Ült K.(ispados) Dezső meccs után a Corner szögletében, tavasszal-nyáron a kerthelyiség fái alatt, ősszel odabent; néhányan jönnek a zuhany alól (neki nem kellett fürödnie, nem izzadt meg a padon, vagy ha beállt, néhány percre), de hamar elmennek, autósok; ásványvizet, ájsztít, citromos sört ittak, K. Dezső egyedül maradt.
Ám váratlanul ivócimborát kapott, a veterán csapatba igazolt egy szép szál öreglegény, el is nevezték Toronynak (à la Balogh Torony), de K. Dezső várt még az elnevezéssel. Tekintélyt parancsoló termetén kívül ismertetőjele volt még, hogy a védelem tengelyében határozottan, ám (néhány esetet kivéve, azok is taktikai okokból) sportszerűen takarított, avatkozott közbe, veterán korára megkopott gyorsaságát jó helyezkedéssel ellensúlyozta (olykor a csatárt kibillentvén, megengedett eszközökkel, egyensúlyából). De legfontosabb, K. Dezső számára elég különös ismertetőjele, hogy meccs után jägert ivott, nem egyet. Így barátkoztak össze, unicum és jäger, sörök mellett. Egy ilyen (nem ritka) alkalommal, amikor az alkoholmentes (vagy pohár) sörig jutó csapattársak elmentek és ketten maradtak a kelenföldi estében a kerthelyiség piros-fehér kockás (helyesen: négyzetes), viaszkos vásznas, miszerint abroszos asztala mellett, K. Dezső papírt, tollat vett elő, mesélj magadról, írok valamit, már ha van benned elég anyag. Air Béla (ezt a nevet kapta K. Dezsőtől, a Malévnak fejelt gólja után) kihúzta magát, eltakarta a lemenni készülő napot, megivott (még) egy jägert, anyag, az van bennem, kezdhetjük.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
