Nádasdy Ádám: Modern Talking

  • 2001. augusztus 30.

Egotrip

Egy óriásplakáton az egyik mobiltelefon-társaság hirdette új díjcsomagját, és nagy betűkkel az volt odaírva: lebeszélhető. Először azt hittem, valami szóvicc, hogy aki erről lebeszélhető, az magára vessen, vagy ilyesmi. De aztán rájöttem: azt akarja mondani, hogy a vevő az árat beszélgetések formájában visszakapja, azaz addig beszélhet ingyen, amíg ki nem merül a befizetett összeg. Valóban, van a le igekötőnek ilyen "kimerít, felhasznál" értelmű alkalmazása, a legklasszikusabb példa, amikor a lakás bérlője előre kifizet hathavi lakbért, és aztán lelakja (azaz hat hónapon át nem fizet). A hirdetés szövegezője ezt alkalmazta egy másik igére, a beszél-re, tehát az ő nyelvérzéke szerint a le ilyetén használata produktív, azaz nyelvtanilag termékeny.

A termékeny lebeszélés

Egy óriásplakáton az egyik mobiltelefon-társaság hirdette új díjcsomagját, és nagy betűkkel az volt odaírva: lebeszélhető. Először azt hittem, valami szóvicc, hogy aki erről lebeszélhető, az magára vessen, vagy ilyesmi. De aztán rájöttem: azt akarja mondani, hogy a vevő az árat beszélgetések formájában visszakapja, azaz addig beszélhet ingyen, amíg ki nem merül a befizetett összeg. Valóban, van a le igekötőnek ilyen "kimerít, felhasznál" értelmű alkalmazása, a legklasszikusabb példa, amikor a lakás bérlője előre kifizet hathavi lakbért, és aztán lelakja (azaz hat hónapon át nem fizet). A hirdetés szövegezője ezt alkalmazta egy másik igére, a beszél-re, tehát az ő nyelvérzéke szerint a le ilyetén használata produktív, azaz nyelvtanilag termékeny.

A nyelvtanban a termékenység annyit jelent, hogy a megfelelő feltételek fennállása esetén a művelet új anyagon is lefuttatható. Az ilyen termékeny, új "bemeneten" (inputon) is lefuttatható műveletet nevezzük szabálynak. Szabály például a magyarban az, hogy amennyiben egy főnév megszámlálható dolgot jelöl, és ezekből többet kívánunk megnevezni, akkor -k raggal látjuk el, pl. email - emailek. Szabály az is, hogy ha egy ige negatív értelmű (tehát "nem tesz meg", "tartózkodik attól..." jelentéselemet tartalmaz), akkor nem kerülhet az igekötő és az ige közé, pl. nincs olyan, hogy *rá parázott lépni a függőhídra, csak olyan van, hogy parázott rálépni a függőhídra. Mindazt, ami szabály alapján jön létre, szabályosnak nevezzük (mi másnak?), függetlenül attól, hogy azt valakik szépnek vagy csúnyának, üdvözlendőnek vagy üldözendőnek találják, hiszen a nyelvészet - mint egzakt tudomány - nem foglalkozhat "humán" értékítélő kategóriákkal (ahogy a vegyész számára az arany is csak egy az elemek közül).

A kérdéses szabály kulcseleme a le igekötő, ezért érdemes egy kicsit körüljárnunk. A le első alapjelentése "lefelé", pl. levezette a vizet az árokba. Ez a lokális (tehát helyjelölő) alapjelentés - mint a nyelvben szinte minden - metaforikusan, átvitt értelemben is használatos, ha valamiről úgy gondoljuk, "lefelé" van: lenézte a húgát, leköltözött "zdra, egyhuzamban levezetett Nápolyig, az egyik tételből levezette a másikat (a következményt, mint "folyományt" hagyományosan "lejjebb" érezzük). Ebből az első alapjelentésből alakult ki a második, átvitt alapjelentés "végig, teljesen, maradéktalanul", melyből már hiányozhat mindennemű függőleges, "lefelé" momentum: lezár, letárgyal, leellenőriz, levezényel, lekeni a sebet (ahonnan szlenges képátvitellel leken neki egy pofont), lefújja a plafont diszperzittel, letanítja az anyagot, leszadiz "megkínoz", levezeti az ülést, illetve levezeti a kötelező ezer kilométert. A lebeszél "eltántorít" és a letud is nyilván ide tartozik, de a lokális alapjelentés talán jobban jelen van bennük: lebeszélte a férjét az utazásról, leimádkozta a férjét a létráról (?), letudta a gondot, letette a terhet (?).

