Bár az ún. nemzeti konzultáció eredményére hivatkozott, a döntést borítékolni lehetett, hiszen egybevág azokkal a széles társadalmi csoportokat megcélzó „közérzetjavító” intézkedésekkel (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés a gyerekeseknek, szja-mentesség a 25 év alattiaknak, közel 20 százalékos minimálbér-emelés), amelyeket láthatóan a jövő tavaszi választási győzelem bebiztosítására agyaltak ki. Pedig a kormányfő szerint dübörög a gazdaság: az idei, 5,5 százalékot meghaladó növekedéssel elérjük a járvány előtti szintet, és már csak egy lépésre van a teljes foglalkoztatottság. Ám mégsem jönne jól neki, ha potenciális szavazóik még a választások előtt szembesülnének az elhalasztott fizetés hátulütőivel: a fennmaradó összeg tetemes növekedésével és a törlesztés futamidejének megnövekedésével.
Az Orbán-kormány ezzel (is) szembemegy a nemzetközi gyakorlattal. Az országok túlnyomó többségében a 2020 tavaszán lefagyott gazdaság újraéledésével párhuzamosan már lezárták a pandémia kezdetén meghirdetett – a magyarnál eleve jóval szűkebb körben érvényesíthető – hitelmoratóriumokat. Csehországban tavaly októberben, Ausztriában a múlt év végén, Szlovéniában és Romániában idén tavasszal szüntették meg a moratórium lehetőségét, Horvátországban pedig csak a turizmusban működők számára tartották fenn ez év közepéig. Szlovákiában eddig is csak bírósági döntés alapján lehetett felfüggeszteni a törlesztést, Lengyelországban pedig eleve a bankokra bízták, adnak-e és kinek moratóriumot. Európában már csak az olasz kormány tartja fenn a moratórium lehetőségét az év végéig, de kizárólag a jelzálogkölcsönökre, míg a fogyasztási hitelekre már tavasszal megszüntette.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
