egotrip

Sajó László: Öt és feles

Szó szerint (A futball közhelyszótára 3.)

Egotrip

Kibillennek a közhelyek, de mi ezért szeretjük őket. (Kőrösi Zoltán)

A Magyar Acél SE csatára beköszönt a Zuglói Medvék SE kapujába, a kapus nem köszönt vissza. A csatár nem sértődött meg, és másodszor is beköszönt, hiába, a hálóőr morózusan nézett. Az érzékeny lelkű kapusok…

A Váci Elkeseredés – Őrmező SE meccsen a hazaiak centere, Boldogh István a második félidőre nem jött ki. Nem cserélték le, egyszerűen nem akart játszani, szótlanul ült a padon, és csak úgy maga elé nézett. Megint rájött…, mondta a balszélső, tudták a csapattársak is, otthagyták. Mikor visszajöttek, Boldogh István hanyatt feküdt a gyúrópadon és a plafont nézte. 2:1-re nyertünk! Boldogh István nem szólt, csak amikor már befejezték a zuhanyozást. És akkor nem hal meg? Nem értették, nem is akarták, hazatolták a gyúrópadon. A center az edzéseken részt vett, és a következő mérkőzésen, a MOVE Szabolcs TSE ellen nagy kedvvel játszott, mesterhármasával nyertek. Gólmániás depresszió, mondta a csapat orvosa. A hazai pálya mellett volt a temető, Boldogh István sokszor átsétált a meccsről, lefeküdt egy sírra, ilyenkor hagyni kellett. A kedvéért új pályát építettek, s mellé egy vidámparkot, de betegségéből csak akkor gyógyult ki, amikor leigazolta a Sarkadi „Édes Élet” Cukorgyár SE.

A FŐKEFE SC – FŐKÉTÜSZ FC meccsen a hazai center és a vendég kapus külön párbajt vívtak, melyet a center nyert meg; pontosan célzott, a beérkező mentősök már nem tudtak segíteni a kapuson.

Borvendég Kálmán, a Dunakeszi Magyarság SE középpályása hangulatember. Ha van kedve játszani, kirendeli a taccsvonal mellé a helyi cigányzenekart, akik kedvenc nótáit játsszák, hogyaszongya csak a nézését, lakik a Katika, ha végigmegyek rajtad én, meg se értenél! Ha viszont nincs kedve, megáll a középkörben, nézi az eget és sír alatta eleget.

A Józsefvárosi Kéményseprők SE – II. ker. Köztisztviselők mérkőzésen, egy nullás vendégvezetésnél tizenegyeshez jutottak a hazaiak. Kovács II Andor állt oda, és arra gondolt, rajta, ha berúgja, a hosszabbításban a győzelmet is megszerezhetik. Nekifutott és felkapta a labdát, rohant a felezővonalhoz, letette a kezdőpontra, siessetek már, még van idő!, kiabált csapattársaira, akik döbbenten álltak, miként a vendégek, szurkolók, egyaránt. A bíró pedig kezezés miatt kifelé ítélt szabadrúgást. Ez volt Kovács II Andor, aki siettette a játékot, utolsó, végre se hajtott tizenegyese.

Az Érsekújvári SE-Cikta – Dinamo Torpedo KSE mérkőzésen Magyar László András biztos lábbal értékesítette a büntetőt, biztos nem fejjel.

A BAK II-Kőbányai Egyetértés FC középcsatára, Szűcs Béla ellenállhatatlan volt, a szünetben több hölgy kérte el telefonszámát, a második félidőre már ki se jött, az egyikkel az öltözőben maradt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.