egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Dzsingli

Egotrip

Aki egyedül él, az szingli. A szingli nyakában lógó, csillogó-villogó bizsu jelzője: csilivili. A szingli, akit nem izgat, ha beszólnak neki a hatásvadász nyakbavaló miatt, az csillol vagy csillel, azaz nyugizik.

A mi csill szinglink legfeljebb akkor izgul, amikor az általa választott egyetemi szakhoz szükséges bejutási pontszámokat nézi meg a felvi honlapon. Ha pedig felvették, az örömhírt mobiltelefonján adja szülei tudtára, akik már az első dzsinglire rögtön felkapják a készüléket.

Se szeri, se száma a játékos hangzású, angolból fordított-ferdített, közhasználatban forgó kifejezéseknek. A szándékosan vagy véletlenül hangutánzó, kicsinyítő képző érzetét keltő végződésű – így automatikusan „fiatalos”, avagy cseppet infantilis – szavak népszerűsége töretlennek tűnik. Ennek bizonyítéka az is, hogy az Oktatási Hivatal munkatársai trendinek érezték a felvi.hu elnevezést. Nagy naivitásomban azt hittem, én is hozzájárulhatok fenti szavak sorához, amikor a magyarul még mindig csengőhangnak – vagy a hosszú szótól megriadva inkább sehogyan sem – nevezett mobiltelefon-csörgést, a jingle-t ledzsinglizem. Az internet korában persze csak lemaradni lehet. Az fmc.hu-n, azaz a Fehérvár Médiacentrum oldalán található marketingblog idén áprilisi írásában már ott van a dzsingli szó.

Az angol jingle kifejezés magyarra fordítva: csilingel, csilingelés, legyen szó csengettyűkről vagy egymáshoz ütődő borosüvegekről. Átvitt értelemben a dzsingli olyan rövid szlogen, rím vagy dallam, amelyre egyszerű emlékezni, és amely ezen tulajdonságának köszönhetően jól használható reklámcélokra. A zenei jingle – mobiltelefon csengőhangja, tévésorozat főcímzenéjének vezérmotívuma vagy a MÁV idén 50 éves vasútforgalmi hívójele – esetében tehát egy kifejezetten earwormnak (direkt fordításban erre a meglehetősen horrorisztikus fülféreg vagy fülkukac jön ki), azaz fülbemászó dallamnak szánt minikompozícióról van szó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”