Mélyi József: Pálya a magasban

Ekézés

Egotrip

Néhány nappal azután, hogy a HVG-ben fény derült a Schmitt Pál doktori disszertációját és Nyikolaj Georgijev bolgár sporttörténész tanulmányát - mostantól végérvényesen - összefűző kísérteties hasonlóságra, egy furcsa hír járta be a világot.

"Epaminondász annyira szerette az igazságot, hogy még tréfából sem hazudott."

Néhány nappal azután, hogy a HVG-ben fény derült a Schmitt Pál doktori disszertációját és Nyikolaj Georgijev bolgár sporttörténész tanulmányát - mostantól végérvényesen - összefűző kísérteties hasonlóságra, egy furcsa hír járta be a világot. Új-zélandi gazdák egy csoportja világgá kürtölte, hogy olimpiai sportággá tennék a birkanyírást. Ha államfőnk 1992-es, Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című dolgozata nyilvánosan még mindig hozzáférhető lenne, valószínűleg abban is könnyen találhatnánk részletesen kifejtett példákat a korábbi szélsőséges felvételi indítványokra, így azonban meg kell elégednünk azzal, hogy megemlítjük az elmúlt években sikertelenül javasolt bowlingot és squasht. Ezekhez hasonlóan a birkanyírás egyelőre esélytelen, elsősorban azért, mert még a legnépszerűbb, nyolcórás változatát sem űzik elegendő számú országban. Van azonban egy érdekes mezőgazdasági sportág, amely sokkal inkább elterjedt, és mivel hazánk is aktívan részt vesz a művelésében, akár mi is javasolhatnánk nevezését az olimpiai számok közé; ez pedig nem más, mint a szántóverseny. Szántóversenyeket már a 19. században rendeztek Magyarországon, az utóbbi években viszont, miközben rendszeressé váltak az erőpróbák, lassan állandósultak az egyes versenynemek is. Az ekehajítás vagy a barázdafutás ma már csak kiegészítő látványosságnak számít, ezzel szemben komoly indulószámokkal szilárdult meg a két-három ekefejes ágyszántás kategóriájának státusza. A hazai versenyeken - a helyi plébános ekeáldása mellett - állandó elemmé vált a Világ Szántó Szövetség (WPO) jelmondatának használata: "Pax arva colat", azaz "béke művelje a szántóföldeket". Az idézet a római költőtől, Tibullustól származik, akinek neve különös módon fonódott össze a magyar olimpiai mozgalom történetével: egyetlen szellemi olimpiai bajnokunk, Mező Ferenc (még Grünfeld néven) ugyanis 1908-ban Tibullus a magyar irodalomban című disszertációjával szerezte meg a doktori címet.

