Egotrip

Akkor most Rámpa vagy Rampa? Amióta új cégért és neonvilágítást csináltak, eltűnt a Rámpa - egyelőre csak a felirat, maradt a Rampa. Tolsztoj (a szakálla miatt hívták így), aki mindig a sarokban ült, a művirág mellett, azt mondta (s ha ő mondta, bizonyosan így volt), hogy a helyesírási és az értelmező szótár sem ismer "rampa" alakot, maradjunk tehát a rámpánál.

K. világéletében meg volt győződve róla, hogy tudatos élete a német megszállás napjával kezdődött, felnőtt élete pedig 1956. november 4-ével, "mikor arra ébredt / a város: lövik szét" (Petri).

Az ünnepi mérkőzések a magyar futball legrégibb hagyományai közé tartoznak. Még bajnokságot sem rendeztek, amikor 1900 húsvétján nagy nemzetközi találkozóra került sor a Millenárison. A BTC 8000 néző előtt mérte össze erejét a prágai Slaviával. Ünnepeken, főként húsvétkor és pünkösdkor gyakran rendeztek futballtornákat, a meccseket mindig nagy érdeklődés övezte.

Ez én vagyok, a ködmű, tisztelt Akadémia, ködmén, ködmte, köd... de nem kenyerem az ilyen humor

Valamikor ifjúkorom hajnalán egy házibuliban összejöttünk egy lánnyal. Szépen haladtunk a mindkettőnk által kívánt végkifejlet felé, de egyszer csak a lány megszólalt: "Ja, én profi vagyok. Én ezt csak pénzért csinálom." Elveim még ebben a helyzetben is erősebbnek bizonyultak a beindultságomnál, és gondolkodás nélkül ezt válaszoltam: "Hát pedig ez az a dolog, ami nekem pénzért nem kell."

A múlt század első évtizedében, egészen pontosan 1906-ban a jobbára zenekritikusként ismert amerikai születésű irodalmár, Edward Prime-Stevenson (1858-1942) a saját költségén kiadott egy kisregényt Nápolyban.

1992 júliusában K. - akkoriban az SZDSZ országgyűlési képviselője és a Beszélő című hetilap főszerkesztője - üzenetet kapott, hogy keresse meg a Gráf Reklámügynökség vezetőjét, Rosta Máriát. Az ügynökség támogatási céllal vállalná, hogy hirdetésekkel látja el a nagy múltú, de a piacon egyre nehezebben vergődő orgánumot.

A én házam kinek a vára? Az ingatlanadóról Mostantól nemcsak a jövedelmünket, a fogyasztásunkat, a kamatunkat és ki tudja, még minket adóztatja az állam, hanem a lakásunkat is. Amennyiben az internetes lakossági fórumok híven reprezentálják az emberek véleményét, megállapítható: azt talán jogosnak is találják, hogy azokat a gazdagokat megsarcolják, akik (nyilván) nem törvényes eszközökkel szerezték luxusingatlanjaikat, azt viszont nem tudják mire vélni, hogy nekik maguknak is adót kell fizetniük. Tényleg szükség van erre az új bevételi forrásra? Vagy csak a Pénzügyminisztérium újabb sátáni ötletéről van szó?

Õszi versenyek 1. (foci) Aztán majd csak jön egy vacak hétköznap, egyáltalán nem valami verőfényes, sugárzó micsoda, hanem mondjuk egy homályos, nyirkos délelőtt (mondjuk egy Zete-Csaba fakó ideje), és akkor ahogy lehajolok, hogy megtapogassam a cipőm talpát, mert mintha álnokul átázott volna - pocsolya, sár és köd -, akkor anélkül, hogy ezt külön akarnám, megint érzem majd azt a gazdagságot, fényt és meleget, ami helyén most ez a piti sivatag van. (Esterházy Péter)

"Volt egy kapus Angliában, akit úgy hívtak, hogy Robinson." (Régi idők focija) A szociálpszichológia vizsgálatai az utóbbi évtizedekben bebizonyították, hogy a nyilvános térben nincs olyan apró - szándékos vagy önkéntelen - mozdulatunk, amelyben ne tükröződne a világhoz és embertársainkhoz fűződő viszonyunk. Bár a tudósok a leghétköznapibb cselekményektől a legösszetettebb ünnepi rítusokig az élet csaknem minden területét átfésülték, néhol még ma is találhatunk relatíve fehér foltokat.

Megejtő az az őszinteség, amely a múlt héten beterjesztett közpénzügyi törvénycsomagból sugárzik. Annak talpazatát ugyanis az Alkotmány új passzusa adja, amely előírná, hogy az Országgyűlés és a kormány csak az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja hatásköreit. A rendszerváltozás utáni ötödik ciklusban ezzel közhírré tétetik: a magyar politikai osztályban nincs meg a kellő önuralom ahhoz, hogy éves költségvetési törvényeit felelősen, a következő ciklusokra, sőt a későbbi nemzedékekre is tekintettel alkossa meg és hajtsa végre.

Magánúton Magánutazóként a Szovjetunióban K. úgy érezte, elvarázsolt világba érkezett. Másodunokatestvére, Maja, és Maja férje, Tolja a Lomonoszov Egyetemen dolgozott, matematikát, fizikát oktattak. Az egyetemről hazafelé jövet Tolja könyveket vásárolt, főként orosz klasszikusokat. Egyik nap Nyikolaj Leszkov összegyűjtött műveit vette meg, tíz-egynéhány kötetben, magyar pénzben fillérekért.

Szépítés és csúfítás A nyelvészt elsősorban a nyelv érdekli, és nem az, hogy ártanak vagy használnak vele (és még kevésbé az, hogy mit gondolnak róla). Az ember megfigyel egy jelenséget, például a magyar -ít képző viselkedését. Mint mikroszkóp alatt a papucsállatkák, úgy kezdenek nyüzsögni a problémák, ha jól odanézünk.

Kivétel erősíti Ezt sokáig a világ legidétlenebb mondásának tartottam. Már az általános iskolában megtanultam utálni, például amikor a földrajztanárom azt mondta egy jól sikerült feleletem után, hogy "most kivételesen megtanultad", és ez csak erősítette számára azt a szabályt, hogy én nem tanulok.