Sajó László: Öt és feles

Üvegház 3.

Egotrip

A Tv2 megy, ez a rosszabbik eset (a legrosszabbik az M1), Bud Spencer és Terence Hill (ez a jobbik eset), a csávó a film végén fogtechnikushoz megy, mondja a kék pólós, Piedone épp ökölcsap.

De már nem sokáig, átkapcs, kezdődik a vébédöntő. (Hogy’ lehet délután 5-kor vébédöntőt rendezni?!) A kocsma közönségét nem­igen érdekli – a pultosnő, a kék pólós és K. Dezső nézi, körülöttük zajlik (alig hallják a tévét) az élet.

Amerikaizászlós bézbólsapkás szokásos helyén, a pultnál áll, két vendég ül egy asztalnál és egy-egy sör mellett, nyomogatja ki-ki a telefonját. Másik asztalnál halványkék pólós, az egyik telefonnyomogatónak, köcsögguszti!, mire az: Te vagy a köcsög, buzi!, halványkék pólós folytatja, meg se hívtad (az amerikaizászlósra mutat) a születésnapján! Amerikaizászlós megszólítva érzi magát, tegnap volt! Telefonját tovább nyomogatva Guszti (nevezzük így, jelző nélkül) odaszól, de, meghívtam. Amerikaizászlós megerősíti, meghívott! Halványkék pólós: én is meghívtam, Guszti: tudom, két deci vodkára, aztán itt hagytad, én vittem haza, te köcsög, amerikaizászlós bizonytalan, erre nem emlékszem, Guszti nem néz fel a telefonból, hát persze, be voltál baszva, mint a disznó, leitatott ez a másik disznó. Guszti asztaltársa most szólal meg, tovább nyomogatva telefonját, mind a ketten disznók vagytok, javít, mind a hárman.

Így kezdünk. Himnuszok. A franciák már itt megnyerik, Marseillaise, induló, Előre ország népe, harcra, ma győzelem vár, hív hazánk!
A horvátok szívre, címerre tett kézzel hallgatják himnuszukat – igen, szívvel, talán…

A horvátok támadnak – Mbappé szerel az ötösön! A kocsma egy emberként a horvátoknak szurkol. Nem, hárman vagyunk.

Tapogatózó játék, ízlelgetik egymást a csapatok, kivárásra játszanak (kivált a franciák), magyarul szar a meccs.

Némi színt visz a játékba, hogy szürke atlétatrikós bejön a kocsmába, kiszól egy fehér bézbólsapkásnak, gyere be, cigány!, az visszaszól, a cigány az te vagy, én zsidó vagyok, és kint marad. A teraszon (két kis kerekasztal, székekkel) nagy élet van, szétbaszták a fejemet! Lekötöztek a székbe, mint a Tenkes kapitányát! Ketten jöttök?! Nem volt fény se! Világítsd ki a fejedet, mert olyan sötét vagy! Üssél le! Úgy vittek ki, mint egy nyulat vagy egy őzet!, a taxis ordít, az egyik sógorom nyomozó, jut szóhoz a Késes, a botos néni levonja a tanulságot, ha valaki be van zárva, azt lehet verni! De az utolsó szó most is a taxisé, beültettek a Latviába, elvittek, kaptam felfüggesztettet!

A franciák különösen a védelem jobb oldalán sebezhetők.

Griezmann elesik, a saját lábában, szabadrúgás. Ebből gól lesz, mondja K.(assandra) Dezső, és lőn! Griezmann nem első gólpassza, szabadrúgásból, és nem az első öngól, Mandžukić ćúsztat saját kapujába. Az öngólok, a tizenegyesek, a potya gólok és a futball­ölő, rettenetes (ám rettenthetetlen) videobíró vébéjén egynull a franciáknak.

Az első sárga a 28. percben, és mindjárt gól – ez is szabadrúgás, most a horvátok, Perišić a bal lábára teszi, egy francia persze beleér, Lloris tehetetlen. A horvátok, a vébén immár harmadszor, egyenlítenek – visszajönnek?

A teraszt mindez nem érdekli, születésnapomra kaptam hajfestéket! A Nyugatival szemben van az a magas ház…, a taxis kisegíti a botos nénit, a Skála Metró! Botos néni folytatja, azt terveztem, annyi pénzt kaptam, hogy vettem itt ezt a házat. Bevittek a Parlamentbe, kaptam ebédet, kinyaltak.

