Mélyi József: Pálya a magasban

Időben lépni

  • Mélyi József
  • 2018.09.30 10:08

Egotrip

A kerékpársportban sokszor minden csak az időzítésen múlik. Tudta ezt Holló Sándor is, aki Hegyeshalom belterületén, a Vörös Lendület TSZ vendéglátó-helyiségének kapualjában várta, hogy az 1953-as Budapest–Bécs–Budapest-verseny élbolya elhaladjon előtte.

A megfelelő pillanatban levette szürke lódenkabátját, amely alatt a válogatott piros-fehér-zöld csíkos mezét viselte, biciklijére pattant, és fürgén a versenyzők után eredt. A huszonnégy fős mezőny huszonnegyedik tagjaként haladt át a felemelt határsorompó alatt, az utána érkező Stockbauert (a bécsi Rapid neves kerékpárosát) a magyar határőrök tiltott határátlépés gyanújával megállították. A disszidens Holló tizenöt év múlva érkezett ismét Hegyeshalomnál Magyarországra, immár mint Mr. Hello dúsgazdag amerikai üzletember.

A veréb is madár című, 1968-ban forgatott film története kezdődik így (Holló Sándort és itthon ragadt ikertestvérét a népszerűsége csúcsán járó Kabos László alakította), s a mai néző talán már kicsit kételkedve nézi az autentikusan Bárdy György által közvetített kerékpáros-jelenetet: vajon rendezhettek-e Sztálin halála évében Budapestről Bécsbe tartó versenyt? Az időzítés valójában tökéletes: 1953-ban a magyar kerékpárosok tényleg megjárhatták Bécset. A két világháború között népszerűvé vált válogatott biciklisviadalt 1954-ben is megrendezték; a versenyzők június elején két szakaszban tették meg a Budapest–Bécs–Budapest-távot, hogy azután a Sztálin hídon át, a Hungária körúton és a Vágány utcán keresztül érkezzenek el a Városligethez, ahol az élmezőnyt hatalmas közönség várta. Rendezői hiba miatt azonban az addig simának tűnő verseny vége kaotikussá vált: a felvezető rendőrmotoros eltévesztette a pályát, így az élen haladók rossz helyen érkeztek célba; már korrigálásra sem volt lehetőség, mivel az üldözőboly nem sokkal ezután a megfelelő ponton haladt át a célvonalon. Hosszú közös számolgatás után alakult ki a végeredmény: az osztrákok toronymagasan győztek. Mint később kiderült, egyes magyar versenyzők és funkcionáriusok számára ebben az esetben az esemény sportértéke háttérbe szorult. 1957-ben a Népakarat számolt be arról a perről, amely az 1954-es viadalon részt vett versenyzők, Kacséra Pál és a később disszidált Kegyulics Frigyes, valamint az OTSB kerékpár-előadója, illetve a válogatott egyik szerelője ellen folyt. Nevezettek több tízezer forintot csempésztek ki a határon – ezenkívül Hanuschka osztrák kerékpárversenyzőtől 2000 schillinget kértek kölcsön –, s a verseny ürügyén illegálisan hoztak Magyarországra többek között 50 darab kar­órát, 150 pár harisnyát, valamint további „nylonholmikat”.

Bécs akkoriban – bár a határ túloldalán még szintén szovjet katonák állomásoztak – a magyar élsportolók csempészparadicsoma volt. A háború után ismét rendszeressé váló válogatott mérkőzések, versenyek hatalmas magán­import-lehetőségekké váltak; a félhomályos háttérben komoly vállalkozói láncolatok alakultak ki. Az 1968-ban megindult új gazdasági mechanizmus részben a vállalkozó kedv növelését célozta, miközben nyitni kívánt a kapitalista világpiac felé. A veréb is madár tulajdonképpen a reformhoz időzítve rajzol fel ironikus gazdasági és társadalmi hátteret: a nemzeti színekbe bújtatott ügyeskedésekről, a csak valutáért bármilyen szolgáltatást nyújtó turizmusról s az egy irányban újra megnyíló határokról. Nem véletlen, hogy a filmbeli Holló nem ’56-ban hagyta el az országot, hanem a hatvanas évekből visszatekintve már bírálható, sőt hivatalosan is megmosolyogható 1953-ban távozott. Az évtized közepétől a korábbiaknál szélesebbre nyíltak a kapuk az „októberi sajnálatos eseményeknél” régebben idegenbe szakadt hazánkfiai előtt, sőt, annyira megnőtt a bizalom a határátlépéssel kapcsolatban, hogy 1965-ben újra „K.u.K”-kerékpárversenyt rendeztek Intertour néven, Bécs–Pozsony–Budapest-útvonalon. Abban, hogy a kerékpáros nyitás mindössze három alkalomra szólt, s hogy 1968 szeptemberében már nem került sor a nemzetközi eseményre, nem a bécsi viszonylatban továbbra is eleven csempészet játszotta a főszerepet, hanem a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása.

