Nádasdy Ádám: Modern Talking

  • 2002. február 14.

Egotrip

A miért és most szavakat gyakran a szóvégi -t nélkül ejtjük, tehát miér´ (sőt mér´), illetve mos´ alakban: Miér´ kell indulni?, illetve Mos´ kell indulni. (A -t elhagyását aposztróffal jelölhetjük.) Első látásra az ember azt gondolná, hogy a beszélők kényelemből, takarékosságból, sőt hanyagságból vagy műveletlenségből hagynak le hangokat a szavak végéről. Ez nem igaz, hiszen a magyar szóvégi -t másutt szilárdan tartja magát, senki se mond olyat, hogy *Ez a beszéd sér´ minket, vagy *A mus´ igazán finom. A beszélők megválogatják, hol lehet elhagyni a -t-t és hol nem. Nincs tehát olyan szabály, hogy "beszédben (akár lezser vagy gondozatlan beszédben) bármely szóvégi -t leeshet".

Mér és mos

A miért és most szavakat gyakran a szóvégi -t nélkül ejtjük, tehát miér´ (sőt mér´), illetve mos´ alakban: Miér´ kell indulni?, illetve Mos´ kell indulni. (A -t elhagyását aposztróffal jelölhetjük.) Első látásra az ember azt gondolná, hogy a beszélők kényelemből, takarékosságból, sőt hanyagságból vagy műveletlenségből hagynak le hangokat a szavak végéről. Ez nem igaz, hiszen a magyar szóvégi -t másutt szilárdan tartja magát, senki se mond olyat, hogy *Ez a beszéd sér´ minket, vagy *A mus´ igazán finom. A beszélők megválogatják, hol lehet elhagyni a -t-t és hol nem. Nincs tehát olyan szabály, hogy "beszédben (akár lezser vagy gondozatlan beszédben) bármely szóvégi -t leeshet".

Nézzük előbb a miért-et, és keressünk hozzá hasonló eseteket: újságér´ ment a közért melletti sarokra. Az újságér´ alakot mindenki használja, a közért üzletnevet viszont senki se ejti úgy, hogy *közér´. Nehéz lenne tisztán hangtani magyarázatot találni arra, hogy az egyik esetben leeshet a -t, a másikban nem, hiszen az újságért és a közért ugyanolyan hangokra végződik, ráadásul a példában mindkettőt m- követte. Míg a sért, közért vagy akár a ragozott kért, bért szavakból nem eshet le a -t, addig az újságér´, sóér´, ezér´ szavakból igen - nyilván azért, mert ezekben az utolsó három hang éppen az -ért rag, azaz egy értelmes nyelvtani elem. A szabály ezek szerint úgy szól: "Az -ért ragból (de csak onnan!) bármikor elhagyható a -t." Nevezzük ezt a szabályt "ért-kopásnak"; a beszélők - persze anélkül, hogy tudnának róla - ezt követik, szó sincs arról, hogy véletlenszerűen hagyogatnának el hangokat. A szabály nem tisztán hangtani, hanem kapcsolódik a nyelvtanhoz (tehát az értelmes elemek világához), hiszen nem bármely -é+r+t végű szóra érvényes, hanem csak azokra, ahol az -ért önálló jelentéssel bíró elem. Az ért-kopás szabálya nyelvtani feltételekhez kötött hangtani szabály.

A miért-tel azonban mégsem ilyen egyszerű a dolog, mert abban - legalábbis amikor "mi okból?", "warum?" értelmű - az -ért elem rég elhomályosult, a mai beszélő számára már nem *mi+ért fölépítésű ez a szó. Ez abból is látszik, hogy az -i- is kieshet: mért (vagy mér´) - míg például a kiért alak sose lehet *kért (vagy *kér´), mert annak máig áttetsző a szerkezete: ki+ért. Ha pedig a miért-ben nincs -ért, akkor az ért-kopásnak itt nem szabad működnie. A magyarázat inkább az, hogy a gyakori, nyelvtani funkciójú szavak valamely koptatószabály híján is ki vannak téve a kopásnak (pl. találom > talán > tán). Ezért eshet ki a miért-ből az -i-: "De mér e csönd?" - írja Kosztolányi. Sőt még az -r is leeshet: Mé fogjam be a számat? Ezek a kopások csak erre a szóra vonatkoznak, és érdekes módon nem érzékenyek arra, hogy a következő szó magánhangzóval kezdődik-e: Mé ingerled azt a kutyát? (Természetesen létezik a kiért-tel párhuzamos "igazi" mi+ért is, pl. Te miért [vagy: miér´] cserélnéd el a sílécedet? - Egy korcsolyáért. Ebben a fenti kopások nem mutatkoznak, kivéve az ért-kopást, de ez rendjén is van, hiszen az a szabály minden értelmes -ért ragra vonatkozik.)

