egotrip

László Géza: Visszajátszás

Évértékelő

Egotrip

Gazdaságpolitikai évértékelést tartunk. A duguláselhárítóval. János azt mondja, hogy ő nem politizál, nem tartozik sem ide, sem oda, de ami nálunk folyik, az nincs rendben.

(Mondjuk ezzel a politikai hozzáállással oda nem is lehet tartozni, csak ide, de most nem erről akarok írni.) Szerinte a múlt év azért volt szörnyű, mert a kormány teljesen kiszámíthatatlanná tette az életét. Nem érti, miért kellett felrúgni a katát ahelyett, hogy sávos rendszert vezettek volna be. Aztán ez a rezsivariálás, meg az ársapkák. Miért nem lehet kiszámítható feltételeket teremteni? Minek ez az összevisszaság?

Teljesen igaza van: 2022 a kapkodó beavatkozások éve volt. Először előrefelé, aztán vissza: a választások előtt terülj, terülj, asztalkám, utána kemény megszorítások. A kormányfő és a kormány persze nagyon büszke a tavalyi növekedési számokra. A 4–5 százalékos adat vagy az alacsony munkanélküliségi mutatók valóban nem mutatnak rosszul, és a vállalatok körében végzett közvélemény-kutatások is arról árulkodnak: jók lettek a 2022-es eredmények. De mielőtt elégedetten hátradőlnénk – van itt néhány makroadat, amelyek nagyon aggasztó képet mutatnak.

A legutóbbi mínuszos negyedéves GDP csak a kezdet. Az infláció már az év eleje óta magas, és az év végén ebben – ársapkás kozmetikázás ide vagy oda – uniós rekorderek lettünk. A gyors árváltozású tételek kiszűrése után kapott ún. maginfláció magas értéke még ennél is csúnyább képet fest: azt jelzi előre, makacs infláció várható 2023-ban. Súlyos gond a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiányának a növekedése és a cserearányok romlása. A forintárfolyam is nagyrészt emiatt mutatott ilyen extrém kilengéseket. A mostani kisebb amplitúdókról pedig tudjuk, hogy az árát magas kamatok formájában fizeti meg az állam. Ja, és van itt még egy adat, amelyről amúgy jó időkben ritkán hallunk, de mostanában annál többet: a magyar devizatartalékok szintje.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.