Bodoky Tamás: Fájlövés

  • 1997. május 8.

Egotrip

Az amszterdami XS4All (Access for All, vagyis hozzáférést [az Internethez] mindenkinek) nem átlagos Internet-szolgáltató: azon kevés európai hightech cég egyike, amelyet nem öltönyös-nyakkendős, kézi vezérlésű termékmenedzserek irányítanak, hanem egy igazi hackertársaság, és az általuk kiadott Hacktic magazin köré szerveződött holland "techno-anarchisták" a digitális underground legelszántabb figurái. Évekkel korábban kezdtek Internet-szolgáltatásba, mint az üzletileg indokolható lett volna, de a dolog bejött: ma már nyereséges vállalatként funkcionálnak több ezer felhasználót látva el Internet-kapcsolattal, főhadiszállásuk pedig afféle ellenkulturális központtá nőtte ki magát. Három éve nyáron náluk töltöttem néhány hetet, így személyesen tapasztaltam, hogy az amerikai hacker-szubkultúra kultikus figurái nemcsak virtuálisan, hanem fizikai valójukban is előfordulnak náluk, ugyanis az XS4All abban is különbözik az eurohackerek technofil, de politikailag nem motivált többségétől, hogy liberális elképzelései vannak az új technológiáról, nem puszta öncélként műveli azt. Rop Gonggrijp, az egyik alapító így nyilatkozott a Narancsnak annak idején: "Dühített minket, hogy országunkban az Internet egy-két nagy szervezet monopóliuma volt, és ezek elzárkóztak attól, hogy privát használatra Internet-kapcsolatot bocsássanak a rendelkezésünkre. A hatóságok nagyon veszélyes orgánumnak tartották a Hackticet, mert olyan, általuk nem tolerált politikai ideákat, mint az anarchizmus, kombinált az információtechnológia mély és alapos ismeretével. Több esetben lelepleztük a telefontársaság, sőt a kormány hazugságait."
Még egyszer a cenzúráról

Az amszterdami XS4All (Access for All, vagyis hozzáférést [az Internethez] mindenkinek) nem átlagos Internet-szolgáltató: azon kevés európai hightech cég egyike, amelyet nem öltönyös-nyakkendős, kézi vezérlésű termékmenedzserek irányítanak, hanem egy igazi hackertársaság, és az általuk kiadott Hacktic magazin köré szerveződött holland "techno-anarchisták" a digitális underground legelszántabb figurái. Évekkel korábban kezdtek Internet-szolgáltatásba, mint az üzletileg indokolható lett volna, de a dolog bejött: ma már nyereséges vállalatként funkcionálnak több ezer felhasználót látva el Internet-kapcsolattal, főhadiszállásuk pedig afféle ellenkulturális központtá nőtte ki magát. Három éve nyáron náluk töltöttem néhány hetet, így személyesen tapasztaltam, hogy az amerikai hacker-szubkultúra kultikus figurái nemcsak virtuálisan, hanem fizikai valójukban is előfordulnak náluk, ugyanis az XS4All abban is különbözik az eurohackerek technofil, de politikailag nem motivált többségétől, hogy liberális elképzelései vannak az új technológiáról, nem puszta öncélként műveli azt. Rop Gonggrijp, az egyik alapító így nyilatkozott a Narancsnak annak idején: "Dühített minket, hogy országunkban az Internet egy-két nagy szervezet monopóliuma volt, és ezek elzárkóztak attól, hogy privát használatra Internet-kapcsolatot bocsássanak a rendelkezésünkre. A hatóságok nagyon veszélyes orgánumnak tartották a Hackticet, mert olyan, általuk nem tolerált politikai ideákat, mint az anarchizmus, kombinált az információtechnológia mély és alapos ismeretével. Több esetben lelepleztük a telefontársaság, sőt a kormány hazugságait."

Az XS4All a cenzúrával kapcsolatban a számos konfliktus ellenére következetesen elutasító állásponton van. 1995. szeptember 5-én razziát tartott géptermükben a holland rendőrség, mert nem voltak hajlandók, és azóta sem távolították el szervereikről a Fishman-vallomásnak nevezett dokumentumot, amelynek terjesztése miatt a Szcientológia Egyház az Interpol bevonásával két éve több amerikai és európai szervert is lefoglaltatott. A razziát követően pert is indítottak a szcientológusok az XS4All és még tizenegy, szolidaritásból a kifogásolt dokumentumot "tükröző", vagyis saját szerverén publikáló holland szolgáltató és magánszemély ellen. A szekta elvesztette a pert, 1996. március 12-én a holland bíróság kimondta, hogy a Fishman-vallomásban szereplő, egy másik bírósági tárgyalás anyagából származó L. Ron Hubbard-idézetekre (OT 1-7) a szcientológia mögött álló Religious Techniques Center (RTC) nem tudta bizonyítani a szerzői jogot (hogy ezt miért nem említi meg soha Kárpáti Péter szcientológus-szóvivő a szerinte elfogult sajtó ellen adatokkal alaposan megtűzdelt, így a hitelesség látszatát keltő kirohanásaiban, az rejtély). Az XS4All álláspontja azóta sem változott: az Internet-szolgáltató nem tehető felelőssé a felhasználók akcióiért, és a szólásszabadság védelme érdekében kizárólag bírósági végzés alapján hajlandó beavatkozni ügyfeleik tevékenységébe.

