Jaksity György: Tőzsde

publikálva
1997/51. (12. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Már csak néhányat kell aludni, és jön a Jézuska, Télapó, Happy Hanuka, bejgli és hal, nagy év végi kosztolás és az egy éve hanyagolt rokonokkal való önfeledt kvaterkázás, és bizony jön, már ha jön, az év végi jutalom. A bróker és a befektető egész évben feszült figyelme és idegei elernyednek, Karib-tengeri telelést áruló prospektusok lapozgatása folyik a tőzsdehíreké helyett, és esetleges előléptetésről, további pénzek kezeléséről szóló álmok megvalósulása kerül közelebb. Az egyéni befektető tőzsdei árfolyamhullámzástól elszédült önérzete és lelki nyugalma nem kívánja már a további idegességet, az ajándékvásárlásra is kell a pénz, szóval lanyhul a részvénypozíciók erőltetése, ráérünk mi arra még. Az évi kemény munka után, mert bizony nemcsak a pénz dolgozik, hanem a befektető is, jól jön az év végi intermezzo, különben is, ki tudja, mire számíthatunk jövőre.

Már csak néhányat kell aludni, és jön a Jézuska, Télapó, Happy Hanuka, bejgli és hal, nagy év végi kosztolás és az egy éve hanyagolt rokonokkal való önfeledt kvaterkázás, és bizony jön, már ha jön, az év végi jutalom. A bróker és a befektető egész évben feszült figyelme és idegei elernyednek, Karib-tengeri telelést áruló prospektusok lapozgatása folyik a tőzsdehíreké helyett, és esetleges előléptetésről, további pénzek kezeléséről szóló álmok megvalósulása kerül közelebb. Az egyéni befektető tőzsdei árfolyamhullámzástól elszédült önérzete és lelki nyugalma nem kívánja már a további idegességet, az ajándékvásárlásra is kell a pénz, szóval lanyhul a részvénypozíciók erőltetése, ráérünk mi arra még. Az évi kemény munka után, mert bizony nemcsak a pénz dolgozik, hanem a befektető is, jól jön az év végi intermezzo, különben is, ki tudja, mire számíthatunk jövőre.

Nem lenne ezzel a jövő évvel semmi gond, sőt pár héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a karácsony is nyugodtabb lesz, a szilveszteri drinkelést pedig sokkal inkább az öröm, mint az őszi veszteségek által okozott mélabú fogja meghatározni. A befektetési szférában akkor még hatalmas év végi jutalmakra volt kilátás, a bájos társnak (minél bájosabb és minél kevésbé társ, annál inkább) egzotikus üdülés volt beígérve, ha lehet, olyan szállodában, amelynek költségéből pár száz méterrel arrébb, a strandon már bungalót vehetnél. Minden jól ment, csak ezek a kistigrisek nem akartak nyugodni. Nyáron még ráfoghattuk a fedezeti alapokra, ősszel viszont a kártyavár már látványosan dőlt össze: a mindenható vállalati és pénzügyi vezetők szép sorra jelentették be csődjeiket, és ahogy ez Keleten szokás, le is mondtak annak rendje és módja szerint, hullottak a krokodilkönnyek, és a harakiri sem kizárt. A bezártságukra az ópiumháború óta fokozottan büszke keleti politikusok (nekünk a világ csak arra kell, hogy elárasszuk olcsó tömegtermékeinkkel) nagy nyitásra készülődtek, és jó kistigrisként az amerikai imperializmus jármában vergődő ájemefhez (IMF = Nemzetközi Valutaalap) kezdtek dörgölőzni: karmok visszahúzva, dorombolás teljes gázzal, nemzeti öntudat lehalkítva. Mikor már úgy tűnt, hogy ennél nem lehet rosszabb, a nagy tigris időt kért, azután pár nap alatt az egyik legnagyobb brókercég, majd egy bank és néhány kevésbé jelentős cég bedobta a törülközőt Japánban. Magyarországon a helyzetet csak fűszerezte, hogy egyes befektetőknél és bankjaiknál egy óvatlan pillanatban, ahogy a sanzon fogalmaz, elpattant egy húr: megszórták a piacot papírjaikkal, minek köszönhetően Budapest rekordokat állított fel, ezúttal árfolyamesésben.

Borongós egy ősz volt, így a karácsonyfa alja is szegényesebb lesz, a várva várt jutalmak egy részét vagy egészét elvitte a medve. Nehéz lesz így optimistán kezdeni az évet. Lehet, hogy Antigua vagy ne adj´ isten valami privát sziget bérelt partja helyett olcsó last minute-túra marad, első osztály helyett megteszi a charter csomag no service-útja is. (Esetleg egy nyugdíjasbérlet segíthetne.) A bájos társ is kiábrándult, ha ezt előre tudja, lehet, hogy inkább valamelyik szoftvermérnökkel jön össze a Microsofttól (még ha omen is a nomen, a részvényopciók csak megnyugtató fedezetet nyújtanak egy kellemes nyaralásra). Vegyes érzelmek, ahogy az angol mondja. Nem olyan rossz, mint 1987-ben, 1989-ben vagy 1994-ben, de fő, hogy vége van, talán szilveszterig már nem esik jobban. Coloradóban is lehet síelni (magyarul Szlovákiában), nem kell feltétlenül Svájcba menni. Csak ne essen már jobban. Meg aztán ilyenkor év vége felé már úgyse nagyon részvényezik az ember; egy ilyen év után már a bejglievés is túlzott rizikó a sokat próbált szívnek.

Jövőre pedig az egész kezdődik elölről: valamit kell csinálni, leginkább hozamot. Vagyis, ahogy Sartre mondaná, a nem döntés is döntés, elvégre akaratszabadság is van, vagy mi a szösz. Akár jól is alakulhatnak a dolgok. Amerikában erős a növekedés, nem nagyon nőnek a bérek, alacsony az infláció, és a növekvő fizetési mérleghiányt vidáman finanszírozzák a tőkebeáramlások. Menekülj a minőségbe, vagyis ha recseg-ropog ez a fejlődő világ, lám, már a japcsik is gyengélkednek, akkor vidd a pénzed Amerikába! Itthon robusztus gazdasági növekedés, csökkenő infláció, több-kevesebb egyensúly, újra szavazunk, és a vállalatok egyre nyereségesebbek. Szóval, hacsak nem áll a pénzünk távol-keleti ingatlanokban, részvényekben, esetleg cseh koronában, jó okunk van feltételezni, hogy lesz karácsony jövőre is, meg talán egy kis jutalom, de babonából meg némi számolgatás után valószínűleg kihagyjuk az agresszívebben árazott turisztikai szolgáltatásokat, és Tiffanynál is inkább csak reggeli lesz, semmint ajándékvásárlás.

publikálva
1997/51. (12. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk