Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem.

Egotrip

Oszd meg és…

Őszintén szólva egyáltalán nem szeretnék őszinte lenni egy aljas politikai manipuláció kedvéért. Nem kívánom a remegő, rózsaszín kis lelkemet a felvizezett vértől iszamos konyhapultra csapni, de részvétem mindenkinek, akinek ezekben az időkben mégis meg kell tennie. Nem akarok minden kártyát kiteríteni, és ha valamit akaratlanul feltárnék, később úgyis letagadom. Végül is már kampányidőszakban vagyunk, és ilyenkor ez a protokoll: csak arra emlékezünk, amire akarunk, és csak azt mondjuk ki, ami céljainkkal összhangban áll. Ellentmondásos nyilatkozatokat csak az tegyen, aki annyival erősebb, hogy akár arra is módja van, hogy játék közben leborítsa a sakktáblát. Annyit vallok be, hogy sosem bíztam az iskolára az idén már tizennyolcadik életévét betöltő leánygyermekem szexuális nevelését. Meg is lett az eredménye.

– Ezek melegek – jelentette ki a lányom a kötelezően olvasandó A kőszívű ember fiait lengetve. Fogalmam sem volt, kikről beszél, de azonnal megszállt a bűntudat: Isten látja lelkemet, tudom, hogy sárkánytojást tojó tyúk vagyok. Belémhasított, hogy a péntek esti közös filmmatinénkra mégsem az Oscar Wilde szerelmeit kellett volna választani. A kamaszok szülei olyan kevéssel beérik, örülnek, ha nem szavakkal, csak testbeszéddel minősítik őket ósdi hülyének, én meg annyira felbuzdultam, amikor a filmnézés után a lányom fekete golyóstollal a csuklójára tetoválta a De Profundisból, hogy “Yet each man kills the thing he loves”, hogy nem álltam le a gendertainmenttel. Regényeket tettem le az éjjeliszekrényére, és minden adandó alkalommal villámelőadásokat tartottam. Utóbb egy lusta vasárnap délutánon megnéztük a Büszkeség és bányászéletet (és együtt sírtunk, amikor a bányászok együtt vonultak a melegekkel), sőt a maguk idejében még androgünnek, mostanára nem binárisnak nevezett férfiakat felvonultató Velvet Goldmine-t is. Bár az utóbbinál a családtagjaim megjegyezték, hogy ez undorító és beteges. Mármint a glam rock mint zene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.