Mélyi József: Pálya a magasban

Időben lépni

Egotrip

A kerékpársportban sokszor minden csak az időzítésen múlik. Tudta ezt Holló Sándor is, aki Hegyeshalom belterületén, a Vörös Lendület TSZ vendéglátó-helyiségének kapualjában várta, hogy az 1953-as Budapest–Bécs–Budapest-verseny élbolya elhaladjon előtte.

A megfelelő pillanatban levette szürke lódenkabátját, amely alatt a válogatott piros-fehér-zöld csíkos mezét viselte, biciklijére pattant, és fürgén a versenyzők után eredt. A huszonnégy fős mezőny huszonnegyedik tagjaként haladt át a felemelt határsorompó alatt, az utána érkező Stockbauert (a bécsi Rapid neves kerékpárosát) a magyar határőrök tiltott határátlépés gyanújával megállították. A disszidens Holló tizenöt év múlva érkezett ismét Hegyeshalomnál Magyarországra, immár mint Mr. Hello dúsgazdag amerikai üzletember.

A veréb is madár című, 1968-ban forgatott film története kezdődik így (Holló Sándort és itthon ragadt ikertestvérét a népszerűsége csúcsán járó Kabos László alakította), s a mai néző talán már kicsit kételkedve nézi az autentikusan Bárdy György által közvetített kerékpáros-jelenetet: vajon rendezhettek-e Sztálin halála évében Budapestről Bécsbe tartó versenyt? Az időzítés valójában tökéletes: 1953-ban a magyar kerékpárosok tényleg megjárhatták Bécset. A két világháború között népszerűvé vált válogatott biciklisviadalt 1954-ben is megrendezték; a versenyzők június elején két szakaszban tették meg a Budapest–Bécs–Budapest-távot, hogy azután a Sztálin hídon át, a Hungária körúton és a Vágány utcán keresztül érkezzenek el a Városligethez, ahol az élmezőnyt hatalmas közönség várta. Rendezői hiba miatt azonban az addig simának tűnő verseny vége kaotikussá vált: a felvezető rendőrmotoros eltévesztette a pályát, így az élen haladók rossz helyen érkeztek célba; már korrigálásra sem volt lehetőség, mivel az üldözőboly nem sokkal ezután a megfelelő ponton haladt át a célvonalon. Hosszú közös számolgatás után alakult ki a végeredmény: az osztrákok toronymagasan győztek. Mint később kiderült, egyes magyar versenyzők és funkcionáriusok számára ebben az esetben az esemény sportértéke háttérbe szorult. 1957-ben a Népakarat számolt be arról a perről, amely az 1954-es viadalon részt vett versenyzők, Kacséra Pál és a később disszidált Kegyulics Frigyes, valamint az OTSB kerékpár-előadója, illetve a válogatott egyik szerelője ellen folyt. Nevezettek több tízezer forintot csempésztek ki a határon – ezenkívül Hanuschka osztrák kerékpárversenyzőtől 2000 schillinget kértek kölcsön –, s a verseny ürügyén illegálisan hoztak Magyarországra többek között 50 darab kar­órát, 150 pár harisnyát, valamint további „nylonholmikat”.

