A kétezres évek elején svájci frank alapú hiteleket felvevők abban hittek, hogy az eurózónába igyekvő magyar forint nem szakad el túlzottan az európai valutától, a svájciak pedig továbbra is kordában tartják pénzüket az euróhoz képest. Sajnos nem így történt. Az alpesi ország jegybankja elszámolta magát, és akaratlanul is a frankot erősítő lépést tett. Hamarosan jött aztán a globális pénzügyi válság, ami még vonzóbbá tette a menedékország menedékvalutáját, miközben a tetemes külső és belső adósságai miatt különösen sérülékenynek tekintett Magyarország valutája nagyot zuhant, főleg az időközben megizmosodott svájci frankhoz képest. Így aztán 2012-ben már 50 százalékkal több forintot kellett adni a frankért, mint 2004-ben.
A sokakat sújtó, csak lassan és komoly társadalmi költséggel orvosolt devizahiteles mizéria felemlítésével nem szeretnék rémképet előidézni, ám a kellő előrelátás hiánya, a meggondolatlan kockázatvállalás és a késői ébredés keserűsége miatt adódik a párhuzam. Bár ma nem az árfolyam gyengülése, hanem a kamatok emelkedése növeli meg nem várt módon a lakáshitelek törlesztési terhét, az adósokra mért csapás most is nagy. Igaz, a kormány idén januártól fél évre kamatstopot rendelt el az éven belül változó kamatozású ingatlanhitelekre, és így a 2021. október vége óta bekövetkezett kamatemelkedés terhét egyelőre az adósok helyett a hitelező bankok viselik – ám vészesen közeleg a június végi határidő. Ami ráadásul egybeesik a 2020 tavaszán indított, többször meghosszabbított törlesztési moratóriuméval, amelyben még mindig 220 ezer adós vesztegel.
A felpörgő infláció megfékezésére az MNB a múlt nyártól sorozatos kamatemelésbe kezdett, aminek hatására a pénzpiaci kamatok is gyors növekedésnek indultak. A 3 hónapos bankközi kamat (BUBOR) az 1 százalék alatti szintjéről 7 százalék közelébe emelkedett, és mivel (némi késéssel) zömében ez határozza meg az éven belül átárazódó lakáshitelek kamatát, utóbbiak is hasonló mértékben ugrottak meg. A Portfolio.hu becslése szerint egy átlagosnak tekinthető, 7 év hátralévő futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete 20 százalékkal nőtt volna meg a kamatok befagyasztása nélkül, a 15 évesé pedig 35 százalékkal is nagyobb lenne; a kamatstop június végi lejártáig pedig még tovább duzzadnak a törlesztési terhek. A várhatóan tovább emelkedő kamatok miatt a halasztás sem kínál megoldást, csak elodázza a szembesülést a hirtelen tehernövekedéssel.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