Furcsa módon dr. Mező Ferenc alakja (szemüvege) sok tekintetben hasonlóságot mutat a Hannibál tanár úrból ismert Nyúl Béla figurájával. Nagyjából egyidősek, mindketten harcoltak az első világháborúban, kitüntetéseket szereztek. Nyúl Béla 1931-ben a Gróf Babelsberg Brúnó Főgimnázium latintanára, dr. Mező pedig a budai Mátyás Gimnáziumban tanít latint és görögöt; sporttörténeti tanulmánya az olimpia után Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter előszavával jelenik meg. Mindkét gimnáziumban fontos a vívásoktatás: a filmben Somogyvári Rudolf alakítja a testnevelőt, a valóságban dr. Mező a későbbi sokszoros olimpiai bajnok, Kárpáti Rudolf osztályfőnöke. A különbségek persze még nyilvánvalóbbak. A filmbéli hős tragédiája akkor kezdődik, amikor egy újságíró megtudja, hogy a Hannibál halálát új fénybe állító dolgozat törzsanyagát Nyúl orosz fogsága idején egy kijevi kolostor padlásán találta, régi római pergameneken. Moszkva ügynökének bélyegzik, guruló rubelekről cikkeznek, személye a szélsőjobb célkeresztjébe kerül, végül több ezer ember előtt feladja elveit; az éljenző töhötömisták döbbenten nézik, ahogy az amfiteátrum tetejéről lezuhan, és meghal. Ezzel szemben dr. Mező tanulmánya osztatlan sikert arat, az 1928-as amszterdami versenyeken a zsűri úgy ítéli meg, hogy Az olympiai játékok története című művénél alaposabb munka még nem jelent meg ebben a témában. Középiskolai tanulmányai egykori helyszínén, Nagykanizsán a Ferencváros csapatának részvételével futballmérkőzést rendeznek a tiszteletére - a meccs előtt dr. Mezőt 2500 ember éljenzi. Dr. Mező Ferenc túléli a háborút, és 1948-tól, miután a korábbi tagok közül Muzsa Gyula 1946-ban meghal, ifj. Horthy Miklóst pedig visszahívják, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyedüli magyar tagja lesz. A londoni olimpiára azonban már nem utazhat el, és nem ünnepelheti a helyszínen, hogy a művészeti versenyek epika kategóriájában Földes Éva Fiatalság forrása című művét bronzéremmel jutalmazzák. Dr. Mező Ferencet a kommunisták osztályidegennek bélyegzik, egy idő múlva nyugdíját is megvonják. Csupán az ötvenes évek elejétől utazhat ismét az ülésekre, akkoriban vetődik fel, hogy 1960-ban az olimpiai játékokat Budapesten rendezzék. Dr. Mező egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig azért küzd, hogy a szellemi versenyeket 1948 után ismét vegyék fel az olimpiák programjára - törekvése végül nem jár sikerrel.

A magyar olimpiai mozgalom korábbi történetét a programról folytatott vitákon túl mindig is a versenyek budapesti megrendezésének terve keretezte. Elsőként dr. Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja (aki az ókori pentatlon felújításáért kardoskodott) vetette fel, hogy a millenniumi ünnepségek keretében Magyarország rendezze meg az első olimpiai játékokat. Később aztán magyar NOB-tagként Muzsa Gyula volt az, aki 1914-től kezdve az olimpiai konferenciákon minden adandó alkalommal hivatalosan megújította Budapest igényét. A legnagyobb esély a második világháború idején kínálkozott, amikor Tokió visszamondta a rendezés jogát, de 1944 végül legkevésbé sem az olimpiai mozgalomról szólt. Ezt a tényt a magyar olimpiai eszme néhány képviselőjének sorsa is igazolja: dr. Kemény Ferenc feleségével együtt a budapesti gettóban öngyilkos lett, Földes Évát Mauthausenbe hurcolták, csakúgy, mint ifj. Horthy Miklóst; Muzsa Gyula ezzel szemben az Országgyűlés korelnökeként Szálasi Ferenc beiktatásán mondott köszöntőbeszédet. Miután az 1960-as olimpia rendezését Róma kapta, hazánkban hosszú ideig nem merült fel a pályázás gondolata: 2000-ben Orbán Viktor miniszterelnök vetette fel először, hogy 2012-ben Budapest adhatna otthont a játékoknak. Szintén az ezredfordulón rendezték meg, közel húsz év után ismét az Országos Birkanyíró Bajnokságot is - azóta ez a hagyomány töretlen.

Néhány hónappal a budapesti olimpia egykor tervezett időpontja előtt, 2011 októberében Schmitt Pál a Helyi Téma számára nyilatkozott arról, mit is jelent számára a vidék: "Nagy elismeréssel tapasztalom (sic!), hogy a legkevesebb panasz a mezőgazdaság felől érkezik! A mondás szerint nem zörög a haraszt, ha nem fújja szél. Nos, ilyen értelemben nem fúj a szél." Tibullus pedig hasonló témában így ír egy helyütt: "", az a boldog, irigyleni méltó, kit gyerekek közt ér el a lassu öregkor kicsi háza ölén! Békén ballag a birka nyomán, fia a barival jár - fürdőt is melegít este a hű feleség." (Fordította: Kardos László)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.