Hammer Ferenc: Paszták népe

  • 1996. október 24.

Egotrip

Volt először a mindennapi élet szovjetizálódása, lett új magyar szó: zabrálni, szegény nagyapám nem engedte a családot szotyit enni, mondván, az megszállócsemege (a tökmag megengedett, sőt támogatott volt), viseltünk pufajkát meg usánkát (amit rajtuk és rajtunk kívül már csak Babrak Karmal és New York-i festőművészek viseltek). Aztán lett itten globalizálódás, jön a MacWorld, egyre több a pulykamell és az ásványvíz, egyre kevesebb a nőkön a szőr, kokakolonizáció (NB., kezdünk tanulni dolgozni is). Sokakat foglalkoztatott az, hogy milyen kulturális tartalmakkal és dinamikákkal írható le az, amikor egy uralkodó kultúra befolyással van egy másikra. Schlörer történész egy fizikai metaforával, a "kultúrlejtő" fogalmával él, mondván, ahogy halad az ember kelet felé Európában, úgy slamposodnak a nyugati kultúra vívmányai, Bibó hasonlót állít egy textilipari metaforával, amikor azt mondja, hogy a kkeurópai kultúra a nyugatira emlékeztet, csak "egyszerűbb szövedékben".

Volt először a mindennapi élet szovjetizálódása, lett új magyar szó: zabrálni, szegény nagyapám nem engedte a családot szotyit enni, mondván, az megszállócsemege (a tökmag megengedett, sőt támogatott volt), viseltünk pufajkát meg usánkát (amit rajtuk és rajtunk kívül már csak Babrak Karmal és New York-i festőművészek viseltek). Aztán lett itten globalizálódás, jön a MacWorld, egyre több a pulykamell és az ásványvíz, egyre kevesebb a nőkön a szőr, kokakolonizáció (NB., kezdünk tanulni dolgozni is). Sokakat foglalkoztatott az, hogy milyen kulturális tartalmakkal és dinamikákkal írható le az, amikor egy uralkodó kultúra befolyással van egy másikra. Schlörer történész egy fizikai metaforával, a "kultúrlejtő" fogalmával él, mondván, ahogy halad az ember kelet felé Európában, úgy slamposodnak a nyugati kultúra vívmányai, Bibó hasonlót állít egy textilipari metaforával, amikor azt mondja, hogy a kkeurópai kultúra a nyugatira emlékeztet, csak "egyszerűbb szövedékben".

E gondolatok számára evidencia, ami sokak számára még mindig nem, hogy egy üveg kóla nem ugyanaz Novoszibirszkben, mint San Diegóban. Mai elmélkedéseinket néhány olyan példa számbavételének szenteljük, amelyek a következő tézist illusztrálják: a kulturális imperializmus nem karikacsapás, hanem maga is változik, miközben változtat.

A nyugat és kelet közötti különbség leírásában a jövedelem, a birtokolt autók minősége, az alkoholizálás, a csecsemőhalandóság vagy az öngyilkosság mértéke jól ismert példák, úgyhogy félre is tesszük őket. Ám a mindennapi élet élettől duzzadó példái mellett csupán élettelen eszme a GDP vagy az egy főre eső fogkefefogyasztás. (Mai társadalomtudós vagy szellemtörténész számára megkerülhetetlen forrásmunka Fábry dizájncentere.) Vegyük például az áruházak elé kiakasztott cégzászlókat: Nyugat. Egyszer sem húzták le őket, hogy kimossák? Kelet. Vagy vegyük például a mai magyar bankrendszer hőskorából (1991) származó példát. Bankkártya? Nyugat. A pénzkiadó automaták nincsenek összekötve, így egy taxi hordja be a bankfiókokból esténként a központba a floppykat összesíteni? Kelet. Más-más átváltási áron váltják be a százdollárost, attól függően, hogy a) mikor nyomták, b) van-e rajta szakadás, c) van-e rajta firka? Oroszország. Elem? Nyugat. Féltartós elem? Kelet. Csoki? Nyugat. A fehér bevonat nem befolyásolja...? Kelet. (NB., láttuk már amerikai csokipapíron is.) A közértben műanyag tálkában adják a virslisalátát? Nyugat. Aztán vastagon becsomagolják papírba, mert nincs fedő a műanyag dobozhoz? Kelet. Kifliszacskó? Nyugat. Nemzetiszínű sáv a kifliszacskó sarkán? Kelet (plusz USA). De a leggazdagabb példát a legrejtettebb privátszféra, a WC adja. Megszégyenítő rejtvény a lehúzóval és a csappal, plusz víztakarékos modell? Nyugat. Láncos "angolvécé"? Magyarország. Pereméig földbe süllyesztett, "keletiesített" angolvécé? Szovjet laktanya Magyarországon. A lakóházakban már angolvécé, de itt a szemetesbe dobják a szaros vécépapírt a fővárosba ruccanó vidéki atyafiak? McDonald´s, Moszkva.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.