Modern Talking (Aztat is kelletett)

  • Nádasdy Ádám
  • 2008. március 6.

Egotrip

A rendelőintézetben egy bácsi hajolt le az ablakhoz, ahol be kellett nyújtani a dolgokat. "Vizelet?" - mondták az ablak mögül. A bácsi kicsit fölegyenesedett, és félig nekünk, a többi várakozónak mondta: "Aztat is kelletett hozni?" Egyszerű, szegényes ruhájú, öreg bácsi volt, talán őstermelő, és mindez nagyon régen történt, az ötvenes években, a rendelőintézetet még OTI-nak hívták. Mindenesetre akkoriban az iskolázatlan beszélők még sűrűn használták az aztat meg a kelletett alakokat. Ragkettőzés?

A rendelőintézetben egy bácsi hajolt le az ablakhoz, ahol be kellett nyújtani a dolgokat. "Vizelet?" - mondták az ablak mögül. A bácsi kicsit fölegyenesedett, és félig nekünk, a többi várakozónak mondta: "Aztat is kelletett hozni?" Egyszerű, szegényes ruhájú, öreg bácsi volt, talán őstermelő, és mindez nagyon régen történt, az ötvenes években, a rendelőintézetet még OTI-nak hívták. Mindenesetre akkoriban az iskolázatlan beszélők még sűrűn használták az aztat meg a kelletett alakokat. Ragkettőzés?

A jelenség, hogy egy ragozott szóhoz még egyszer hozzátesznek egy ugyanolyan értelmű ragot, vagyis kétszer jelölik ugyanazt a dolgot, nem ritka a világ nyelveiben. Itt van például az angol children 'gyerekek', amely kétszer van ellátva a többesszám ragjával: egyszer az -er raggal, child+er (ez volt az eredeti, lásd német Kinder), majd az -en raggal, child+er+en, mely kicsit egyszerűsödve adta a mai children alakot. Híres még az olasz 'lenni' ige: essere, ez a latin esse 'lenni' szóból származik, ám az olaszok nem érezték eléggé infinitivuszosnak, s hozzátették a -re ragot (es+se+re) - most már boldogok, mert minden igéjük infinitivusza -re végű (ama+re, fini+re stb.). Van számos szó, ahol az első rag már nem ismerhető föl, mert elavult vagy más nyelvben keletkezett, ilyen a magyar kekszek (cake+s+ek) és médiák (medi+a+k); ezekben nem lehet duplán ragozásról beszélni (még ha sok laikus ezt is hiszi), mert az első rag rég a tő részévé vált.

Persze jegyezzük meg, hogy az iménti példákban, bár a jelzés kétszer van ott, a rag mégiscsak más: az angol 'gyerekek' nem *childerer, az olasz 'lenni' nem *essese. A magyar aztat és kelletett azért feltűnő, mert mintha ugyanaz a rag volna bennük duplán: az aztat-ban a tárgyrag (az+t+at), a kelletett-ben pedig - úgy tűnik - a múlt idő (kell+et+ett).

Mindez úgy került most elő, hogy Judit barátnőm ógörögöt tanít, s a görögben lépten-nyomon van ez. Például - mondja - Homérosznál előfordul az etheléisi igealak, azt jelenti, 'hogy ő akarjon'. Csakhogy az etheléi magában is ugyanezt jelenti (az -éi az ige kötőmód egyesszám 3. személyét fejezi ki), a -si hozzátétele teljesen fölösleges. Ám ez a -si számos más igealakban előfordul, az egyesszám 3. személyt (tehát az "ő" alakot) fejezi ki, ezért a görögök úgy érezték: tegyük hozzá ezt a -si-t, hadd legyen biztos, hogy "ő". Így keletkezett a kétszeres jelölés: ethel+éi+si.

