egotrip

László Géza: Visszajátszás

Évértékelő

Egotrip

Gazdaságpolitikai évértékelést tartunk. A duguláselhárítóval. János azt mondja, hogy ő nem politizál, nem tartozik sem ide, sem oda, de ami nálunk folyik, az nincs rendben.

(Mondjuk ezzel a politikai hozzáállással oda nem is lehet tartozni, csak ide, de most nem erről akarok írni.) Szerinte a múlt év azért volt szörnyű, mert a kormány teljesen kiszámíthatatlanná tette az életét. Nem érti, miért kellett felrúgni a katát ahelyett, hogy sávos rendszert vezettek volna be. Aztán ez a rezsivariálás, meg az ársapkák. Miért nem lehet kiszámítható feltételeket teremteni? Minek ez az összevisszaság?

Teljesen igaza van: 2022 a kapkodó beavatkozások éve volt. Először előrefelé, aztán vissza: a választások előtt terülj, terülj, asztalkám, utána kemény megszorítások. A kormányfő és a kormány persze nagyon büszke a tavalyi növekedési számokra. A 4–5 százalékos adat vagy az alacsony munkanélküliségi mutatók valóban nem mutatnak rosszul, és a vállalatok körében végzett közvélemény-kutatások is arról árulkodnak: jók lettek a 2022-es eredmények. De mielőtt elégedetten hátradőlnénk – van itt néhány makroadat, amelyek nagyon aggasztó képet mutatnak.

A legutóbbi mínuszos negyedéves GDP csak a kezdet. Az infláció már az év eleje óta magas, és az év végén ebben – ársapkás kozmetikázás ide vagy oda – uniós rekorderek lettünk. A gyors árváltozású tételek kiszűrése után kapott ún. maginfláció magas értéke még ennél is csúnyább képet fest: azt jelzi előre, makacs infláció várható 2023-ban. Súlyos gond a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiányának a növekedése és a cserearányok romlása. A forintárfolyam is nagyrészt emiatt mutatott ilyen extrém kilengéseket. A mostani kisebb amplitúdókról pedig tudjuk, hogy az árát magas kamatok formájában fizeti meg az állam. Ja, és van itt még egy adat, amelyről amúgy jó időkben ritkán hallunk, de mostanában annál többet: a magyar devizatartalékok szintje.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.