Hammer Ferenc: Paszták népe

  • 1996. október 24.

Egotrip

Volt először a mindennapi élet szovjetizálódása, lett új magyar szó: zabrálni, szegény nagyapám nem engedte a családot szotyit enni, mondván, az megszállócsemege (a tökmag megengedett, sőt támogatott volt), viseltünk pufajkát meg usánkát (amit rajtuk és rajtunk kívül már csak Babrak Karmal és New York-i festőművészek viseltek). Aztán lett itten globalizálódás, jön a MacWorld, egyre több a pulykamell és az ásványvíz, egyre kevesebb a nőkön a szőr, kokakolonizáció (NB., kezdünk tanulni dolgozni is). Sokakat foglalkoztatott az, hogy milyen kulturális tartalmakkal és dinamikákkal írható le az, amikor egy uralkodó kultúra befolyással van egy másikra. Schlörer történész egy fizikai metaforával, a "kultúrlejtő" fogalmával él, mondván, ahogy halad az ember kelet felé Európában, úgy slamposodnak a nyugati kultúra vívmányai, Bibó hasonlót állít egy textilipari metaforával, amikor azt mondja, hogy a kkeurópai kultúra a nyugatira emlékeztet, csak "egyszerűbb szövedékben".

Volt először a mindennapi élet szovjetizálódása, lett új magyar szó: zabrálni, szegény nagyapám nem engedte a családot szotyit enni, mondván, az megszállócsemege (a tökmag megengedett, sőt támogatott volt), viseltünk pufajkát meg usánkát (amit rajtuk és rajtunk kívül már csak Babrak Karmal és New York-i festőművészek viseltek). Aztán lett itten globalizálódás, jön a MacWorld, egyre több a pulykamell és az ásványvíz, egyre kevesebb a nőkön a szőr, kokakolonizáció (NB., kezdünk tanulni dolgozni is). Sokakat foglalkoztatott az, hogy milyen kulturális tartalmakkal és dinamikákkal írható le az, amikor egy uralkodó kultúra befolyással van egy másikra. Schlörer történész egy fizikai metaforával, a "kultúrlejtő" fogalmával él, mondván, ahogy halad az ember kelet felé Európában, úgy slamposodnak a nyugati kultúra vívmányai, Bibó hasonlót állít egy textilipari metaforával, amikor azt mondja, hogy a kkeurópai kultúra a nyugatira emlékeztet, csak "egyszerűbb szövedékben".

E gondolatok számára evidencia, ami sokak számára még mindig nem, hogy egy üveg kóla nem ugyanaz Novoszibirszkben, mint San Diegóban. Mai elmélkedéseinket néhány olyan példa számbavételének szenteljük, amelyek a következő tézist illusztrálják: a kulturális imperializmus nem karikacsapás, hanem maga is változik, miközben változtat.

A nyugat és kelet közötti különbség leírásában a jövedelem, a birtokolt autók minősége, az alkoholizálás, a csecsemőhalandóság vagy az öngyilkosság mértéke jól ismert példák, úgyhogy félre is tesszük őket. Ám a mindennapi élet élettől duzzadó példái mellett csupán élettelen eszme a GDP vagy az egy főre eső fogkefefogyasztás. (Mai társadalomtudós vagy szellemtörténész számára megkerülhetetlen forrásmunka Fábry dizájncentere.) Vegyük például az áruházak elé kiakasztott cégzászlókat: Nyugat. Egyszer sem húzták le őket, hogy kimossák? Kelet. Vagy vegyük például a mai magyar bankrendszer hőskorából (1991) származó példát. Bankkártya? Nyugat. A pénzkiadó automaták nincsenek összekötve, így egy taxi hordja be a bankfiókokból esténként a központba a floppykat összesíteni? Kelet. Más-más átváltási áron váltják be a százdollárost, attól függően, hogy a) mikor nyomták, b) van-e rajta szakadás, c) van-e rajta firka? Oroszország. Elem? Nyugat. Féltartós elem? Kelet. Csoki? Nyugat. A fehér bevonat nem befolyásolja...? Kelet. (NB., láttuk már amerikai csokipapíron is.) A közértben műanyag tálkában adják a virslisalátát? Nyugat. Aztán vastagon becsomagolják papírba, mert nincs fedő a műanyag dobozhoz? Kelet. Kifliszacskó? Nyugat. Nemzetiszínű sáv a kifliszacskó sarkán? Kelet (plusz USA). De a leggazdagabb példát a legrejtettebb privátszféra, a WC adja. Megszégyenítő rejtvény a lehúzóval és a csappal, plusz víztakarékos modell? Nyugat. Láncos "angolvécé"? Magyarország. Pereméig földbe süllyesztett, "keletiesített" angolvécé? Szovjet laktanya Magyarországon. A lakóházakban már angolvécé, de itt a szemetesbe dobják a szaros vécépapírt a fővárosba ruccanó vidéki atyafiak? McDonald´s, Moszkva.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.