Judit diákjai rosszallóan csóválják a fejüket: micsoda szamárság ez az etheléisi, Homérosz is jobban odafigyelhetne, hogy mit ír, ugyanazt a dolgot kétszer jelölni, na hiszen! A tanárnő fölhívja a figyelmüket, hogy a magyarban is van aztat és kelletett. Az aztat (eztet, őtet) alakot mindenki ismeri, ám az utóbbi években a kelletett hallatán a fiatalok hitetlenkedve néznek rá: ezt nem ismerik. Judit hozzám fordult megerősítésért: ugye létezik ilyen szó, és ugye valóban példa a ragkettőzésre? Ó, igen, vágtam rá, remek példa, bár nagyon megritkult a használata, már csak idős, főleg vidéki beszélőtől tartanám elképzelhetőnek.

De valami nem hagyott nyugodni, és a barátaimnak is elővezettem a dolgot. Először rábólintottak, igen, a kelletett-ben a múlt idő ragja kétszer van kitéve. De aztán ők is elbizonytalanodtak: ha a második (a "fölösleges") ragot lehagynánk, akkor csak kellet maradna; no de miféle múltidő ez, miért nem kellett? Ha kétszer volna múltidőbe téve, akkor logikusan *kellettett alakot várnánk, de ezt nem mondja senki. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy ugyanezek a szubsztandard beszélők azt is mondják: Ne kellessen várni. Hogyhogy szubsztandard?! - mondta megbántva egy idősebb kolléga, és behozott egy Ady-kötetet: "ne kellessen idő előtt az Úr elé állni" (Álmodik a nyomor); "Kereste vagy nem kereste, De harcolni kelletett" (A harcok kényszerültje). Szóval nem is szubsztandard, csak régies. Megjegyzem, Ady is vidéki fiú volt. (Bár ezzel nem mondtunk sokat, hiszen a magyar költők kb. 1930-ig mind vidéki fiúk voltak.)

A dolog egyre gyanúsabb lett. Megnéztük az Értelmező Szótárt (1960), s ott - schwarz auf weiss - azt írják, hogy létezik kelletik ige, melynek jelentése "elkerülhetetlen, szükségszerű (hogy valaki tegyen valamit)", vagyis a kell egyik jelentésével azonos. A szótár szerint népies, például: "A fiamnak ma el kelletett utaznia." És ha mindez nem lenne elég, idéz Arany János öregkori verséből: "A tölgyek alatt vágynám lenyugodni, Ha csontjaimat meg kelletik adni" (A tölgyek alatt). Ilyen értelemben a kelletik csak egy másik igével együtt használatos, és csak egyesszám 3. személyben, tehát nincs *én kelletem nekik vagy *ők kelletnek nekem (míg olyan van, hogy én kellek nekik, ők kellenek nekem).

De miért különbözik a kell és a kelletik? Hiszen a jelentésük ugyanaz: El kell utazni = El kelletik utazni. Mire szolgálhatott az -et- elem meg az ikesség (kell+et+ik)? Nos, az -et képzőt régen "szenvedő" igéknél használták, annak kifejezésére, hogy nem valamely cselekvő csinálja, hanem úgy általában történik, fennáll. Ilyen volt a tud+at+ik (= 'köztudomású, tudni lehet', például Tudatik róla, hogy kormánypárti), a kér+ et+ik (= 'az a kérés'), és barátunk, a kell+et+ik ('arra van szükség'). Ezeket ma már így nem használjuk, csak iktelen igeként, műveltető szerkesztésben: tudatja velünk, kéreti magát ('eléri, hogy kérjék'), kelleti magát ('odahat, hogy kelljen, hogy igényeljék').

Azonnal fölhívtam Juditot és elnézést kértem: a kelletett egyáltalán nem ragkettőzés, csak nekünk, mai városi beszélőknek hangzik úgy, különösen, mert csak olyanok szájából halljuk (vagy hallottuk régebben), akik az aztat-féléket is mondják, ami tényleg ragkettőzés. A kelletik ige ragozása (persze csak a számára nyitva álló egyesszám 3. személyben) megfelel bármely -et végű ikes igéének, pl. születik/szülessen/született = kelletik/kellessen/kelletett. Vagyis teljesen szabályos.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.