Szécsi Noémi: Nem és nem

Acélbokszer és kutyakorbács

Egotrip

A dolog nem kezdődött éppen ártatlanul. Az egyik újságíró megírta a másikról, hogy férfiakat zaklat, és azzal kente el a dolgot, hogy ez talán nem is igaz. Mindenesetre kiírta a nevét. Mire a sértett újságíró nyilvános helyen vonult fel családtagjaival, hogy elégtételt vegyen.

Egyikük hátulról ütötte meg a vélt ellenséget, és elszaladt. A másik családtag bottal esett neki a hírlapírónak, erre az elővette az acélbokszerét, és négyszer-ötször úgy odasújtott vele, hogy támadója arcából ömleni kezdett a vér. A rendőrorvosi látlelet felvételekor jogos önvédelemre hivatkozott.

Lám, 1908-ban az újságírók még acélbokszerrel jártak, különösen azok, akik bordélyokban, lebujokban, bíróságokon és rendőrőrsökön informálódtak cikkeikhez (és mert becsületükben sértett egyének állítólag nemegyszer tértek be szerkesztőségekbe kutyakorbáccsal a kezükben). Mindenesetre emberünk most már nagy terjedelemben kívánt értekezni az inkriminált hírről, bár megjegyezte, hogy „mi az eféle homosexuális ügyeket nem szívesen szellőztetjük. Szánunk minden beteg és bűnös embert”. Nem volt megállás, a lap munkatársai rohantak a helyben intézkedő 1703-as számú rendőrhöz, hozzáfértek a felvett jegyzőkönyvhöz, ahonnan kiírták a sértett nevét és címét (a korban nem szokatlan módon mindezt az újságjukban is kinyomtatták; bár manapság egy közösségi profil közzététele sem kevésbé indiszkrét). Az illető elmondta, hogy az idősebb, tekintélyes újságíró melléfurakodott, „egész testével érintett, aztán előrehajolt, belenézett az arczomba, és közben a keze odaért”. Mindez háromszor megismétlődött, pedig ő mindannyiszor odébb állt, így már tudta, „mi ez az úr”. Újabb „megmarkolás” következett, mire pofonok repültek, és rendőri intézkedés történt. Az újságírók bevontak még egy forrást: Feri pincért a New York Kávéházból, aki megerősítette, hogy a „notórius pederaszta” őt is megkörnyékezte, majd miután elutasította a közeledését, könyörgött neki, hogy hallgasson a kettőjük közt történtekről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.