Párnacsata (Szép, de gonosz)

Egotrip

Szép, de gonosz A magyar középkorról írván többen is megállapították már, hogy sorsfordulatokban gazdag történelméből valóságos shakespeare-i királydrámák kerekedhettek volna, véres gyilkosságokkal, ármányos cselszövésekkel, tragikusan elvakult testvérviszályokkal. Valamint, hogy soros szexualitástörténeti bagatellem témájához közelítsek, orcapirító királyasszonyi hűtlenkedésekkel.

Szép, de gonosz

A magyar középkorról írván többen is megállapították már, hogy sorsfordulatokban gazdag történelméből valóságos shakespeare-i királydrámák kerekedhettek volna, véres gyilkosságokkal, ármányos cselszövésekkel, tragikusan elvakult testvérviszályokkal. Valamint, hogy soros szexualitástörténeti bagatellem témájához közelítsek, orcapirító királyasszonyi hűtlenkedésekkel. A korabeli krónikák szerint ugyanis nem egy magyar koronás uralkodóval megesett az a szomorú fátum, amely a mondabéli Arthur királyt úgyszintén porba sújtotta, vagyis hogy bájos nejét "in flagranti" érték egy idegen férfi karjai között. Az ilyesfajta módfelett kínos és a férfiúi becsületet jócskán besározó helyzet rendezésére a középkori törvények (aminthogy túlnyomórészt az ókoriak is) kényszeredetten bár, de jobbára utat engedtek a férji felháborodás legszélsőségesebb megnyilvánulásának, a hűtlen asszony önhatalmú fölkoncolásának is. A büntető bosszúállás joga, ami ekkortájt "értelemszerűen" csakis és kizárólag a férjet illette meg, Árpád-házi királyaink törvényeiben szintúgy megjelent: így I. (Szent) László törvénykönyve kereken kimondta, hogy "ha valaki más férfival fajtalankodó feleségét megöli, Istennek adjon számot, és ha akarja, más feleséget vehet". A csatabárdos lovagszent közvetlen utóda, Könyves Kálmán ugyancsak foglalkozott eme gyászos témával, és igyekezett egyszer s mindenkorra kiiktatni a véres s az egyház által is kárhoztatott önbíráskodást, ami különösen azért lehet érdekes számunkra, hiszen a Képes Krónikában föllelhető elbeszélés szerint második házasságában ő maga is a hitvestársi megcsalatás elszenvedőjévé vált. Az elhíresülten felvilágosodott magyar király áldott állapotban lévő feleségét, a kijevi nagyfejedelem leányát, a szép nevű Eufémiát rövid úton visszaküldte apjához, miután "házasságtörésen kapta, s mint vétkest elbocsátotta". A legkevésbé sem szépítően megfogalmazott vád, meglehet, csak ravasz ürügy volt a nemcsak fiziológiailag, de bel- és geopolitikailag is terhessé vált feleség eltávolítására, ám maga a forrásszöveg egyértelműen asszonyi hűtlenségről mesél. (A már a kijevi nagyatyai székhelyen világra jött Borisz - mint ismeretes - utóbb több ízben trónkövetelőként lépett fel, de ez most elhanyagolható mozzanat.)

Egyértelmű házasságtörésről és tettenkapásról beszélhetünk azonban akkor, ha Luxemburgi Zsigmond második feleségére, Cillei Borbálára fordítjuk a szót. A férjénél jóval fiatalabb aszszony 1419-ben, Zsigmond állandó utazásait kihasználva összeszűrte a levet egy Hans Walmerode nevű vitézzel, a Német Lovagrend tagjával, s a törvénytelen románcnak itt is "in flagranti" lett a vége. A hazatérő Zsigmond, aki egyébiránt a házastársi hűséget tekintve maga is "finom sütemény" volt, előbb Váradra száműzte, majd nagyvilági férfiúként visszafogadta rosszéletű, ámde hasznosíthatóan kormányzóképes nejét. Cillei Borbála királyné folytatólagos kicsapongásai még a magyar romantikus irodalomba is beszivárogtak, hiszen Kisfaludy Sándor Tátika című Balaton környéki regéjében ekképp énekelte meg a szép szál Rezy Sándorba belébóduló, majd a deli vitézt vonzalmával elveszejtő Borbálát:

"Látta őt a királyné is,

Ama híres Borbála,

S szeme benne egy Apollót

S egy Herkulest talála.

Szép asszony volt a királyné,

De gonosz és fajtalan;

Teste kényit töltögetni, -

Ez volt dolga úntalan.

Vajh! mért kellett ez ifjúra

Buja szemét vetnie!

Vajh! mért kellett ez ifjúnak

Buja szembe tűnnie!"

Való igaz, a korszak hazai közvéleménye amúgy sem rajongott túlontúl az idegenből ideszármazott királynékért (lásd a meráni Gertrudis siralmas halálát a pilisi erdőben, meg más egyéb merényleteket), s ilyeténképp ezek az előkelő hölgyek könnyen rossz hírbe keveredhettek udvartartásuk és a kései utókor előtt. A bal-végzetű II. Lajos feleségét, Habsburg Máriát ugyancsak erkölcstelen asszonyállatként, kicsiny latornőként (latruncula) emlegették, s Hunyadi Mátyás temperamentumos itáliai nejének, Aragóniai Beatrixnak is jócskán kijutott a hol megalapozott, hol igaztalan szemrehányásokból. Korántsem lehet azonban pusztán a magyaros rosszindulat számlájára írni azokat a vádakat, amelyek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem utolsó feleségét, a huszonéves, s ilyesformán Bethlennél évtizedekkel fiatalabb Brandenburgi Katalint érték. Az utóbb Bródy Sándor színművében, a Fejedelem című "királyidillben" is megidézett fejedelemasszonyi hűtlenség és tettenkapás ugyanis történeti tény: a napnyugati hercegnő előbb egy, az erdélyi udvarban sürgölődő, Zierotin nevű morva nemeshez "adta magát igen vala" (mint a kevéssé jóindulatú Kemény János Visszaemlékezéseiben olvashatjuk), majd miután "az alkalmatlanul való familiaritás" kisült, s a nagy fejedelem kitessékelte Erdélyből az első szeretőt, a korabeli pletykák szerint az udvari orvossal csalta rohamosan idősödő férjét, s végezetül - immár Bethlen halálát követően - nyíltan szeretőjévé fogadta a nyalka Csáky Istvánt. Mindazonáltal ez a XVII. századi történet már szépecskén kilóg a középkorból, s így itt akár be is szeghetjük elbeszélésünket, hogy legközelebb a házastársi hűtlenség, valamint az "in flagranti" kora újkori és újkori történetével folytassuk szexualitástörténeti csalinkázásunkat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.