Bécs akkoriban – bár a határ túloldalán még szintén szovjet katonák állomásoztak – a magyar élsportolók csempészparadicsoma volt. A háború után ismét rendszeressé váló válogatott mérkőzések, versenyek hatalmas magán­import-lehetőségekké váltak; a félhomályos háttérben komoly vállalkozói láncolatok alakultak ki. Az 1968-ban megindult új gazdasági mechanizmus részben a vállalkozó kedv növelését célozta, miközben nyitni kívánt a kapitalista világpiac felé. A veréb is madár tulajdonképpen a reformhoz időzítve rajzol fel ironikus gazdasági és társadalmi hátteret: a nemzeti színekbe bújtatott ügyeskedésekről, a csak valutáért bármilyen szolgáltatást nyújtó turizmusról s az egy irányban újra megnyíló határokról. Nem véletlen, hogy a filmbeli Holló nem ’56-ban hagyta el az országot, hanem a hatvanas évekből visszatekintve már bírálható, sőt hivatalosan is megmosolyogható 1953-ban távozott. Az évtized közepétől a korábbiaknál szélesebbre nyíltak a kapuk az „októberi sajnálatos eseményeknél” régebben idegenbe szakadt hazánkfiai előtt, sőt, annyira megnőtt a bizalom a határátlépéssel kapcsolatban, hogy 1965-ben újra „K.u.K”-kerékpárversenyt rendeztek Intertour néven, Bécs–Pozsony–Budapest-útvonalon. Abban, hogy a kerékpáros nyitás mindössze három alkalomra szólt, s hogy 1968 szeptemberében már nem került sor a nemzetközi eseményre, nem a bécsi viszonylatban továbbra is eleven csempészet játszotta a főszerepet, hanem a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása.

Mire a Kállai István által írt filmet 1969 elején bemutatták a magyar mozikban, a tartalom egy része a hivatalos politika szemszögéből szinte már időszerűtlennek tűnt; a reform megfagyni látszott. Sőt a változás néhány hónappal később még a keleti blokk nagy ország­úti kerékpárversenyét is érintette. Az 1948 óta hagyományosan évente megrendezett Békeverseny útvonalát módosították: a versenyzők nem haladtak át Csehszlovákián. Tulajdonképpen ez volt a versenyek legnagyobb politikai eseménye a kezdetektől fogva – ha leszámítjuk persze azt az 1961-es esetet, amelynek során az NDK-beli Manfred Weissleder biciklipumpával verte a későbbi győztes szovjet Jurij Melihovot, mivel utóbbi sportszerűtlenül akadályozta őt a verseny során. A Békeverseny egyébként biztonságos rendezvény volt; tiltott határátlépéstől a Varsó–Prága–Berlin-háromszögben természetesen nem kellett tartani, ráadásul a legnagyobb versenyző-egyéniségek között olyan vonalas párttagok is akadtak, akiknek a disszidálás meg sem fordult a fejükben. Ilyen mintaember volt Täve Schur, az NDK egykori legnépszerűbb sportolója (a Békeverseny győztese 1955-ben és 1959-ben), aki mellékállásban 1958-tól egészen a rendszerváltásig a Népkamara képviselőjeként szolgálta a pártot. Népszerűségére és kirakatszerepére jellemző, hogy 1963-ban alakja köré egy mesefilmet is szőttek: a Daniel és a világbajnok című filmben egy ötéves kisfiú, aki meg van győződve róla, hogy a világbajnokok nem isznak tejet, vándorútra indul, hogy megkeresse az NDK-ban példaképét, Schurt, aki az itallal kapcsolatban igazat adhat neki. A végén persze a kisfiú épp időben érkezik ahhoz, hogy lássa, a célba győztesen beérkező Täve is tejet iszik, s így minden egészségesen elrendeződik – az NDK-ban hivatalosan nem léteztek problémák.

Voltak persze olyanok, akiktől a határátlépés nem lett volna idegen: Erich Hagent (az 1960-as győztes) kizárták az NDK válogatottjából, mert negatívan nyilatkozott a berlini falról, Klaus Amplert (1963-ban lett első) évekig megfigyelte a Stasi, mert egy barátjának azt mondta, szívesen versenyezne Nyugaton. S akadtak, akik átjutottak. 1962 telén olyan rendkívüli hideg volt, hogy a Keleti-tenger a Rostock és a dán partok közti 50 kilométeres szakaszon teljesen befagyott. Két fiatal pár karácsony este indult útnak a jégen át biciklivel a szabad világba. Az egyetlen lehetőséget használták ki, így jutottak át csuromvizesen, csontig fagyva. Ebből nem írható sem mese, sem komédia.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.