Az XS4All legújabb ellenfele nem más, mint a szcientológiával is hadilábon álló német állam, amely elhatározta: az Interneten, legalábbis a Németországban is elérhető részén rendet csinál. Amíg az illetékes minisztérium által kidolgozott távol-keleti ízű cenzúratörvény-javaslatok átfutnak a Bundestagon, precedens-teremtés szándékával beperelték a CompuServe német leányvállalatának vezetőjét (a vád ellene gyermekpornó terjesztésében való bűnrészesség), és egyre erősebb nyomást gyakorolnak az országban tevékenykedő szolgáltatókra. Ennek eredményeképpen a német akadémiai hálózat, a Deutsche Forschungnetz (DFN) a német egyetemi és kutatási szféra (több mint 400 egyetem és kutatóintézet) számára elérhetetlenné tette az XS4All teljes webanyagát, több mint 6000 kiadványt, közte például a belgrádi B92 rádió élő Internet-közvetítését is.

Az XS4All és a német hatóságok között fél éve húzódó vita tárgyát képezi a Radikal című, baloldali autonómok által szerkesztett fanzine online kiadványa. A német államügyészség terrorizmussal vádolja a Radikalt, amelynek szerkesztőinél nemrégiben házkutatást is tartottak, miközben cikkei Internet-szerte olvashatók a http://www. xs4all.nl/"radikal/ címen. Miután az XS4All nem engedett elveiből, a DFN figyelmeztetést kapott a - Radikal online-ra saját weboldalain mutatót elhelyező Angela Marquard PDS-kádert is perbe fogó - német államügyészségtől, hogy az oldalak szolgáltatásával "terroristákat támogat". Felipe Rodriguez, az XS4All ügyvezetője a DFN elnökének küldött levelében rámutat: a cenzúrapárti lépés csak a Radikal népszerűségét növeli, hiszen ahogyan az a Fishman-vallomás esetében is történt, máris több mint 40 tükörterületen, vagyis másik szolgáltató szerverén olvasható a tiltott anyag. "Az Internet cenzúrázása a legtöbb esetben kontraproduktívnak bizonyul: sok felhasználó saját web-területén tükrözni és terjeszteni kezdi a tiltott információt" - érvelt Rodriguez, hozzátéve, hogy az XS4All csak egy holland bíróság utasítására hajlandó eltávolítani a Radikal weboldalait, még akkor is, ha azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. A Radikal szerkesztői további tükörterületek létrehozására buzdítják a hálózat polgárait, hiszen ha a DFN minden érintett szolgáltatót filterezni kezd, hamarosan csupán a világ többi részétől izolált, német belső hálózatként működhet majd.

Magyarországon egyelőre nincsen komolyan vehető Internet-cenzúra, tudomásom szerint csupán az Ateizmus honlapot és a Genyó Szívó Disztroly online kiadását távolíttatták el egyetemi szerverekről önjelölt helyi cenzorok, no meg a Fishman-vallomást Kárpáti Péter, akiről most nem írok többet, mert már így is túl sokat szerepel, és pont ez a célja neki. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a közeljövőben valamely politikai erő zászlajára tűzi a virtuális rendcsinálást, így nálunk is komolyra fordulhat a cenzúrakérdés. Ekkor pedig kuncsoroghatunk majd néhány megabyte tárterületért holland és tengerentúli lazák szerverein, ugyanis ma Magyarországon meglátásom szerint nincs egyetlen olyan szolgáltató sem, amely vállalna egy komolyabb balhét, és ne engedne elveiből (ha egyáltalán vannak ilyenek neki), ha bevételkieséssel fenyegető vagy politikai nyomás alá kerül.

A holland biztatásra és az XS4All mintájára két éve szerveződött Köz-Hely Egyesület néhány erőtlen pénzszerzési próbálkozás után a dugájába dőlt, tagjai szétszéledtek az induló kereskedelmi szolgáltatók kínálta előnyös állásajánlatok irányába mozdulva. A zömében külföldi tőke bevonásával létrejött kereskedelmi szolgáltatókat pedig csak a profit érdekli, így minden konfliktust kerülnek a hatalommal: jól példázta ezt a "ketchuposbomba-ügy"-ben tanúsított igyekezetük, amellyel tavaly nyáron - alkotmányellenesen - kiszolgáltatták előfizetőik adatait a rendőrségnek. Az akadémiai hálózat állami kézben és egy szűk érdekcsoport, a SZTAKI-NIIF lobbi bürokratáinak szája íze szerint működik, a nonprofit küzdőtérben felbukkant újdonsült vetélytársával, a Köz-Hely által megfogalmazott elveket lenyúló és webdizájnban anarchista (vörös-fekete oldalak) Soros-féle Kulturális és Kommunikációs Központtal (C3) kapcsolatban pedig szkeptikus vagyok: vajon melyik oldalra állna a szólás- és véleményszabadság vitában egy olyan szolgáltató, amelynek kuratóriumában ott ül például az XS4All jelenséget az iNteRNeTTo online interjújában a kommunista Kína népi kohász mozgalmához hasonlító Straub Elek, a Deutsche Telecom többségi tulajdonát képező és a globális telekom-liberalizációhoz való magyar csatlakozást monopolhelyzete megőrzésének érdekében megtorpedózó Matáv első embere?

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.