A kiváló erdélyi publicista, Parászka Boróka szelíden szóvá is tette, hogy helyénvaló-e a magyar köztévének a román politikát egy idült újnácival, az erdélyi magyarokat pedig egy hozzá nagyon hasonlatos figurával mintegy megjelenítenie, én viszont inkább a politikai számításból és opportunizmusból fakadó tendenciózusságot látom az esetben. Miként a magyar történelem szörnyű eseményeivel kapcsolatos összes aktuális relativizáló próbálkozást is a Terror Házától a Sorsok Házáig, a Szabadság téri emlékműtől a Veritas műhely megalapításáig.

45 óta nem volt annyira aktuális egy a gyűlöletbeszédet szankcionáló, végrehajtható törvény, mint épp most. Ezt viszont aligha várhatjuk azoktól, akik kétharmadukkal nap mint nap kinyilvánítják szolidaritásukat az elmúlt hetven évben mit sem változó gyűlölettel.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.