Mélyi József: Pálya a magasban

Időben lépni

Egotrip

A kerékpársportban sokszor minden csak az időzítésen múlik. Tudta ezt Holló Sándor is, aki Hegyeshalom belterületén, a Vörös Lendület TSZ vendéglátó-helyiségének kapualjában várta, hogy az 1953-as Budapest–Bécs–Budapest-verseny élbolya elhaladjon előtte.

A megfelelő pillanatban levette szürke lódenkabátját, amely alatt a válogatott piros-fehér-zöld csíkos mezét viselte, biciklijére pattant, és fürgén a versenyzők után eredt. A huszonnégy fős mezőny huszonnegyedik tagjaként haladt át a felemelt határsorompó alatt, az utána érkező Stockbauert (a bécsi Rapid neves kerékpárosát) a magyar határőrök tiltott határátlépés gyanújával megállították. A disszidens Holló tizenöt év múlva érkezett ismét Hegyeshalomnál Magyarországra, immár mint Mr. Hello dúsgazdag amerikai üzletember.

A veréb is madár című, 1968-ban forgatott film története kezdődik így (Holló Sándort és itthon ragadt ikertestvérét a népszerűsége csúcsán járó Kabos László alakította), s a mai néző talán már kicsit kételkedve nézi az autentikusan Bárdy György által közvetített kerékpáros-jelenetet: vajon rendezhettek-e Sztálin halála évében Budapestről Bécsbe tartó versenyt? Az időzítés valójában tökéletes: 1953-ban a magyar kerékpárosok tényleg megjárhatták Bécset. A két világháború között népszerűvé vált válogatott biciklisviadalt 1954-ben is megrendezték; a versenyzők június elején két szakaszban tették meg a Budapest–Bécs–Budapest-távot, hogy azután a Sztálin hídon át, a Hungária körúton és a Vágány utcán keresztül érkezzenek el a Városligethez, ahol az élmezőnyt hatalmas közönség várta. Rendezői hiba miatt azonban az addig simának tűnő verseny vége kaotikussá vált: a felvezető rendőrmotoros eltévesztette a pályát, így az élen haladók rossz helyen érkeztek célba; már korrigálásra sem volt lehetőség, mivel az üldözőboly nem sokkal ezután a megfelelő ponton haladt át a célvonalon. Hosszú közös számolgatás után alakult ki a végeredmény: az osztrákok toronymagasan győztek. Mint később kiderült, egyes magyar versenyzők és funkcionáriusok számára ebben az esetben az esemény sportértéke háttérbe szorult. 1957-ben a Népakarat számolt be arról a perről, amely az 1954-es viadalon részt vett versenyzők, Kacséra Pál és a később disszidált Kegyulics Frigyes, valamint az OTSB kerékpár-előadója, illetve a válogatott egyik szerelője ellen folyt. Nevezettek több tízezer forintot csempésztek ki a határon – ezenkívül Hanuschka osztrák kerékpárversenyzőtől 2000 schillinget kértek kölcsön –, s a verseny ürügyén illegálisan hoztak Magyarországra többek között 50 darab kar­órát, 150 pár harisnyát, valamint további „nylonholmikat”.

