Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

Levél Párizsból

Egotrip

Mivel szeptember első hetébe léptünk, képtelen voltam nem észrevenni, hogy Párizsba beszökött az ősz.

Szent Mihály útján suhant nesztelen, mikor forrongó hazámban hátramaradt családtagjaim egyáltalán nem arra irigykedtek, hogy a fény városában járok, hanem hogy 35 fok alatti hőmérsékletet élvezek, ad absurdum fázom. Én pedig a Boulevard Saint-Michel hétköznap délutáni hömpölygésében állva, a még zajló olimpiai játékok okán megemelt, négyeurós metrójegy miatti állandó gyaloglástól elfáradva, mint­egy lelkigyakorlatként elolvastam telefonomon a verset, és a Halál közelsége helyett az jutott eszembe, hogy végül is mi a fenét kezdett magával Ady Párizsban? Mármint túl a nyilvánvaló sejtéseken – ivott, Lédával héjanászolt, verseket írt – hogyan létezett ebben a metropoliszban, amely bőven túlnyúlt az általa megszokott léptékeken? A szilágysági faluban, Érmindszenten született, és a 29 éves koráig megjárt települések Zilahtól Nagyváradig aligha ismertették meg vele a nagyvárosi hangulatot. A méretben kiemelkedő Debrecen máig inkább egy szteroidinjekciókkal felpumpált falu (ha kálvinista Rómának nevezzük, azzal nem Rómát, de a kálvinizmust helyezzük meglehetősen kedvezőtlen fénybe), Nagyváradot pedig maga Ady címezte finom gúnnyal Pece-parti Párizsnak.

Ady, a kisvárosi ember, de nem provinciális szellem egyszerre volt képes érzékelni a világvárosba beáramló különféle népek hömpölygését és a nacionalizmus előretörését. Százhúsz év ide vagy oda, ebben nem változott semmi. Amit viszont a legpontosabban látott, az a mi végtelen távolságunk ettől a felszínes, de szellemdús, dekadens, ám mindig megújulni képes univerzumtól.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A háború utánra is vannak már tervek

Mit lehet kezdeni egy rohadófélben lévő kultúrházzal Lvivben? Az Urban Camp nemcsak a háború elől menekülőknek akar menedéket nyújtani, távlatilag ugyanis az a cél, hogy a lakótelepeken élő fiatalok közösséget találjanak. És nem csak Lvivben.