Vajda Gergely

Zene hetilapra

Főzött zajok

Egotrip

Terveztem egyszer egy darabot ezzel a címmel. Az alapötlet szerint egy zenemű nem egyéb, mint emészthetőre csinált, felfoghatóra kikevert, élvezetes hangzásokká, izgalmas folyamatokká összefőzött zajok, hangok sorozata. Ez tulajdonképpen most is tetszik, talán egyszer megkomponálom.

A zajok zenei emancipációjáról lenne szó. A zenci.hu szerint – a játékos szó egy online zenei enciklopédiát jelöl – „a zaj szabálytalan időközökben ismétlődő, véletlenszerű, nem harmonikus részhangok, hangrezgés következménye”. Talán a „nem harmonikus” itt a lényeg, hiszen egy kalapácsgép szabályos időközökben ismétlődő csapásait is zajként fogjuk fel. „A zörejeket lökésszerűnek, nyersnek, a hangokat pedig kellemesnek, egységesnek érezzük.” Kivéve mondjuk az óceán hullámzásának vagy az eső kopogásának folyamatos háttérzaját: egyik sem kellemetlen, sőt, ma már olyan telefonos applikációk is vannak, amelyek kifejezetten ilyen fehér zajt produkálnak (olyan zaj, amely minden hallható frekvenciából áll, és amelyben mindegyik frekvenciának ugyanaz az energiája; a név a fehér fényre utal, amely a színek kiegyensúlyozott keveréke), hogy segítsenek az elalvásban. „A zaj bármely kellemetlen hang szubjektív meghatározása. Ez eredhet a környezetünkből, de lehet olyan zene is, ami zavarja hallgatóját (másnak pedig a kedvence). Van, aki háttérzajnak minősíti azt a zenét, amit más éppen a környezet/háttérzaj elfedésére használ.” Innen már nincsenek messze a bizonyos zenéket zajként leszóló szarkasztikus minősítések, és a zenci.hu ebben sem okoz csalódást: „Lehet, hogy az angolok nem szeretik a zenét, de imádják a zajt, amivel jár.” Az idézet állítólag Sir Thomas Beecham (1879–1961) angol karmestertől származik, és egyszerre írja le a Nagy-Britanniát a 19–20. század fordulóján jellemző közepes zenekari muzsikusok, és az őket hallgató átlagközönség minőségét.

A zaj szócikkben található másik citátum már sokkal közelebb visz bennünket ahhoz, amiről érdemes beszélni. „Hiszem, hogy a zaj felhasználása a zeneszerzéshez folytatódni fog és növekszik, amíg el nem kezdjük használni az elektronikus hangszereket, amik lehetővé teszik a zenei célok megvalósítását bármilyen és minden hanggal, ami hallható.” (John Cage)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.