egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Padló, ablak, ajtó, plafon

Egotrip

Egy komolyzenész körökben cirkuláló vicc szerint ennyit is elég tudni ahhoz, hogy valaki karmester legyen. A képzeletbeli szoba alaprajza szerint a levegőben elhelyezett ütések adják egy négynegyedes taktus jelzésére szolgáló irányokat: le (padló), balra (ablak), jobbra (ajtó), fel (plafon).

Taktusnak vagy ütemnek nevezzük a zene lüktetése szerint csoportokba rendezett hanghosszúságok lejegyzésére szolgáló egységet, amelyet ütemvonal választ el az előtte és az utána álló egységtől. Egy induló legtöbbször négy negyedben (4/4) van, mivel két lábbal – bal-jobb, bal-jobb – páros lüktetésre lehet egyenletesen menetelni. További páros, azaz masírozásra alkalmas lüktetés a két negyed (2/4) vagy a hat nyolcad (6/8), utóbbiban hat lüktetési alapegység rendeződik két csoportba, azaz az elsőre és a negyedikre esik egy-egy hangsúly. Masírozásra fordítva: ba-a-al, jo-o-obb; ba-a-al, jo-o-obb. Természetesen nem csak negyedet, vagy a negyed időtartamának felét kitevő nyolcad értéket (egy 4/4-es ütemben 4 darab negyed vagy 8 darab nyolcad fér el) lehet alapul venni. Létezik például hat tizenhatodos (6/16) vagy nyolc harminckettedes (8/32) ütem is, avagy 2/2-es (benne kétszer nyolc nyolcaddal avagy kétszer négy negyeddel), illetve 3/1-es (három darab 4/4-es csoport) egység is. A nagyon nagy és nagyon kicsi egységekben lejegyzett zenék többségét vagy a régebbi (korai barokk vagy pre-barokk), vagy az újabb (a 20. századi modernnel, és azt megelőlegező késő romantika speciális eseteivel kezdődő) darabok között találjuk. Maradva a leggyakrabban használt negyedes és nyolcados notációnál, vizsgáljuk meg, mi történik akkor, ha hatnyolcadnyi zenére nem menetelni, hanem keringőzni szeretnénk. Bal-jobb-jobb; bal-jobb-jobb – 1-2-3, 1-2-3 – és máris kész a tánc, azaz kétszer három nyolcad, avagy háromszor két nyolcad – e-gyet, ket-tőt, hár-mat – utóbbi a híres-neves három negyed (3/4), a páratlan lüktetés leggyakrabban használt lejegyzése, amelyben Johann Strauss papa (1804–1849) és Johann Strauss fiú (1825–1899) életművének kétharmada íródott. (A polka páros tánc, és abból is produkáltak eleget.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk