Egotrip

Várhegyi Éva: Ekotrip

Kamatstop: kísért a devizahiteles rém

Egotrip

Most, amikor a megszokott, korábbi alacsony kamatok újból szárnyalni kezdtek, főhet a feje azoknak, akik olcsónak vélt hitelekkel segítették lakásvásárlásukat. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a szintén vonzó devizaalapú hitelek esetében történt, nem is túl rég.

A kétezres évek elején svájci frank alapú hiteleket felvevők abban hittek, hogy az eurózónába igyekvő magyar forint nem szakad el túlzottan az európai valutától, a svájciak pedig továbbra is kordában tartják pénzüket az euróhoz képest. Sajnos nem így történt. Az alpesi ország jegybankja elszámolta magát, és akaratlanul is a frankot erősítő lépést tett. Hamarosan jött aztán a globális pénzügyi válság, ami még vonzóbbá tette a menedékország menedékvalutáját, miközben a tetemes külső és belső adósságai miatt különösen sérülékenynek tekintett Magyarország valutája nagyot zuhant, főleg az időközben megizmosodott svájci frankhoz képest. Így aztán 2012-ben már 50 százalékkal több forintot kellett adni a frankért, mint 2004-ben.

A sokakat sújtó, csak lassan és komoly társadalmi költséggel orvosolt devizahiteles mizéria felemlítésével nem szeretnék rémképet előidézni, ám a kellő előrelátás hiánya, a meggondolatlan kockázatvállalás és a késői ébredés keserűsége miatt adódik a párhuzam. Bár ma nem az árfolyam gyengülése, hanem a kamatok emelkedése növeli meg nem várt módon a lakáshitelek törlesztési terhét, az adósokra mért csapás most is nagy. Igaz, a kormány idén januártól fél évre kamatstopot rendelt el az éven belül változó kamatozású ingatlanhitelekre, és így a 2021. október vége óta bekövetkezett kamatemelkedés terhét egyelőre az adósok helyett a hitelező bankok viselik – ám vészesen közeleg a június végi határidő. Ami ráadásul egybeesik a 2020 tavaszán indított, többször meghosszabbított törlesztési moratóriuméval, amelyben még mindig 220 ezer adós vesztegel.

A felpörgő infláció megfékezésére az MNB a múlt nyártól sorozatos kamatemelésbe kezdett, aminek hatására a pénzpiaci kamatok is gyors növekedésnek indultak. A 3 hónapos bankközi kamat (BUBOR) az 1 százalék alatti szintjéről 7 százalék közelébe emelkedett, és mivel (némi késéssel) zömében ez határozza meg az éven belül átárazódó lakáshitelek kamatát, utóbbiak is hasonló mértékben ugrottak meg. A Portfolio.hu becslése szerint egy átlagosnak tekinthető, 7 év hátralévő futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete 20 százalékkal nőtt volna meg a kamatok befagyasztása nélkül, a 15 évesé pedig 35 százalékkal is nagyobb lenne; a kamatstop június végi lejártáig pedig még tovább duzzadnak a törlesztési terhek. A várhatóan tovább emelkedő kamatok miatt a halasztás sem kínál megoldást, csak elodázza a szembesülést a hirtelen tehernövekedéssel.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.