Vágvölgyi B. András: Elektrosokk

  • 1996. május 30.

Egotrip

Van a kormány előtt most egy kormányrendelet-tervezet, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter jegyzi, és "a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól" szól. Az előterjesztésben arról olvashatunk, hogy: "Demokratikus jogállamban és a távközlési piac állami monopóliumának hiányában, így hazánkban is, a távközlési szolgáltatók együttműködése az állami szervekkel a titkos információgyűjtési feladatok ellátása érdekében csak jogszabályban előírt kötelezettséggel és módon kényszeríthető ki." Ez eddig jó; a nem állami monopol távközlési szolgáltatók ezek szerint már elhagyogatják azt a minálunk szokásos, kisnyilas-ávós besúgó házmestertempót, amikor az államhatalom kérdez valamit, oszt ők meg hanyatt-homlok túlteljesítik. Azon is lehet vitatkozni, hogy a titkos eszközök alkalmazása mennyiben segítheti elő a nemzet- és közbiztonság ügyét, illetve az ehhez való törvényességi felhatalmazás és felhasználás milyen buktatókon mehet mostanság keresztül, mint ezt nemrég a baranyai nemzetiségek esetében is láthattuk. A titkosszolgálati tevékenység minden államhatalmi működés legsikamlósabbika, visszaélni a legkönnyebb vele, magára valamit is adó államhatalom csínján bánik vele, megnehezíti a saját dolgát, nem hagyja, hogy szolgálatai, titkos bürokráciái kacagva-könnyeden hallgassanak le, helyiségmegfigyeljenek gondosan vagy gondtalanul kiválasztott célszemélyeket. Az érvrendszer nemzetközi és fölöttébb ismerős: terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, a maffiamultik ellen a rend őrsége nem tudja úgy felvenni a harcot, hogy nincsenek eszközök a kezében. Ha a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához együttműködés kell a távközlési szolgáltatóval, akkor "a távközlési szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához a műszaki feltételeket biztosítani". Az intelligens monitoring alrendszert a szolgáltató nélkül csak "indokolatlanul nagy költséggel" lehetne műszakilag összehozni, és "ha a távközlési szolgáltató külön-külön szolgálná ki a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezeteket, sérülne az a mindenképpen érvényesítendő konspirációs alapelv, miszerint a távközlési szolgáltatónak egyáltalán nem célszerű tudomással bírnia arról, hogy valamely előfizető ellenőrzése milyen szerv igényére történik. Az adott monitoring alrendszer műszakilag lehetővé teszi a szolgáltatás aktivizálását a távközlési szolgáltató munkatársainak személyes részvétele nélkül." Ilyen ez a c´est la vie, Small Brother is also watching you. Az előterjesztés indoklásában laza 2,2-3 milliárd forintra becsült beruházás ez, a tervezet 10. § A változat szerint a létesítés és az üzemeltetés költségei a távközlési szolgáltatót terhelik, de teljes vagy részbeni utólagos megtérítésre pályázat nyújtható be a hírközlési alaphoz, B változatban kicsit konkrétabban: a pályázat alapján a KHVM az, aki fizet, C változatban a távközlési szolgáltató és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közösen egyeztetett költségeit a kormány biztosítja. A monitoring alrendszer létesítése mindhárom változat alapján "nemzetbiztonsági célú távközlési beruházásnak" minősül. Szükség van "a távközlési környezet fejlődésével párhuzamosan az ellenőrzést biztosító rendszerek fejlődésének biztosítására". Ez jó is, mert ez a mi rendelettervezetünk csak a mobiltelefóniára és a telefonos ISDN-vonalakra vonatkozik! És a necc?, az már smafu?! Az Internetet nálunk már senki nem akarja ellenőrizni, pgp-t feltörni, ilyenek?

Vágvölgyi B. András

Van a kormány előtt most egy kormányrendelet-tervezet, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter jegyzi, és "a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól" szól. Az előterjesztésben arról olvashatunk, hogy: "Demokratikus jogállamban és a távközlési piac állami monopóliumának hiányában, így hazánkban is, a távközlési szolgáltatók együttműködése az állami szervekkel a titkos információgyűjtési feladatok ellátása érdekében csak jogszabályban előírt kötelezettséggel és módon kényszeríthető ki." Ez eddig jó; a nem állami monopol távközlési szolgáltatók ezek szerint már elhagyogatják azt a minálunk szokásos, kisnyilas-ávós besúgó házmestertempót, amikor az államhatalom kérdez valamit, oszt ők meg hanyatt-homlok túlteljesítik. Azon is lehet vitatkozni, hogy a titkos eszközök alkalmazása mennyiben segítheti elő a nemzet- és közbiztonság ügyét, illetve az ehhez való törvényességi felhatalmazás és felhasználás milyen buktatókon mehet mostanság keresztül, mint ezt nemrég a baranyai nemzetiségek esetében is láthattuk. A titkosszolgálati tevékenység minden államhatalmi működés legsikamlósabbika, visszaélni a legkönnyebb vele, magára valamit is adó államhatalom csínján bánik vele, megnehezíti a saját dolgát, nem hagyja, hogy szolgálatai, titkos bürokráciái kacagva-könnyeden hallgassanak le, helyiségmegfigyeljenek gondosan vagy gondtalanul kiválasztott célszemélyeket. Az érvrendszer nemzetközi és fölöttébb ismerős: terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, a maffiamultik ellen a rend őrsége nem tudja úgy felvenni a harcot, hogy nincsenek eszközök a kezében. Ha a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához együttműködés kell a távközlési szolgáltatóval, akkor "a távközlési szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához a műszaki feltételeket biztosítani". Az intelligens monitoring alrendszert a szolgáltató nélkül csak "indokolatlanul nagy költséggel" lehetne műszakilag összehozni, és "ha a távközlési szolgáltató külön-külön szolgálná ki a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezeteket, sérülne az a mindenképpen érvényesítendő konspirációs alapelv, miszerint a távközlési szolgáltatónak egyáltalán nem célszerű tudomással bírnia arról, hogy valamely előfizető ellenőrzése milyen szerv igényére történik. Az adott monitoring alrendszer műszakilag lehetővé teszi a szolgáltatás aktivizálását a távközlési szolgáltató munkatársainak személyes részvétele nélkül." Ilyen ez a c´est la vie, Small Brother is also watching you. Az előterjesztés indoklásában laza 2,2-3 milliárd forintra becsült beruházás ez, a tervezet 10. § A változat szerint a létesítés és az üzemeltetés költségei a távközlési szolgáltatót terhelik, de teljes vagy részbeni utólagos megtérítésre pályázat nyújtható be a hírközlési alaphoz, B változatban kicsit konkrétabban: a pályázat alapján a KHVM az, aki fizet, C változatban a távközlési szolgáltató és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közösen egyeztetett költségeit a kormány biztosítja. A monitoring alrendszer létesítése mindhárom változat alapján "nemzetbiztonsági célú távközlési beruházásnak" minősül. Szükség van "a távközlési környezet fejlődésével párhuzamosan az ellenőrzést biztosító rendszerek fejlődésének biztosítására". Ez jó is, mert ez a mi rendelettervezetünk csak a mobiltelefóniára és a telefonos ISDN-vonalakra vonatkozik! És a necc?, az már smafu?! Az Internetet nálunk már senki nem akarja ellenőrizni, pgp-t feltörni, ilyenek?

Elvtársak! Térjenek észre, már1996 van!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.