egotrip

Várhegyi Éva: Ekotrip

Egotrip

Melyik ujjamba harapjak?

Recesszió vagy infláció? – ez itt a kérdés. Ha nem is olyan éles a határvonal, mint a lét és nemlét között, de azért ebben a dilemmában is jókora feszültség rejlik. A mai világban, amikor a nem vagy alig bővülő gazdaságokban is erős inflációs hatások érvényesülnek, a kormányoknak választaniuk kell, melyiket tekintik fontosabbnak: a növekedést vagy az árstabilitást? A dilemma különösen élesen vetődik fel Magyarországon, ahol a kormány és a jegybank nem csupán hagyták, hogy a világpiaci árrobbanás felfűtse a hazai inflációt, de a választásokat megolajozó állami költekezéssel és a forint árfolyamát folyamatosan leértékelő kamatpolitikával még néhány lapáttal rá is tettek a tűzre. Bankópréssel élénkítették a gazdaságot, az extranövekedés költségét pedig az infláción és az állam eladósításán keresztül a jelen és jövő generációira terhelték.

Gondolhatnánk, hogy most, amikor a három ciklust már megélt rezsim újabb négy évet nyert arra, hogy örök időkre bebetonozza magát, a politikai hatalom végre a maga parciális érdekei elé helyezheti a társadalom jövőjét. De úgy néz ki, nincs megállás. „Magyarország nem kerülhet recesszióba” – adta ki a jelszót idei első rádiós igehirdetésén Orbán Viktor. A kormányfői diktátumra Szijjártó külgazdasági miniszter is ráerősített, amikor Davosból megüzente: „Nyugodtan kijelenthető, hogy 2023-ban ismét meg fogjuk dönteni a Magyarországra érkező beruházások rekordját.” Vállalását arra alapozta, hogy a Világgazdasági Fórumon több multi (a többi közt a Coca-Cola, a LEGO és az AstraZeneca) képviselőivel is tárgyalt, akik további beruházási terveikről biztosították őt.

Arról nem tájékoztatott minket a miniszter, hogy mekkora állami támogatást tesz majd hozzá a magyar kormány a mi pénzünkből. Az elmúlt évek számai azonban sejtetik a nagyságrendet. Három dél-koreai cég együttesen 1160 milliárd forint értékű akkumulátorgyárához például 140 milliárd forintnyi, a Debrecenben épülő kínai akkugyár 3000 milliárdos beruházásához 250 milliárdos támogatást adott a magyar állam; ezekhez az összegekhez még hozzáadható az infrastruktúra megteremtésének, az elektromos hálózat kiépítésének és a vízellátásnak a szintén tekintélyes költsége, valamint a környezetkárosítás (egyelőre) eszmei értéke. A felívelő amerikai protekcionizmus hatására erősödő támogatási verseny várhatóan még inkább feltornássza a külföldi beruházók elcsábításának költségeit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.