Egotrip

Váradi Balázs: Csak semmi politika!

Bitcoinok és megawattok

Egotrip

Korábban e hasábokon igyekeztem bemutatni a kriptovaluták és a „termelésükhöz” szükséges, nyitott, mindenki által nyilvántartott és ellenőrizhető blokkláncok elvarázsolt világát. 

(Lásd: Bizalom, vagyon, varázslatMagyar Narancs, 2021. február 4. és Gépdollár, Magyar Narancs, 2021. február 11.)

Azt állítottam lelkesen, hogy ezek a rendszerek nem függnek bank vagy állam kényétől-kedvétől. Arról is írtam, hogy aki vállalkozik a részvételre a blokklánc (köztük a két legnagyobb, a Bitcoin és az Ethereum) közösségi előállításában (amit validálásnak hívnak), annak az a dolga, hogy jóváhagyja a folyton keletkező új információkat (például arról, kinél mennyi kriptovaluta van épp), illetve szavazzon arról, melyik legyen a blokklánc érvényes ága, és melyik a tévedésből vagy manipulációként megjelenő, de érvénytelen változat. Arról is írtam, hogy ehhez elvben csak egy számítógépre és internet-hozzáférésre van szüksége. Meg energiára, teszem hozzá most: a rendszer által generált bitcoinokhoz/etherekhez nagy áramigényű számítástömeggel járó matematikai feladatok megoldására kell befognia a gépét. Ez a hivatalosan proof-of-work mechanizmusnak, köznyelvileg bányászatnak hívott tevékenység jó esetben garantálja, hogy meg lehessen bízni a rendszerben.

Csakhogy globálisan gigantikus energiafelhasználással jár: a Bitcoin évente 116, az Ethereum durván 50 terawattórájába kerül az emberiségnek. Ezek komoly mennyiségek: a Bitcoiné Hollandia, az Ethereumé Peru éves összfelhasználásával vetekszik: a kettő együtt több mint Thaiföldé. A kriptovaluták fenntartásával járó csillagászati áramfogyasztás (és a csak erre befogott, sőt kifejezetten erre a célra gyártott és optimalizált számítógépek előállításának költségéről még nem is beszéltünk) nem csak azokat sokkolja, akik csak ürügyet keresnek arra, hogy miért vethessék meg ezt a neoliberális, nemzetietlen és igazából érthetetlen spekulációt, amin mindig mások gazdagodnak meg. A villanyszámla azokat is mellbe vágja, akik bár nyitottak a technológiai fejlődés és az önszerveződő piac határán kifejlődő egzotikus újdonságokra, nem szeretnék, ha azok hozzájárulnának Földünk erőforrásainak felhabzsolásához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.