Seres László: Dekóder

  • 1996. október 24.

Egotrip

Kezdetben volt az Én. Fejlődése elég jól indult, aztán az Állam és az Egyház pár ezer év alatt személytelenre szocializálta, úgyhogy mire felnőtt, már csak más kisbetűs énekkel érezte jól magát. Önmagába zárva egyedül volt, lement hát a térre a többiekhez. Sokan voltak. "Elvtársak!" - szólt hozzájuk egy másik én, és ez bizony csalódást keltett, mert ugyan szocializmust akartak, de nem ilyen felvezetéssel. A sok én eltérő célját egységbe olvasztotta a minisztérium tetejéről jövő vérfürdő.

Kezdetben volt az Én. Fejlődése elég jól indult, aztán az Állam és az Egyház pár ezer év alatt személytelenre szocializálta, úgyhogy mire felnőtt, már csak más kisbetűs énekkel érezte jól magát. Önmagába zárva egyedül volt, lement hát a térre a többiekhez. Sokan voltak. "Elvtársak!" - szólt hozzájuk egy másik én, és ez bizony csalódást keltett, mert ugyan szocializmust akartak, de nem ilyen felvezetéssel. A sok én eltérő célját egységbe olvasztotta a minisztérium tetejéről jövő vérfürdő.

A Kossuth tér és az egyéni tudat hamar kiürült. Forradalom volt. "A közrend zavartalan biztosítása érdekében a Belügyminisztérium nyilvános utcai tüntetéseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez." Az én, amelynek addigra már nem voltak a munkásosztálytól eltérő érdekei, csak bámult, mi minden alakult: párt, nőegylet, munkástanács, nemzetőrség, forradalmi bizottság. Megannyi kollektív lehetőség. Ahová engedték, belépett, mérsékelten zsidózott, bár ávóst nem akasztott, kronstadti anarchista matrózt és spanyol trockistát nem üldözött, majd november 4-én elment aludni, és csak 1957. május 1-jén jött elő ismét, ünnepelni.

Megkezdődött a sör-virsli-gulyás-piros lufi-SZOT éra, amit a többi énnel együtt nem egyszerűen átvészelt, hanem táncdalfesztivállal, kesudió- és kicsi-vagy-kocsi vitákkal tett még édesebbé. Õ is beállt a sörbe. Trónfosztott eszével morgott, de mindig visszautasította, ha odaát bántottak "minket". Minket, a sok kis egykori ént együtt. Negyven éven át tartott a Ki Mit Tud. A magányos tömeghez hasonlóan ő is családot csinált. Hegyek között, völgyek között zakatolt a Skoda. Sorok között olvasott. Emberek között hallgatott. Kollektívan atomizálódott egészen addig, amíg Krassó György föl nem állt a Münnich Ferenc utcában egy létrára, amivel megdöntötte a rendszert egy izgalmas másfél órára.

Krassó volt az egyetlen, akiben meglátta az ős-Ént: azt csinálta, amit belső morálja mondott neki. Ha ránéztek, visszanézett. Utálta a parancsolgatást. Hatalomellenes sátrat állított a hatalom központja elé. Tudat volt és akarat, gúny és performance, élet és irodalom. Én volt. Merő életveszély. Aztán Krassó meghalt, pártja átment nemzeti-proletár sérelmi politikába. Rendes kerékvágás.

Amióta a forradalom felfalta gyerekeit, nincs dekódolva a hatalmi-kényszerkollektivista gondolkodásmód, nincs desifrírozva az uralmi nyelvezet. Nincs rehabilitálva az Én. Hiányt fogunk pótolni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.