Öt és feles

Szó szerint

Egotrip

(A megyehárom közhelyszótára) A második félidőre mintha kicserélték volna a hazai csapatot. És valóban: Jászszentlászló csapata helyett immár Zalaszentbalázs játszott Nyírábrány ellen a megyei rangadón.

(A megyehárom közhelyszótára)

A második félidőre mintha kicserélték volna a hazai csapatot. És valóban: Jászszentlászló csapata helyett immár Zalaszentbalázs játszott Nyírábrány ellen a megyei rangadón.

A tiszanánaiak nem tudták megtartani a labdát. A labda átigazolt a szomszédos Somogygaracsra.

A magyarbánhegyesi középcsatár a Pogányszentpéter elleni mérkőzésen eltűnt a mezőnyben, és soha többé nem látták.

Az Öregcsertő-Sümegprága meccsen a hazaiak már az első percekben nekiestek ellenfelüknek. A sümegprágaiak is elvesztették egyensúlyukat, de szerencsére sérülés nélkül megúszták az olimpiai szintet.

Szabó III Lajos, a Vöckönd hátvédje, akit edzője - szerinte - méltatlanul mellőzött, mégis beverekedte magát a kezdőcsapatba, miután az öltözőben szép sorban leütötte csapattársait (és persze az edzőt). A Derekegyház elleni mérkőzésre egyedül futott ki a pályára, végre kezdőként.

A Móricgát-Veszprémfajsz találkozón már az első húsz percben eldőlt a mérkőzés a játékosokra, nézőkre. Szerencsére csak a játékvezető szenvedett - sajnos, könnyű - sérülést.

A Döbrönteszőlőhegy-Taktaszada meccsen a vendégek csatáráról megfeledkeztek a védők. Saját csapattársainak sem hiányzott, nélküle indult vissza a busz Taktaszadára. Családja sem kereste. A csatár azóta is ott éldegél a döbrönteszőlőhegyi öt és felesen.

Örömmel jelenthetjük, írta a Petőfi Népe, hogy a megyeháromban csökken a munkanélküliek száma, mert Sajópetriben, a dél-koreai befektetőknek hála, végre beindult a gólgyártás.

A Cserépváralja-Hevesvezekény találkozó félidejében a játékvezető bement a hazaiak öltözőjébe és beleszagolt a levegőbe. Izzadtság, büdös lábszárvédők és gélek kevercse. Aztán a vendégek öltözőjében szaglászott. Döntetlenszagú találkozó - állapította meg, és lehozta ikszre a mérkőzést, pedig félidőben a vendégek vezettek 4-0-ra.

A domoszlói középpályás lopta a távolságot. Tettét beismerte. Azzal védekezett, hogy gyerekkorában azt ígérték neki, hogy a távolságot, mint üveggolyót, majd megkapja. Most fogyott el a türelme. Nem kapta, ezért lopta meg.

A nyírbogáti csatár teljesen üresen érkezett, majd mintegy húszperces várakozás után, immár félig megrakottan továbbindult Záhony felé.

Az Ömböly-Csókakő mérkőzésen a vendégek középhátvédje megkapta második sárga, s egyben piros lapját. Boldogan tette el mindkettőt, örülnek majd a gyerekek.

Kovács II János, a Máriakéménd kapusa, aki először orvhorgász, majd halász, aztán halőr, végül hálóőr lett, hosszú évek után végre kimozdult a kapujából, ivott néhány fröccsöt és randalírozni kezdett. A kocsmáros odament hozzá és csak ennyit mondott: kirúgás következik, és maga végezte el a kapuskirúgást. A kocsma előtt még leütötték a kapust, s miután megrugdosták, otthagyták. A kapus már verve volt. Mikor magához tért, átment a szomszéd faluba, Kiskinizsre, bánatában beült a bárba, ahol hosszasan szemezett vele, konyakot kért neki, majd odaült mellé és felszedte a labdát.

Az Iklaberény-Kuncsorba találkozón a hazaiaknak nem sikerült bevenniük a vendégek kapuját, pedig húzták, vonták, vágták, lángvágót is bevetettek, de a vendégkapu bevehetetlennek bizonyult.

