Kapirgáló

Fordította Karinthy Frigyes

  • Takács Ferenc
  • 2009. szeptember 3.

Egotrip

Az imamalom egyhangúságával szajkózunk mindenféle áhítatos bölcsességet, magától értetődőnek vett, vitán felül álló hittételeket és hatékonynak gondolt varázsformulákat "ezeréves határokról", "őshonos mangalicáról", "a magyar gondolkodás mellérendelő jellegéről" és hasonlókról. Kulturális emlékezetünk is erre a rugóra jár: Shakespeare, ugyebár, "mindent tudott az emberről", Mozart "a zene egyetemes zsenije" (sőt "Krisztusa" - evvel az utóbbi hittétellel Csajkovszkij állt elő). Pedig ha ezeknek a szóvirágoknak a tövénél megkapirgáljuk a talajt, gyakran valami egészen más fordul ki a napvilágra: kiderül, hogy valójában semmi sem (egészen) úgy van, ahogy gondoljuk, hogy valójában - Karinthy Frigyes szavait idézve - "minden másképpen van", mint hinni szeretnénk.

Az imamalom egyhangúságával szajkózunk mindenféle áhítatos bölcsességet, magától értetődőnek vett, vitán felül álló hittételeket és hatékonynak gondolt varázsformulákat "ezeréves határokról", "őshonos mangalicáról", "a magyar gondolkodás mellérendelő jellegéről" és hasonlókról. Kulturális emlékezetünk is erre a rugóra jár: Shakespeare, ugyebár, "mindent tudott az emberről", Mozart "a zene egyetemes zsenije" (sőt "Krisztusa" - evvel az utóbbi hittétellel Csajkovszkij állt elő). Pedig ha ezeknek a szóvirágoknak a tövénél megkapirgáljuk a talajt, gyakran valami egészen más fordul ki a napvilágra: kiderül, hogy valójában semmi sem (egészen) úgy van, ahogy gondoljuk, hogy valójában - Karinthy Frigyes szavait idézve - "minden másképpen van", mint hinni szeretnénk.

Mint ahogy Karinthyval is. Közelebbről: Karinthy Frigyessel, a műfordítóval.

1918-ban jelent meg az Uránia Könyvkiadóvállalatnál az Egy komisz kölök naplója, ez a (Magyarországon legalábbis) ma sem ismeretlen humoros regényféle. Szerzőjének neve sehol sem szerepel a könyvben, a külső és a belső címlapon (a cím és a kiadási adatok mellett) mindössze ennyi áll: "Fordította Karinthy Frigyes". A tizenkilencedik századi Amerikában játszódik, fiktív napló, melyben bizonyos Hakker vagy Hacker Bandi (a név mindkét alakban előfordul a szövegben) meséli el - pontosabban írja meg gyermekien rossz, vicces, "torzított" helyesírással - csínyjeinek és balfogásainak a történetét. A könyv a "Karinthy Frigyes" védjegy segítségével sikert aratott, 1920-ban újranyomták, majd 1943-ban is megjelent, ismét a szerző nevének a feltüntetése nélkül.

Hogy ki írta a könyvet, sokáig nem tudta senki. Sőt, sokan úgy sejtették, hogy a "fordításnak" nincs is "eredetije": irodalmi misztifikáció esete forog fenn, az Egy komisz kölök naplója valójában Karinthy Frigyes műve (azaz ún. pszeudo-fordítás, magát egy nem létező eredeti mű fordításaként feltüntető szöveg). Ez a feltételezés aztán - igaz, csupán évtizedekkel később - megdőlt. Pálvölgyi Endre könyvész-bibliográfus 1966-ban az Egyetemi Könyvtár évkönyvében közzétette nyomozásának eredményét: a könyv eredetije, az A Bad Boy's Diary (Egy rossz fiú naplója) az 1831 és 1885 között élt amerikai írónő, Metta V. Victor (lánykori nevén Metta Victoria Fuller) műve, folyóiratközlés után 1880-ban könyvalakban is megjelent, név nélkül, illetve - később - Walter T. Gray álnéven.