Az első francia szögletből horvát kezezés (Perišić most a saját kapujánál), videobíró (végre! már nagyon hiányzott! nehogy hiába kuksoljanak a stúdió jótékony homályában a névtelen döntnökök!), a nemvideobíró megadja, tizenegyes, Griezmann a balra vetődő Subašić mellett higgadtan a jobb alsó sarokba gurít.

Félidő 2–1.

A szakértők fanyalognak, a vártnál szerényebb játék… a franciák úgy vezetnek, hogy tulajdonképpen nem sokat tettek érte; minden mutatóban jobb a horvátok teljesítménye, szerencsésen vezetnek a franciák; egy kaput eltaláló lövésük van, és két góljuk… A stúdióban is horvát-drukkerek ülnek. Homorított egyet, mondja Griezmann mutatványára az utolsó magyar futballista, Gera Zoltán. Stokival lesimítottam a lepedőt, ne legyen ráncos, a taxis témát váltana, a botos néni nem, még nem fejeztem be!, soha nem is fogja, a taxis folytatja a katonatörténeteket, mínusz tíz fokban felszállsz az ifára, szarrá ázva! De a botos néni ehhez is hozzá tud szólni, kilenc milliméteres fegyverrel lőttél már? A taxis ordít, én mindennel lőttem! Betáraztam ide (mutatja az övét, körben) nyolc kétdecis barackot, úgy vittem be a laktanyába!

K. Dezső visszaviszi az üveget, poharat, még egy unicumsör.

Kedden befekszem a klinikára, mondja neki a pultosnő, mi a baj? Rák. K. Dezső mit is mondana, semmit.

Mbappé, először, elmegy, Subašić véd.

Pogba nagyon gyenge, gondolja K. Dezső, mire az eldönti a döntőt; jobbal lő, kipattan, ballal bevágja. Négyegy, mondja meg a tutit K. Dezső, és Mbappé (az ifjú Pelé!) gólt lő! (De hol van a kapus? Nem is reagál. Őt viselte meg legjobban a háromszori hosszabbítás, pedig nem is futott. Fejben fáradt el.) Mintha öregfiúkmeccsen lenne, mondja Hajdú B., a No. 1 szpíker.

A telefonnyomogatók fel se néznek a tévére, a halványkék pólós rá-rápillant, a kék pólós őrjöng, a horvátok sokkal jobbak! De gólra
játsszák!
Hát ez az, dadus.

Botos néni be, elköszön, sziasztok, elmegyek, lefekszem, busszal megy, egy megállót, vacsorára vesz egy kétdekás vodkát a közértben (a kocsmában csak sört iszik – hacsak meg nem hívják egy-egy vodkára –, a féldecis vodkaampullákat a közértből hozza, itt issza, neki engedik). Éhezik, bazdmeg, de letagadja, néz utána a taxis. Anyám Alzheimer, jól vagyok, mondja a Késes.

Egy nagy potyával (Lloris ezzel el is veszíti az Aranykesztyűt) Mandžukić a francia kapuba is gólt lő; ha a horvátok találnának még egy gólt, minden idők egyik legizgalmasabb döntője lenne; nem találnak, de így se rossz.

Kinél lesz a labda, amikor lefújják?, kérdezi a szpíker, a levegőben lesz, mondja K. Dezső, nem nagy kunszt. A bírók valamiért nagyon szeretik, hogy akkor fújják le, amikor száll, száll a labda. A kirúgást még megvárja.

Ezek már az öröm képei, K. Dezső ezt már nem várja meg.

Hátracsapott bézbólsapkás, fehér, hátul HUNGARY SPORTSWEAR COMPANY feliratú pólóban biciklijét a falhoz támasztja, kiüríti a kocsma – és a környék összes – szemetesét; sörös dobozokat gyűjt, kiszedi, összetapossa, elteszi; a bringán elöl kosár, hátul barna műanyag láda, a kormányon reklámszatyrok, teli sörösdobozzal – mennyi az annyi? A kocsma után a buszmegállók szemeteseit üríti ki, majd bemegy a Nemzeti (piros-fehér-zöld-barna) Dohányboltba, nem cigiért.

Mire K. Dezső hazaér, ömlik az eső, a képernyőn, Putyin fölé esernyő nyílik, a többiek, a díszsorfalban, áznak.

A vébének konyec.

Az Üvegházban holnap is összejön a HUNGARY SPORTSWEAR COMPANY.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.