Szécsi Noémi

Nem és nem

Mai árfolyamon

Egotrip

Sajnos nem tudok leszokni róla, hogy fölényesen ítélkezzek azok felett, akik pénzért és hatalomért mindenre képesek.

Ez egyrészt munkaköri ártalom – mi mást tehet a magyar értelmiségi a pikszisen kívül rászakadt nagy-nagy szabadságában? –, másrészt egyfajta fizetéskiegészítés is – cafeteria hiányában a magas morál biztosítja az életminőségemet. Pedig az erkölcsi fölény egy bizonyos életkor felett csak annyira dob fel, mint az előző nap kibontott dobozos kóla.

Szemlátomást nem csupán én próbálom ezzel a harmatgyenge szerrel szétütni magamat. A közelgő esküvővel kapcsolatos fejleményeket taglaló hírek alatt véleményüket kifejtő emberek között túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint Andrea és Lőrinc között igazi szerelem – amelyre csak mi, a megvesztegethetetlen és nyíltszívű, ezért a mondott erkölcsi fölényben lévő emberek vagyunk képesek – egyszerűen nem létezhet. Sokan mariage de convenance-ot gyanítanak, ahogyan ezt eufemisztikus francia kifejezéssel az elmúlt századok során emlegették, de ma már nem így mondják, hanem egy kevésbé finomkodó, amerikai eredetű kifejezést használnak, amelyet általában a pár női tagjára alkalmaznak, a gold diggert. Ezenkívül sok más trágár szóval illetik a negyvenhét évesen is ragyogó külsejű, számos diplomával rendelkező, szakmájában sikeres, amúgy vidéki orvoscsaládból származó hölgyet, amiért a magyar népet sokkoló döntésként egy eredeti szociokulturális közege szerint is átlagos kinézetű, mérsékelten karizmatikus, viszont némileg titokzatos módon üstökösszerű pályát befutó, sokak szerint vérlázítóan kétes eredetű, ám hatalmas vagyont magáénak mondó ötvenöt éves vállalkozónak nyújtotta a kezét. Mintha csak Jennifer Lopez és Ben Affleck között lobbanhatna szerelem az ötvenes éveikben, az agyonkattintott, szétkommentelt cikkek olvasói halálbiztosak benne, hogy a hagyományos értelemben véve korban (még tíz év sincsen közöttük) és nemben (hiszen Lőrinc férfi, Andrea pedig nő!) is pompásan összeillő pár látványosan inkompatibilis. Olyannyira, hogy ehhez képest sokáig az ítélkező közvélemény első számú célpontját képező (ma már csak egykori) Andy és Tímea páros története is valóságos love story, a kiserdő legnagyobb hatalmú öreg medvéjének és a törött lábú őzikének a románca.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.