Mire a Kállai István által írt filmet 1969 elején bemutatták a magyar mozikban, a tartalom egy része a hivatalos politika szemszögéből szinte már időszerűtlennek tűnt; a reform megfagyni látszott. Sőt a változás néhány hónappal később még a keleti blokk nagy ország­úti kerékpárversenyét is érintette. Az 1948 óta hagyományosan évente megrendezett Békeverseny útvonalát módosították: a versenyzők nem haladtak át Csehszlovákián. Tulajdonképpen ez volt a versenyek legnagyobb politikai eseménye a kezdetektől fogva – ha leszámítjuk persze azt az 1961-es esetet, amelynek során az NDK-beli Manfred Weissleder biciklipumpával verte a későbbi győztes szovjet Jurij Melihovot, mivel utóbbi sportszerűtlenül akadályozta őt a verseny során. A Békeverseny egyébként biztonságos rendezvény volt; tiltott határátlépéstől a Varsó–Prága–Berlin-háromszögben természetesen nem kellett tartani, ráadásul a legnagyobb versenyző-egyéniségek között olyan vonalas párttagok is akadtak, akiknek a disszidálás meg sem fordult a fejükben. Ilyen mintaember volt Täve Schur, az NDK egykori legnépszerűbb sportolója (a Békeverseny győztese 1955-ben és 1959-ben), aki mellékállásban 1958-tól egészen a rendszerváltásig a Népkamara képviselőjeként szolgálta a pártot. Népszerűségére és kirakatszerepére jellemző, hogy 1963-ban alakja köré egy mesefilmet is szőttek: a Daniel és a világbajnok című filmben egy ötéves kisfiú, aki meg van győződve róla, hogy a világbajnokok nem isznak tejet, vándorútra indul, hogy megkeresse az NDK-ban példaképét, Schurt, aki az itallal kapcsolatban igazat adhat neki. A végén persze a kisfiú épp időben érkezik ahhoz, hogy lássa, a célba győztesen beérkező Täve is tejet iszik, s így minden egészségesen elrendeződik – az NDK-ban hivatalosan nem léteztek problémák.

Voltak persze olyanok, akiktől a határátlépés nem lett volna idegen: Erich Hagent (az 1960-as győztes) kizárták az NDK válogatottjából, mert negatívan nyilatkozott a berlini falról, Klaus Amplert (1963-ban lett első) évekig megfigyelte a Stasi, mert egy barátjának azt mondta, szívesen versenyezne Nyugaton. S akadtak, akik átjutottak. 1962 telén olyan rendkívüli hideg volt, hogy a Keleti-tenger a Rostock és a dán partok közti 50 kilométeres szakaszon teljesen befagyott. Két fiatal pár karácsony este indult útnak a jégen át biciklivel a szabad világba. Az egyetlen lehetőséget használták ki, így jutottak át csuromvizesen, csontig fagyva. Ebből nem írható sem mese, sem komédia.

Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Angyalbőrben

A leegyszerűsítésre mindenkor hajlamos kívülálló számára úgy tetszik, az operaénekesi működés két legnagyobb kihívása: magas hangokat kiénekelni és prózában megszólalni. Merthogy mindkét esetben gyakorta észlelhető a fokozott mértékű feszültség fönt a színpadon, és a megbocsátásra rögtön kész együtt­érzés odalent a nézőtéren.

Megnyíló életek

  • Rádai Andrea

Az előadás legnagyobb részében a holokauszt-túlélő 97 éves Katona Éva, Göndör László nagymamája testetlen hangként jelenik meg, mintha ott lebegne a lelke felettünk. Ezt az érzést érdekes módon elsősorban nem a mulandóság melankóliája táplálja, hanem az előttünk megnyíló életek gazdagsága miatt érzett öröm.

Kinek a kultúrája?

Öt és fél év működés után megszűnik a Dunszt.sk szlovákiai magyar kulturális portál. A főszerkesztő kifáradásról és strukturális nehézségekről beszél, de politikai és társadalmi kérdések is felsejlenek a háttérben.

Ők így csinálják

  • A szerk.

PTSD – csúnya betegség, az van nekik, szegény Fidesznek, poszttraumás stressz szindrómájuk, immár vagy negyedszázada.

Magyarország farhátra megy

  • A szerk.

A Farhát-kormány legújabb népélet-javító intézkedését rögzítő 06/2022. (01.14.) sz. korm. rend. szövege, s ez mindenképpen a dicsőségére válik, precízen kitér arra, hogy az a kereskedő, aki a rendelet valamely utasítását megszegi, milyen szankciókkal sújtható.

Kiáll-e?

  • A szerk.

Az előválasztás utáni kínos bénultságot levetkőzve mintha a feltámadás jeleit mutatná az ellenzék kampánya.

„Nagyon nagy vita”

Orbán Viktor január 14-i, idei első rádióinterjújának utolsó témája a „gyermekvédelmi népszavazás” volt. Az interjúban a pedofília először kontrasztként jelent meg: „van az a jelenség, hogy a gyerekeink ki vannak téve szexuális ragadozóknak” – mondta a miniszterelnök. Majd pedig a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most egy másik jelenségről beszélünk, aztán hogy ez elvezet-e a pedofíliához vagy nem, erről van egy nagyon nagy vita, de ezt én most nem tartom fontosnak”.

A szelíd forradalom

A múlt év végére az Alaptörvény lecserélése az egyesült ellenzék egyik legfontosabb, de mindenképpen a legjelképesebb választási ígéretévé lépett elő. A kezdeti kérdést – lehetséges-e egyáltalán egyszerű többséggel alkotmányozni? – felváltotta az annak mikéntjéről folyó nyilvános eszmecsere.