Metta V. Victor a férje, Orville J. Victor szerkesztő kitalálta ún. dime novel (olcsó, fűzött "filléres" regény) 1860 és 1915 között virágkorát élő műfajának volt a maga korában igen népszerű - ma már viszont az angol nyelvterületen teljesen elfeledett, elszánt szaktudósokon kívül senki által nem olvasott - művelője. Írt regényt a rabszolgaság ellen (Abraham Lincolnnak nagyon tetszett), s az ő The Dead Letter (1866 - A halott levél) című könyvét tartják az első amerikai detektívregénynek. Ugyancsak az elsők között próbálkozott könyveiben a szabálytalan, "fonetikus" helyesírással, amellyel a gyakran szubstandard (gyermeki, tájnyelvi stb.) élőbeszéd valódi hangzását igyekezett lekottázni, többnyire komikus célzattal. Ez volt a módszere az A Bad Boy's Diaryben is - lehetséges, hogy a könyvet ismerő Mark Twain innen vette az ötletet egy másik "rossz fiú" visszaemlékezéseinek üdítően műveletlen, viszont az élőbeszéd közvetlenségét felidéző helyesírásához, azaz a Huckleberry Finnhez, mely 1884-ben jelent meg, négy évvel az Egy komisz kölök eredetije után.

Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei nem tartoznak a tömegfogyasztású bestsellerek közé, de Pálvölgyi felfedezésének a híre eljutott a Móra Ferenc Könyvkiadóig, amikor - majd' négy évtized múltán - ismét megjelent az Egy komisz kölök naplója, ezúttal már a "Metta V. Victor" névvel a címlapján, s Karinthy közreműködésének valamivel óvatosabbra, de mindenképp pontosabbra fogalmazott megjelölésével: "A magyar gyerekek számára átdolgozta Karinthy Frigyes" - olvasható az 1981-es új kiadás címlapján. (A legújabb kiadások - Kávé Kiadó: 1997, 2002 - ugyanevvel a címlappal jelentek meg.)

Azaz fordítóból átdolgozóvá minősítették le (vagy léptették elő - ez felfogás dolga) Karinthy Frigyest. Hogy tulajdonképpen mit is fordított le (vagy dolgozott át), néhány évvel később újabb nyomozásnak lett a tárgya: F. Komáromi Gabriella, a gyermekirodalom tudós kutatója "Karinthy titkai - Egy komisz kölök naplója" címmel tette közzé a Karinthy-szöveg és az eredeti mű viszonyával kapcsolatos vizsgálódásának a következtetéseit (Irodalomtörténet 66.2 [1984]: 442-57). Konklúziója: valószínű, hogy Karinthy még csak nem is látta az angol nyelvű eredetit, biztosnak látszik, hogy német fordításból, bizonyos J. Botstiber 1893-ban Lipcsében megjelent Tagebuch eines bösen Bubenjéből dolgozott. A német kiadás címlapján sem szerepel a szerző neve. Kiléte a jelek szerint Karinthyt sem izgatta - meghalt úgy, hogy sohasem tudta meg, kinek a könyvét fordította le (vagy dolgozta át).

És itt meg is állhatnánk, ha a véletlen nem léptet be újabb ismeretlent az Egy komisz kölök-fordítás már-már megoldottnak látszó egyenletrendszerébe. Kiváló zenész barátom, Darvas Ferenc tett le elém úgy egy-két éve egy antikváriumban talált kötetet (övé a felfedezés érdeme, enyém csupán a vak tyúk szerepe). Egy rossz fiú naplója a címe, 1900-ban jelent meg Budapesten az Országos Irodalmi Részvénytársaság kiadásában. A szerző neve nincs feltüntetve, a belső címlapon ez olvasható: "Angolból fordította DELTA". Elég a könyv első mondatát elolvasni, hogy kiderüljön: az A Bad Boy's Diary fordításával van dolgunk, pontosabban első fordításával, tizennyolc évvel korábbról, mint az Egy komisz kölök naplója. Azaz amikor Karinthy hozzálátott a könyv fordításához, a német változat mellett már egy magyar fordítás is a rendelkezésére állhatott.

Két megfejtendő talány adódik mindebből: ki volt DELTA, és felhasználta-e elődje fordítását az Egy komisz kölök naplójában Karinthy? Durvábban fogalmazva: lopott-e, és kitől?

(Folyt. köv.)

Rovatunk új szerzője irodalomtörténész, az ELTE BTK tanára.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.