Öt és feles

Szó szerint

Egotrip

(A megyehárom közhelyszótára) A második félidőre mintha kicserélték volna a hazai csapatot. És valóban: Jászszentlászló csapata helyett immár Zalaszentbalázs játszott Nyírábrány ellen a megyei rangadón.

(A megyehárom közhelyszótára)

A második félidőre mintha kicserélték volna a hazai csapatot. És valóban: Jászszentlászló csapata helyett immár Zalaszentbalázs játszott Nyírábrány ellen a megyei rangadón.

A tiszanánaiak nem tudták megtartani a labdát. A labda átigazolt a szomszédos Somogygaracsra.

A magyarbánhegyesi középcsatár a Pogányszentpéter elleni mérkőzésen eltűnt a mezőnyben, és soha többé nem látták.

Az Öregcsertő-Sümegprága meccsen a hazaiak már az első percekben nekiestek ellenfelüknek. A sümegprágaiak is elvesztették egyensúlyukat, de szerencsére sérülés nélkül megúszták az olimpiai szintet.

Szabó III Lajos, a Vöckönd hátvédje, akit edzője - szerinte - méltatlanul mellőzött, mégis beverekedte magát a kezdőcsapatba, miután az öltözőben szép sorban leütötte csapattársait (és persze az edzőt). A Derekegyház elleni mérkőzésre egyedül futott ki a pályára, végre kezdőként.

A Móricgát-Veszprémfajsz találkozón már az első húsz percben eldőlt a mérkőzés a játékosokra, nézőkre. Szerencsére csak a játékvezető szenvedett - sajnos, könnyű - sérülést.

A Döbrönteszőlőhegy-Taktaszada meccsen a vendégek csatáráról megfeledkeztek a védők. Saját csapattársainak sem hiányzott, nélküle indult vissza a busz Taktaszadára. Családja sem kereste. A csatár azóta is ott éldegél a döbrönteszőlőhegyi öt és felesen.

Örömmel jelenthetjük, írta a Petőfi Népe, hogy a megyeháromban csökken a munkanélküliek száma, mert Sajópetriben, a dél-koreai befektetőknek hála, végre beindult a gólgyártás.

A Cserépváralja-Hevesvezekény találkozó félidejében a játékvezető bement a hazaiak öltözőjébe és beleszagolt a levegőbe. Izzadtság, büdös lábszárvédők és gélek kevercse. Aztán a vendégek öltözőjében szaglászott. Döntetlenszagú találkozó - állapította meg, és lehozta ikszre a mérkőzést, pedig félidőben a vendégek vezettek 4-0-ra.

A domoszlói középpályás lopta a távolságot. Tettét beismerte. Azzal védekezett, hogy gyerekkorában azt ígérték neki, hogy a távolságot, mint üveggolyót, majd megkapja. Most fogyott el a türelme. Nem kapta, ezért lopta meg.

A nyírbogáti csatár teljesen üresen érkezett, majd mintegy húszperces várakozás után, immár félig megrakottan továbbindult Záhony felé.

Az Ömböly-Csókakő mérkőzésen a vendégek középhátvédje megkapta második sárga, s egyben piros lapját. Boldogan tette el mindkettőt, örülnek majd a gyerekek.

Kovács II János, a Máriakéménd kapusa, aki először orvhorgász, majd halász, aztán halőr, végül hálóőr lett, hosszú évek után végre kimozdult a kapujából, ivott néhány fröccsöt és randalírozni kezdett. A kocsmáros odament hozzá és csak ennyit mondott: kirúgás következik, és maga végezte el a kapuskirúgást. A kocsma előtt még leütötték a kapust, s miután megrugdosták, otthagyták. A kapus már verve volt. Mikor magához tért, átment a szomszéd faluba, Kiskinizsre, bánatában beült a bárba, ahol hosszasan szemezett vele, konyakot kért neki, majd odaült mellé és felszedte a labdát.

Az Iklaberény-Kuncsorba találkozón a hazaiaknak nem sikerült bevenniük a vendégek kapuját, pedig húzták, vonták, vágták, lángvágót is bevetettek, de a vendégkapu bevehetetlennek bizonyult.

