Farkas Katalin: Filofaxni (A Zénón

paradoxon)

  • 1999. június 3.

Egotrip

Nem tudom, megírta-e már valaki a busz után szaladás lélektanát. Akérdés összetett, és mindenekelőtt nem árt néhány alapesetet megkülönböztetnünk. Először is egészen más busz után szaladni idegen terepen, mint hazai pályán. Tegyük fel például, hogy az embert balsorsa csak tízévenként egyszer veti a Haller utca környékére, ahol egy öt éve elmulasztott adóbevallás kellemetlen következményeivel kell szembenéznie. Dolga végeztével a Haller utcáról a Soroksári útra fordulva, egy BKV-jármű barátságos kék körvonalait pillantja meg; egy távolabbi pillantás előre, és a buszmegállóban álldogáló, reményvesztett várakozók kis csoportjának képe villan szemébe. Ilyenkor mindent egy lapra tesz fel: mindegy, hova megy a busz, még azt sem tudja, megáll-e abban a megállóban, de egy hirtelen impulzusnak engedve rohanni kezd, és csak a busz hátsó lépcsőjén zihálva jön rá,hogy pont az ellenkező irányba akart menni.

Nem tudom, megírta-e már valaki a busz után szaladás lélektanát. Akérdés összetett, és mindenekelőtt nem árt néhány alapesetet megkülönböztetnünk. Először is egészen más busz után szaladni idegen terepen, mint hazai pályán. Tegyük fel például, hogy az embert balsorsa csak tízévenként egyszer veti a Haller utca környékére, ahol egy öt éve elmulasztott adóbevallás kellemetlen következményeivel kell szembenéznie. Dolga végeztével a Haller utcáról a Soroksári útra fordulva, egy BKV-jármű barátságos kék körvonalait pillantja meg; egy távolabbi pillantás előre, és a buszmegállóban álldogáló, reményvesztett várakozók kis csoportjának képe villan szemébe. Ilyenkor mindent egy lapra tesz fel: mindegy, hova megy a busz, még azt sem tudja, megáll-e abban a megállóban, de egy hirtelen impulzusnak engedve rohanni kezd, és csak a busz hátsó lépcsőjén zihálva jön rá,hogy pont az ellenkező irányba akart menni.

A hazai pálya, mint említettem, egészen más, itt ugyanis segítségünkre szegődik az emberi tudás alapja, a tapasztalat. Új környékre költözve először még engedünk az idegen terepre jellemző fejetlen rohanásnak; ezt azonban hamarosan felváltja a józan mérlegelés. Számos kudarc és alkalmankénti sikerek után rájövünk, mikor érdemes egyáltalán futásnak eredni. Ezt a körülményt természetesen számos tényező befolyásolja: a napszak, a forgalom, a piros lámpák és a többi. Mindezek figyelembevételével bizonyos idő után egészen részletes - neurózisunk és TTK-s végzettségünk függvényében számszerűsíthető - elméletet dolgozhatunk ki a busz után szaladás várható hasznosságáról.

Legnagyobb sikereim közé a londoni Battersea Bridge és a Victoria pályaudvar között közlekedő 239-es viszonylattal kapcsolatos elméletet sorolom. Két hónap után egészen pontosan tudtam, hogy a nap mely órájában milyen esélyeim vannak arra, hogy a rakparti kocsisorban araszolgató 239-est lefussam. Hozzá kell tenni, hogy a 239-es a londoni tömegközlekedés mostohagyermeke; megállói rendszerint kihaltak, így ha nem érünk idejében a busz előtt a megállóhoz, és lengetjük meg karunkat felszállási szándékunkat jelezve, a busz elegánsan elsuhan az orrunk előtt. Egy korai buszmegálló-szakértő, az eleai Zénón az időszámításunk előtti ötödik században érdekes észrevételeket tett e tárgyban. ´ ugyan Akhilleusz és a teknősbéka összefüggésében állt elő érvével, de a lényeg nyilvánvalóan ugyanaz. Tegyük fel, hogy a 239-es mintegy húsz méterrel előttünk, lépésben és egyenletesen halad. Zénón szerint bármilyen gyorsan is futok, soha nem fogom beérni a buszt. Ahhoz ugyanis, hogy elérjem, először is arra a pontra kell eljutnom, ahol a busz éppen most van. Ez nyilván némi időt vesz igénybe, csakhogy ezalatt a 239-es újabb előnyre tesz szert. A következő feladat tehát az új pont elérése, ahova a 239-es eljutott. Mialatt ez sikerül, a 239-es ismét megtesz valamekkora távolságot. Bármilyen kevés is legyen köztünk a távolság, időre van szükségem, hogy a távolságot megtegyem, és ezalatt a 239-es ismét előbbre jut. Ha tehát feltesszük (és az érv kedvéért miért ne tennénk), hogy a 239-es nem áll meg, akkor soha nem fogom elérni: az alatt az idő alatt ugyanis, amíg leküzdöm a közöttünk levő előző távolságot, a busz már ismét előttem fog járni.

A filozófiai tanulmányok értelme többek között az, hogy a valóságról alkotott merőben szokatlan elképzelésekkel ismertetnek meg minket. Ezen írások célja az lesz, hogy mindebből ízelítőt nyújtsanak az olvasónak. A fenti érvet általában paradoxonnak tekintik, mert látszólag elfogadható érveléssel nyilvánvalóan hamis konklúzióhoz vezet; a feladat ilyenkor az érvben a hiba megtalálása. Zénón maga azonban állítólag másképp látta a dolgot: szerinte a gondolatmenet igenis azt bizonyította, hogy Akhilleusz soha nem éri utol a teknősbékát, én soha nem érem utol a 239-es buszt, és Deutsch Tamás soha nem éri utol Kovács Attilát. Mindebből pedig az következik, hogy a mozgás általában lehetetlen. Ha már londoni példát hoztunk, érdemes odafigyelni arra, amit a hagyományokra (és a mozdulatlanságra) támaszkodó angol kultúra a buszkérdésben letett az emberiség asztalára. Meg nem erősített szóbeli közlés szerint létezik egy angol közmondás, amely azt mondja: soha ne fuss egy busz vagy egy nő után: mindig jön utána másik.

Hozzátenném, ugyanez a férfiakra is igaz.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.