Kovács Kristóf: 7, hó

  • Kovács Kristóf
  • 1996. május 16.

Egotrip

Kék óra

Kovács Kristóf

7, hó

: állítólag egy Verlaine nevű francia költô találmánya abból az idôszakából, amikor egy Rimbaud nevű másik francia költô még nem vágta hozzá az akkor még csak virtuális falábát: a leírások szerint poétikus hátsó gondolatokra ingerlô napszak, általában a tél elmúltával szokott manifesztálódni, ezért aztán az ember hajlamos miatta megbocsátani mindazt, amit Isten az elmúlt télen művelt vele, és ha már így benne van, az emberiségnek is megbocsátja mindazt, amirôl azt hiszi, hogy már nem műveli, holott éppen ezekben a pillanatokban műveli csak igazán, ilyenkor rejtik az anyák a férjük elôl szappanosdobozba a pénzt, mert ott sose fogja keresni; majd, ravasz mosollyal az ajkukon, az ablakba könyökölnek, és nézik, ahogy a tévészínű égen megjelenik a monoszkóp, még egy utolsó, lusta, elnyúló árnyékot vet az utcára, amelyben, mint egy közepesre sikerült metafora középsô szakaszában, megszépül minden, még a lopott virágaival csapszékrôl csapszékre házaló babatündér lábai is hosszúnak tűnnek, a mögötte araszoló lopott Audi, amelyet a virágkereskedô cég ügyvezetô-helyettese vezet, csak nehézségek árán tudja követni, meg-megzakkanva egy-egy (kis híján vagy éppenséggel, esetleg ahogy köll) elgázolt kisnyugdíjason. Ilyenkor a riasztó siráma fisz-mollba csap át, és a gépkocsi vezetôjének vonásait meglepôdött sértôdöttség felhôzi, olyan lesz, mint egy gyerek, ahogy nézi a csapszék tévéjén az esti mesét, mert néznie kell, szülei közben a rusztikus kiképzésével gyönyörködtetô boxban pettingelnek rokonaikkal és üzletfeleikkel, a virágdisztribútorlányka csábmosolya egy pillanatra megtelepszik az ölükben, legalábbis a szülôk így képzelik, a képernyôn meg, ahol az elébb még jelzálogkölcsönökrôl magyarázott valamit egy néni, most egy gyermekszórakoztatásban jártas médiaszemélyiség zörgeti a virtuálzizis zacskót.

Odakint eltévedt hamvasztási menetek tudakolják az utat a Kozma utca felé, a hölgyek alkalmi kabátkáján hamuszemcsék járják parázna táncukat, az égen, érintkezési hibás csillagok alatt, két szelet szezámmagos zsemlye közt egy angyal hussan át, aztán a kék óra elszürkül, mint a gondolat.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.