A Rákócziújfalu-Szamosangyalos mérkőzésen a hazaiak balhátvédje önfeláldozóan belevetődött a labda útjába. A labda ment, mendegélt tovább, a balhátvéd temetéséről később intézkednek.

A Kauzsaytanya-Szentpéterfölde találkozó szünetében a hazaiak edzője megmosta játékosai fejét, aztán megszárította, majd fejüket vette, így azok a második félidőben fejetlenül mentek előre.

A Bakonypölöske-Szandaváralja mérkőzés utolsó perceiben a hazaiak védelme kinyílt. "Itt a tavasz!" - örültek a nézők, beözönlöttek és szedegették a bekkvirágokat a fűből.

A berobbanó csatárt a bányaigazgatóság saját halottjának tekinti.

A lábában maradt az egyenlítő gól. A meccs után az öltözőben se tudták kiszedni.

Gróf Széchenyi István a pisztolyát porozza, s végül lövésre szánja el magát.

Búcsújáróhely lett a tornanádaskai pálya, ahol már mindenki gólt látott, már mindenki gólt kiáltott, még azok is, akik soha nem voltak meccsen, és azt sem tudják, mi a gól.

A jó játék gólokkal párosult. Kilenc hónapra rá megszületett a hőn áhított győzelem.

A Kunpeszér-Mogyorósbánya mérkőzésen a hazaiak lemosták az ellenfelet. Meg is törülgették, föl is öltöztették arany pizsamába, ágyba is fektették, még mesét is mondtak.

Piroska már csak a kapussal nézett farkasszemet.

A Markotabödöge-Hímesháza találkozón a vendégek jobbszélsője szóváltásba keveredett a hazai balhátvéddel. Az inzultus vége az lett, hogy a százkilós bekk a szélvészgyors, ám könynyű súlyú csatárt hanyag eleganciával bepofozta a hálóba.

A Mikebuda-Gárdonypuszta mérkőzésen a hazaiak katasztrofálisan védekeztek. A tizenhatoson belül előbb tűz ütött ki, majd árvíz lepte el a pályát, végül földrengés pusztította el Mikebudát. A három pontot 3-0-ás gólkülönbséggel a vendégek kapták, a hozzátartozóknak (legalábbis a gárdonypusztaiaknak) ez némi vigaszt jelentett.

Noé megpillantotta az Ararátot, végül mégis a hálóban kötött ki.

A balszélső a tárgyaláson egy csellel leültette védőjét. A védő két évet kapott.

A Csokvaomány középcsatára, aki utoljára tizenkét éve, a Bonyhádvarasd elleni Szabad Föld-kupa meccsen lőtt gólt, bement a sufniba a légkalapácsért, és akkor, ott, a sarokban, gyutacsok, kutacsok, szekercék, szelencék, szömörcék és biszbaszok között, végre talált egy gólt.

A Bihardancsháza-Felsőkörtvélyes meccs 90. percében a hazaiak fölénye végre góllá érett. A falu leszüretelte és falunap keretében ünnepélyesen felszeletelte (miután a helyi plébános felszentelte) az egy szem gólt. Csodák csodája, jutott mindenkinek a faluban, de még a felsőkörtvélyesieknek is, de még Bihardancsházán is túl, mindenkinek a megyeháromban.

A Tömörkény-Cserhátszentiván mérkőzésen a játékvezető az öltözőbe küldte a magáról megfeledkezett játékost, aki néhány perc múlva azzal tért vissza, hogy az öltözőben, hosszas keresgélés után végre megtalálta önmagát. Betört a tizenhatoson belülre és kilőtte a bal felső sarkot az űrbe. A játékvezető a nézők általános megrökönyödésére a tizenegyes pontra mutatott. "Újra kéne festeni" - mondta, majd továbbot intett. Pár perccel később nyilvánvaló lesről engedte el a tömörkényiek csatárát, azzal a feltétellel, hogy a csatár a meccs végére visszaér. Már az óráját nézte, három percet hosszabbított, és aztán véget vetett életének. Fújták a tömörkényiek, fújták a cserhátszentivániak, fújták a nézők, fújta az egész megyehárom, a bíró sípja azonban néma maradt.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."