Bécs akkoriban – bár a határ túloldalán még szintén szovjet katonák állomásoztak – a magyar élsportolók csempészparadicsoma volt. A háború után ismét rendszeressé váló válogatott mérkőzések, versenyek hatalmas magán­import-lehetőségekké váltak; a félhomályos háttérben komoly vállalkozói láncolatok alakultak ki. Az 1968-ban megindult új gazdasági mechanizmus részben a vállalkozó kedv növelését célozta, miközben nyitni kívánt a kapitalista világpiac felé. A veréb is madár tulajdonképpen a reformhoz időzítve rajzol fel ironikus gazdasági és társadalmi hátteret: a nemzeti színekbe bújtatott ügyeskedésekről, a csak valutáért bármilyen szolgáltatást nyújtó turizmusról s az egy irányban újra megnyíló határokról. Nem véletlen, hogy a filmbeli Holló nem ’56-ban hagyta el az országot, hanem a hatvanas évekből visszatekintve már bírálható, sőt hivatalosan is megmosolyogható 1953-ban távozott. Az évtized közepétől a korábbiaknál szélesebbre nyíltak a kapuk az „októberi sajnálatos eseményeknél” régebben idegenbe szakadt hazánkfiai előtt, sőt, annyira megnőtt a bizalom a határátlépéssel kapcsolatban, hogy 1965-ben újra „K.u.K”-kerékpárversenyt rendeztek Intertour néven, Bécs–Pozsony–Budapest-útvonalon. Abban, hogy a kerékpáros nyitás mindössze három alkalomra szólt, s hogy 1968 szeptemberében már nem került sor a nemzetközi eseményre, nem a bécsi viszonylatban továbbra is eleven csempészet játszotta a főszerepet, hanem a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása.

Mire a Kállai István által írt filmet 1969 elején bemutatták a magyar mozikban, a tartalom egy része a hivatalos politika szemszögéből szinte már időszerűtlennek tűnt; a reform megfagyni látszott. Sőt a változás néhány hónappal később még a keleti blokk nagy ország­úti kerékpárversenyét is érintette. Az 1948 óta hagyományosan évente megrendezett Békeverseny útvonalát módosították: a versenyzők nem haladtak át Csehszlovákián. Tulajdonképpen ez volt a versenyek legnagyobb politikai eseménye a kezdetektől fogva – ha leszámítjuk persze azt az 1961-es esetet, amelynek során az NDK-beli Manfred Weissleder biciklipumpával verte a későbbi győztes szovjet Jurij Melihovot, mivel utóbbi sportszerűtlenül akadályozta őt a verseny során. A Békeverseny egyébként biztonságos rendezvény volt; tiltott határátlépéstől a Varsó–Prága–Berlin-háromszögben természetesen nem kellett tartani, ráadásul a legnagyobb versenyző-egyéniségek között olyan vonalas párttagok is akadtak, akiknek a disszidálás meg sem fordult a fejükben. Ilyen mintaember volt Täve Schur, az NDK egykori legnépszerűbb sportolója (a Békeverseny győztese 1955-ben és 1959-ben), aki mellékállásban 1958-tól egészen a rendszerváltásig a Népkamara képviselőjeként szolgálta a pártot. Népszerűségére és kirakatszerepére jellemző, hogy 1963-ban alakja köré egy mesefilmet is szőttek: a Daniel és a világbajnok című filmben egy ötéves kisfiú, aki meg van győződve róla, hogy a világbajnokok nem isznak tejet, vándorútra indul, hogy megkeresse az NDK-ban példaképét, Schurt, aki az itallal kapcsolatban igazat adhat neki. A végén persze a kisfiú épp időben érkezik ahhoz, hogy lássa, a célba győztesen beérkező Täve is tejet iszik, s így minden egészségesen elrendeződik – az NDK-ban hivatalosan nem léteztek problémák.

Voltak persze olyanok, akiktől a határátlépés nem lett volna idegen: Erich Hagent (az 1960-as győztes) kizárták az NDK válogatottjából, mert negatívan nyilatkozott a berlini falról, Klaus Amplert (1963-ban lett első) évekig megfigyelte a Stasi, mert egy barátjának azt mondta, szívesen versenyezne Nyugaton. S akadtak, akik átjutottak. 1962 telén olyan rendkívüli hideg volt, hogy a Keleti-tenger a Rostock és a dán partok közti 50 kilométeres szakaszon teljesen befagyott. Két fiatal pár karácsony este indult útnak a jégen át biciklivel a szabad világba. Az egyetlen lehetőséget használták ki, így jutottak át csuromvizesen, csontig fagyva. Ebből nem írható sem mese, sem komédia.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.