Egotrip

Várhegyi Éva: Ekotrip

Kalandozások kora

Egotrip

Újra beköszöntött a kalandozások kora. Az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben meghirdetett „kifektetési” programjával a kormány külhoni portyázásra buzdítja a magyar cégeket, és a gazdasági térfoglaláshoz még pénzt, paripát, fegyvert is kínál.

Az évezreddel korábbi mintától eltérően a zsákmányszerző utak most nem Nyugat-Európába, hanem a Nyugat-Balkánra vezetnek. Ám azokhoz hasonlóan ezek a „hadjáratok” is a külországi belviszályok kiaknázásával és a magyar hatalmi törekvéseket gátló erők lerombolásával próbálják megszilárdítani az uralkodó osztály pozícióját.

Az október 21-i kormányhatározatban felvázolt „akcióterv” egyebek mellett azzal kívánja feltornászni a gazdasági növekedést, hogy kedvezményes hitellel és tőkével támogatja a magyar vállalatok külföldi befektetéseit, újmagyar nyelven: kifektetéseit. Az állami Eximbank „kifektetési hitelprogramját” és a Nemzeti Tőkeholding „kifektetési tőkeprogramját” is magába foglaló Demján Sándor Program egyenesen a vállalkozások méretének megduplázódását ígéri. Az Orbán-kormány oly természetességgel támogatja közpénzből a honi cégek külföldi befektetéseit, mintha országunk dúskálna a fölös tőkében, és csak a megfelelő hasznosításuk lenne a gond. Pedig aligha szorulnak állami apanázsra az olyan vállalkozások, amelyek az itthoninál jobb megtérülés miatt fektetik be profitjuk egy részét külföldön, miként például az önerőből regionális multivá fölnőtt OTP teszi.

A felzárkózás stádiumában lévő, tőkében szegény országok kormányai a tőkebevonást szokták támogatni, abban a reményben, hogy a fejlettebb országokból érkező befektető a tőke mellé még korszerű technológiát is hoz, amivel növeli az ország versenyképességét és bővíti a devizát hozó exportot, netán munkahelyet teremt a honpolgárok számára. Az ilyen országok kormányai versengenek azért, hogy a fenti előnyökkel kecsegtető befektetők őket válasszák, miként ezt például az autógyárak betelepítéséért folyó versenyben is láthattuk.

Abban, hogy a magyar kormány a honi cégek kifektetéseit támogatja, éppúgy a „regionális középhatalommá” válás orbáni álma tükröződik, mint abban, hogy bőséges állami apanázzsal látja el a hazai elektromos járműiparba, benne a környezetet súlyosan károsító akkumulátorgyártásba beruházó ázsiai (főként kínai) cégeket. A kifektetések ösztökélésének hivatkozási alapja, a gazdasági növekedés gyors (már 2025-re tervezett) előmozdítása csak porhintés, hiszen a magyar cégek külföldi befektetései jó ideig nem a magyar, hanem a fogadó ország GDP-jét bővítik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."