A hangsúlytalanság mindig elősegítője, katalizáló tényezője a kopásnak, mint azt a mert példája mutatja: ez a szó eredetileg azonos volt a miért-tel, ám mivel (kötőszói szerepű lévén) hangsúlytalan, sokkal hamarabb kopásnak indult, s már a középkorban mert-ként jelentkezett, a mai beszédben pedig mer´, sőt me alakban is él: Retteg, me háromszor megbukott. Mindez azonban a miért-re nem igaz, hiszen a miért/miér/mért/mér/mé - mint kérdőszóhoz illik - hangsúlyos helyzetben szokott állni (tessék hangosan kimondani a fenti példákat).

Oda jutottunk tehát, hogy a miért "warum?" kérdőszóban a t, i, sőt r lekopása nem valamely általános szabály következménye, és nem is a szó hangsúlytalanságától függ. A kopást egyszerűen a gyakorisággal, a belső szerkezet elhomályosulásával magyarázhatjuk, vagyis ennek a szónak a "szótárban" (a beszélők fejében lévő adatállományban) ilyen alakjai vannak. Ezeket "gyenge alakoknak" nevezhetjük.

Más a helyzet a most-tal. Amikor hangsúlytalan, "hát, nos, szóval" értelmű - ilyenkor általában a mondat elején áll -, akkor a -t szabadon leeshet a végéről: Mos´ őt ez mennyiben érinti? Há´ mos´ nem értek semmit. Hogy itt nem időhatározó, hanem egyfajta töltelékszó, az abból is látszik, hogy múlt vagy jelen időt kifejező szó mellett is mondjuk: Mos´ egy héttel ezelőtt még nem fájt. Mos´ jövőre is lesz kedvezmény? Ilyenkor mindegy, hogy magán- vagy mássalhangzó követi, azaz a leesésnek a hangsúlytalanságon túl nincs fonetikai feltétele. Amikor azonban a most szót rendes időhatározóként használjuk ("mostan" értelemben), akkor hangsúlyos, és ilyenkor másképp viselkedik. Mos´ költöznek Bécsbe - ez létezik, de *Mos´ indulnak Bécsbe - ez nem. Itt a -t leesése már attól függ, milyen hanggal kezdődik a következő szó: ha mássalhangzóval, akkor leeshet, ha magánhangzóval, akkor nem. Ez fonetikailag érthető, mert ha a most után mássalhangzó-kezdetű szó áll, akkor ugyebár három mássalhangzó torlódik egybe, s ilyenkor a középső törlésével könnyítünk magunkon.

A lekopásban tehát a miért ment messzebb, hiszen hangsúlyosan is használjuk a gyenge alakjait (miér, mér, mé), míg a most-ból csak a hangsúlytalan, kötőszószerű használatkor lehet korlátlanul lehagyni a -t-t, a hangsúlyos, "mostan" értelmében viszont csak mássalhangzó előtt, tehát ez még a hanghelyzethez van kötve. Érdekes, hogy a magyar írásszokás a -t leesését nemigen vette be: míg a "mért" írás az irodalomban, költészetben elfogadott, addig a "mér" igen ritka, csak olyan nyelvi rebellisek engedik meg maguknak, mint Kosztolányi; a "mos" pedig nem is létezik.

Két figyelmeztetés. A fentiek mind a viszonylag fesztelen, de nem túl gyors beszédre vonatkoznak. Ha nagyon felgyorsul a beszédtempó (zenei szakszóval "presto" sebességű lesz), akkor mindenféle hangkiesések történnek, melyek a fenti alakokat is magukkal sodorják: ekkor már ilyeneket kapunk (most ezeket nagyon gyorsan tessék kiolvasni): A füs´ a sze´embe ment, A közér´ e´őtt á´´tam, és persze Mos´ in´´lnak Bécsbe. A presto beszéd egyfajta "overkill", mindenen átgázol, s így nem az adott szavakat jellemzi, hanem már csak a hangfolyamot.

A másik: a nyelvet a legkevésbé sem zavarja, hogy a lekopással létrejött mér és mos szavak egybeesnek az ő mér, ő mos igékkel, hiszen a szövegösszefüggésből úgyis kiderül, melyik melyik. Hogy mér mér a Bözsi, ha a Manci mos mos.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.