egotrip

Várhegyi Éva: Ekotrip

Egotrip

Melyik ujjamba harapjak?

Recesszió vagy infláció? – ez itt a kérdés. Ha nem is olyan éles a határvonal, mint a lét és nemlét között, de azért ebben a dilemmában is jókora feszültség rejlik. A mai világban, amikor a nem vagy alig bővülő gazdaságokban is erős inflációs hatások érvényesülnek, a kormányoknak választaniuk kell, melyiket tekintik fontosabbnak: a növekedést vagy az árstabilitást? A dilemma különösen élesen vetődik fel Magyarországon, ahol a kormány és a jegybank nem csupán hagyták, hogy a világpiaci árrobbanás felfűtse a hazai inflációt, de a választásokat megolajozó állami költekezéssel és a forint árfolyamát folyamatosan leértékelő kamatpolitikával még néhány lapáttal rá is tettek a tűzre. Bankópréssel élénkítették a gazdaságot, az extranövekedés költségét pedig az infláción és az állam eladósításán keresztül a jelen és jövő generációira terhelték.

Gondolhatnánk, hogy most, amikor a három ciklust már megélt rezsim újabb négy évet nyert arra, hogy örök időkre bebetonozza magát, a politikai hatalom végre a maga parciális érdekei elé helyezheti a társadalom jövőjét. De úgy néz ki, nincs megállás. „Magyarország nem kerülhet recesszióba” – adta ki a jelszót idei első rádiós igehirdetésén Orbán Viktor. A kormányfői diktátumra Szijjártó külgazdasági miniszter is ráerősített, amikor Davosból megüzente: „Nyugodtan kijelenthető, hogy 2023-ban ismét meg fogjuk dönteni a Magyarországra érkező beruházások rekordját.” Vállalását arra alapozta, hogy a Világgazdasági Fórumon több multi (a többi közt a Coca-Cola, a LEGO és az AstraZeneca) képviselőivel is tárgyalt, akik további beruházási terveikről biztosították őt.

Arról nem tájékoztatott minket a miniszter, hogy mekkora állami támogatást tesz majd hozzá a magyar kormány a mi pénzünkből. Az elmúlt évek számai azonban sejtetik a nagyságrendet. Három dél-koreai cég együttesen 1160 milliárd forint értékű akkumulátorgyárához például 140 milliárd forintnyi, a Debrecenben épülő kínai akkugyár 3000 milliárdos beruházásához 250 milliárdos támogatást adott a magyar állam; ezekhez az összegekhez még hozzáadható az infrastruktúra megteremtésének, az elektromos hálózat kiépítésének és a vízellátásnak a szintén tekintélyes költsége, valamint a környezetkárosítás (egyelőre) eszmei értéke. A felívelő amerikai protekcionizmus hatására erősödő támogatási verseny várhatóan még inkább feltornássza a külföldi beruházók elcsábításának költségeit.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Skócia-Magyarország 0-1, életben maradtak a továbbjutási esélyek

  • narancs.hu

Az újpesti Csoboth Kevin utolsó percben lőtt góljával győztünk. 3 ponttal a harmadik helyen zárta a csoportot a válogatott, a következő napokban dől el, hogy ez elég lesz-e a továbbjutáshoz, a többi csoport végeredményétől függ. A meccsen Varga Barnabás súlyos sérülést szenvedett, mentő vitte el.

Mi fán terem az ökoirodalom?

A hetvenes években felforgató versekben olvastunk olyat, amit ma a Facebook-kommentelők megfogalmaznak a klímakatasztrófáról. De mi kell ahhoz, hogy az irodalom hitelesen szóljon az ember és a természet kapcsolatáról? Csabai Máté írását vettük elő az Ásatás-sorozatban.