A lebeszélhető óriásplakáti használata ennek a "maradéktalanul" jelentésnek a továbbvitele: "addig csinál valamit, amíg el nem fogy a fedezet, ki nem egyenlítődik a tartozás." Előd az étteremben nem tudott fizetni, ezért lemosogatta a cechet. Ibi visszajár a régi munkahelyére leenni az ebédjegyeit. Norbi levásárolta az üvegbetétet. Réka majd ledolgozza a két napot, amikor nem jött be, "addig dolgozik (pluszban), amig kvittek nem lesznek a munkáltatójával". Jenőt pénzbüntetésre ítélték, de inkább leülte a tízezer forintot. "Mire leszolizom a nyolc alkalmamat, olyan leszek, mint a csoki" - mondta Zsanett. A kérdéses szabály nemcsak jelentéstanilag érdekes, hanem mondattanilag is: nehéz pontosan megmondani, mi az ige viszonya a mondatbeli (tehát felszíni, nyelvtani) tárgyához. A szerkezet nagyon absztrakt, hiszen cechet nem lehet mosogatni, ebédjegyet nem lehet enni, aki lelakja az előleget, az nem az előleget lakja, hanem a lakást, aki levásárolja az üvegbetétet, az nem üvegbetétet vásárol, hanem árucikkeket, és így tovább. A nyelvtani tárgy itt sosem az értelmi tárgy (ilyen nem is mindig van, hiszen pl. nem lehet valamit ülni), hanem az a "fedezet vagy tartozás", amit ellentételezni kell: a telefondíj, a cech, az ebédjegy stb.

Látjuk tehát, hogy valóban termékeny szabállyal van dolgunk, mely további hasonló esemény-konstellációkra is ráhúzható, és amely sajátos mondattani szerkezetettel jár. Aki nem elég figyelmesen szemléli a nyelvet, azt gondolhatja, hogy az ilyen új szabályok kifogásolhatók, mert esetleg olyasmit hoznak létre, ami - más jelentésben - már megvan, s ezzel kommunikációs zavart, sőt logikai hibát okoznak, mely kárára van a rendszernek. Mintha a rendőrség ugyanazt a rendszámot kétszer adná ki, vagy a könyvtáros több különböző könyvet ugyanazon a számon katalogizálna. A nyelvben azonban nincs ilyen egyértelműségi követelmény, ugyanis a szabályok fedhetik egymás "kimenetét" (azaz más-más inputból azonos outputot hozhatnak létre). Az, hogy én lebeszélhető vagyok a mobiltelefonról, nem jelenti, hogy a te díjcsomagod ne volna lebeszélhető. Nézzük meg például a levezet jelentéseit: levezeti a vizet (lokális alapjelentés); levezeti a dühét (ugyanaz átvitt értelemben); levezeti az ezer kilométert (átvitt alapjelentés: "maradéktalanul, végig"); levezeti az ülést (ugyanaz, itt a vezet van átvitt értelemben). Miért ne jöhetne ezekhez még egy újabb levezet, ha szabályos? Képzeljük el, hogy valaki vezetni tanul, és azt meséli: "Az oktató szerint olyan jól megy, hogy nem is kéne többet jönnöm, de én már levezetem, amit befizettem." Az tehát, hogy valami már megvan a nyelvben, nem feltétlenül akadályozza meg, hogy létrejöjjön egy azonos alakú, de más értelmű szabályos alakulat. Kár (persze csakis nyelvészeti szempontból!), hogy a magyar nyelvterületen nem legálisak a bordélyházak: akkor ugyanis el lehetne képzelni, hogy valaki bérletet vesz, és azt - ha törik, ha szakad -

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.