A Rákócziújfalu-Szamosangyalos mérkőzésen a hazaiak balhátvédje önfeláldozóan belevetődött a labda útjába. A labda ment, mendegélt tovább, a balhátvéd temetéséről később intézkednek.

A Kauzsaytanya-Szentpéterfölde találkozó szünetében a hazaiak edzője megmosta játékosai fejét, aztán megszárította, majd fejüket vette, így azok a második félidőben fejetlenül mentek előre.

A Bakonypölöske-Szandaváralja mérkőzés utolsó perceiben a hazaiak védelme kinyílt. "Itt a tavasz!" - örültek a nézők, beözönlöttek és szedegették a bekkvirágokat a fűből.

A berobbanó csatárt a bányaigazgatóság saját halottjának tekinti.

A lábában maradt az egyenlítő gól. A meccs után az öltözőben se tudták kiszedni.

Gróf Széchenyi István a pisztolyát porozza, s végül lövésre szánja el magát.

Búcsújáróhely lett a tornanádaskai pálya, ahol már mindenki gólt látott, már mindenki gólt kiáltott, még azok is, akik soha nem voltak meccsen, és azt sem tudják, mi a gól.

A jó játék gólokkal párosult. Kilenc hónapra rá megszületett a hőn áhított győzelem.

A Kunpeszér-Mogyorósbánya mérkőzésen a hazaiak lemosták az ellenfelet. Meg is törülgették, föl is öltöztették arany pizsamába, ágyba is fektették, még mesét is mondtak.

Piroska már csak a kapussal nézett farkasszemet.

A Markotabödöge-Hímesháza találkozón a vendégek jobbszélsője szóváltásba keveredett a hazai balhátvéddel. Az inzultus vége az lett, hogy a százkilós bekk a szélvészgyors, ám könynyű súlyú csatárt hanyag eleganciával bepofozta a hálóba.

A Mikebuda-Gárdonypuszta mérkőzésen a hazaiak katasztrofálisan védekeztek. A tizenhatoson belül előbb tűz ütött ki, majd árvíz lepte el a pályát, végül földrengés pusztította el Mikebudát. A három pontot 3-0-ás gólkülönbséggel a vendégek kapták, a hozzátartozóknak (legalábbis a gárdonypusztaiaknak) ez némi vigaszt jelentett.

Noé megpillantotta az Ararátot, végül mégis a hálóban kötött ki.

A balszélső a tárgyaláson egy csellel leültette védőjét. A védő két évet kapott.

A Csokvaomány középcsatára, aki utoljára tizenkét éve, a Bonyhádvarasd elleni Szabad Föld-kupa meccsen lőtt gólt, bement a sufniba a légkalapácsért, és akkor, ott, a sarokban, gyutacsok, kutacsok, szekercék, szelencék, szömörcék és biszbaszok között, végre talált egy gólt.

A Bihardancsháza-Felsőkörtvélyes meccs 90. percében a hazaiak fölénye végre góllá érett. A falu leszüretelte és falunap keretében ünnepélyesen felszeletelte (miután a helyi plébános felszentelte) az egy szem gólt. Csodák csodája, jutott mindenkinek a faluban, de még a felsőkörtvélyesieknek is, de még Bihardancsházán is túl, mindenkinek a megyeháromban.

A Tömörkény-Cserhátszentiván mérkőzésen a játékvezető az öltözőbe küldte a magáról megfeledkezett játékost, aki néhány perc múlva azzal tért vissza, hogy az öltözőben, hosszas keresgélés után végre megtalálta önmagát. Betört a tizenhatoson belülre és kilőtte a bal felső sarkot az űrbe. A játékvezető a nézők általános megrökönyödésére a tizenegyes pontra mutatott. "Újra kéne festeni" - mondta, majd továbbot intett. Pár perccel később nyilvánvaló lesről engedte el a tömörkényiek csatárát, azzal a feltétellel, hogy a csatár a meccs végére visszaér. Már az óráját nézte, három percet hosszabbított, és aztán véget vetett életének. Fújták a tömörkényiek, fújták a cserhátszentivániak, fújták a nézők, fújta az egész megyehárom, a bíró sípja azonban néma maradt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.