Vágvölgyi B. András: Elektrosokk

  • 1996. május 30.

Egotrip

Van a kormány előtt most egy kormányrendelet-tervezet, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter jegyzi, és "a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól" szól. Az előterjesztésben arról olvashatunk, hogy: "Demokratikus jogállamban és a távközlési piac állami monopóliumának hiányában, így hazánkban is, a távközlési szolgáltatók együttműködése az állami szervekkel a titkos információgyűjtési feladatok ellátása érdekében csak jogszabályban előírt kötelezettséggel és módon kényszeríthető ki." Ez eddig jó; a nem állami monopol távközlési szolgáltatók ezek szerint már elhagyogatják azt a minálunk szokásos, kisnyilas-ávós besúgó házmestertempót, amikor az államhatalom kérdez valamit, oszt ők meg hanyatt-homlok túlteljesítik. Azon is lehet vitatkozni, hogy a titkos eszközök alkalmazása mennyiben segítheti elő a nemzet- és közbiztonság ügyét, illetve az ehhez való törvényességi felhatalmazás és felhasználás milyen buktatókon mehet mostanság keresztül, mint ezt nemrég a baranyai nemzetiségek esetében is láthattuk. A titkosszolgálati tevékenység minden államhatalmi működés legsikamlósabbika, visszaélni a legkönnyebb vele, magára valamit is adó államhatalom csínján bánik vele, megnehezíti a saját dolgát, nem hagyja, hogy szolgálatai, titkos bürokráciái kacagva-könnyeden hallgassanak le, helyiségmegfigyeljenek gondosan vagy gondtalanul kiválasztott célszemélyeket. Az érvrendszer nemzetközi és fölöttébb ismerős: terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, a maffiamultik ellen a rend őrsége nem tudja úgy felvenni a harcot, hogy nincsenek eszközök a kezében. Ha a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához együttműködés kell a távközlési szolgáltatóval, akkor "a távközlési szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához a műszaki feltételeket biztosítani". Az intelligens monitoring alrendszert a szolgáltató nélkül csak "indokolatlanul nagy költséggel" lehetne műszakilag összehozni, és "ha a távközlési szolgáltató külön-külön szolgálná ki a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezeteket, sérülne az a mindenképpen érvényesítendő konspirációs alapelv, miszerint a távközlési szolgáltatónak egyáltalán nem célszerű tudomással bírnia arról, hogy valamely előfizető ellenőrzése milyen szerv igényére történik. Az adott monitoring alrendszer műszakilag lehetővé teszi a szolgáltatás aktivizálását a távközlési szolgáltató munkatársainak személyes részvétele nélkül." Ilyen ez a c´est la vie, Small Brother is also watching you. Az előterjesztés indoklásában laza 2,2-3 milliárd forintra becsült beruházás ez, a tervezet 10. § A változat szerint a létesítés és az üzemeltetés költségei a távközlési szolgáltatót terhelik, de teljes vagy részbeni utólagos megtérítésre pályázat nyújtható be a hírközlési alaphoz, B változatban kicsit konkrétabban: a pályázat alapján a KHVM az, aki fizet, C változatban a távközlési szolgáltató és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közösen egyeztetett költségeit a kormány biztosítja. A monitoring alrendszer létesítése mindhárom változat alapján "nemzetbiztonsági célú távközlési beruházásnak" minősül. Szükség van "a távközlési környezet fejlődésével párhuzamosan az ellenőrzést biztosító rendszerek fejlődésének biztosítására". Ez jó is, mert ez a mi rendelettervezetünk csak a mobiltelefóniára és a telefonos ISDN-vonalakra vonatkozik! És a necc?, az már smafu?! Az Internetet nálunk már senki nem akarja ellenőrizni, pgp-t feltörni, ilyenek?

Vágvölgyi B. András

Van a kormány előtt most egy kormányrendelet-tervezet, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter jegyzi, és "a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól" szól. Az előterjesztésben arról olvashatunk, hogy: "Demokratikus jogállamban és a távközlési piac állami monopóliumának hiányában, így hazánkban is, a távközlési szolgáltatók együttműködése az állami szervekkel a titkos információgyűjtési feladatok ellátása érdekében csak jogszabályban előírt kötelezettséggel és módon kényszeríthető ki." Ez eddig jó; a nem állami monopol távközlési szolgáltatók ezek szerint már elhagyogatják azt a minálunk szokásos, kisnyilas-ávós besúgó házmestertempót, amikor az államhatalom kérdez valamit, oszt ők meg hanyatt-homlok túlteljesítik. Azon is lehet vitatkozni, hogy a titkos eszközök alkalmazása mennyiben segítheti elő a nemzet- és közbiztonság ügyét, illetve az ehhez való törvényességi felhatalmazás és felhasználás milyen buktatókon mehet mostanság keresztül, mint ezt nemrég a baranyai nemzetiségek esetében is láthattuk. A titkosszolgálati tevékenység minden államhatalmi működés legsikamlósabbika, visszaélni a legkönnyebb vele, magára valamit is adó államhatalom csínján bánik vele, megnehezíti a saját dolgát, nem hagyja, hogy szolgálatai, titkos bürokráciái kacagva-könnyeden hallgassanak le, helyiségmegfigyeljenek gondosan vagy gondtalanul kiválasztott célszemélyeket. Az érvrendszer nemzetközi és fölöttébb ismerős: terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, a maffiamultik ellen a rend őrsége nem tudja úgy felvenni a harcot, hogy nincsenek eszközök a kezében. Ha a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához együttműködés kell a távközlési szolgáltatóval, akkor "a távközlési szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához a műszaki feltételeket biztosítani". Az intelligens monitoring alrendszert a szolgáltató nélkül csak "indokolatlanul nagy költséggel" lehetne műszakilag összehozni, és "ha a távközlési szolgáltató külön-külön szolgálná ki a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezeteket, sérülne az a mindenképpen érvényesítendő konspirációs alapelv, miszerint a távközlési szolgáltatónak egyáltalán nem célszerű tudomással bírnia arról, hogy valamely előfizető ellenőrzése milyen szerv igényére történik. Az adott monitoring alrendszer műszakilag lehetővé teszi a szolgáltatás aktivizálását a távközlési szolgáltató munkatársainak személyes részvétele nélkül." Ilyen ez a c´est la vie, Small Brother is also watching you. Az előterjesztés indoklásában laza 2,2-3 milliárd forintra becsült beruházás ez, a tervezet 10. § A változat szerint a létesítés és az üzemeltetés költségei a távközlési szolgáltatót terhelik, de teljes vagy részbeni utólagos megtérítésre pályázat nyújtható be a hírközlési alaphoz, B változatban kicsit konkrétabban: a pályázat alapján a KHVM az, aki fizet, C változatban a távközlési szolgáltató és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közösen egyeztetett költségeit a kormány biztosítja. A monitoring alrendszer létesítése mindhárom változat alapján "nemzetbiztonsági célú távközlési beruházásnak" minősül. Szükség van "a távközlési környezet fejlődésével párhuzamosan az ellenőrzést biztosító rendszerek fejlődésének biztosítására". Ez jó is, mert ez a mi rendelettervezetünk csak a mobiltelefóniára és a telefonos ISDN-vonalakra vonatkozik! És a necc?, az már smafu?! Az Internetet nálunk már senki nem akarja ellenőrizni, pgp-t feltörni, ilyenek?

Elvtársak! Térjenek észre, már1996 van!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.