Egotrip

Vajda Mihály: Szókratész, a ki(nem)végzett

Egotrip

Ő sem ért mindig mindent

– Te mocorogsz ott az előszobában?

– Persze, ki más?

– Örülök, hogy megjöttél, épp most olvastam valamikori magadról egy lengyel irodalomtörténész, Ryszard Przybylski az öregségről szóló esszékötetében. Azzal kezdi, hogy jóllehet halálra ítéltek, „ugyanakkor az esemény minden ó- és újkori kommentátora egyetért abban, hogy ez önkéntes halál volt”. Nem idézek minden részletet, csak Nietzsche idevágó szövegét, miszerint „Szókratész teljesen tudatosan, minden természetes halálfélelemtől mentesen alakította úgy az eseményeket, hogy halálra ítéljék, ne száműzetésre.” Mit szólsz ehhez?

– Ugyan máig is nagyon jó a memóriám…

– Hát persze, hiszen még fiatal vagy. Nem egészen 70 éves, ha jól számolok… Azóta, hogy kivégeztek (mi tudjuk, hogy csak eltüntettek) 2422 év telt el, csakhogy attól kezdve nem öregszel.

– …mégis nehéz felidéznem akkori meggondolásaimat. De való igaz, végezetül is nem akartam megöregedni.

– S milyen igazad volt. Nem jó az öregség. Erről szól Przybylski említett kötete is. Biztosan nem örültél annak, ami végül is történt; mindaddig, amíg meg nem tudtad isteneid döntését: addig élsz, míg egyszer valahol jogszerűen halálra nem ítélnek, és ki nem végeznek. De hát már sokat beszélgettünk erről.

– Most sem tudok erről mást mondani, mint eddig. Hagyjuk is ezt, nem jutunk ötről a hatra. Viszont szerettem volna kérdezni tőled valami fontosat. Már visszajöttem Amerikából, amikor a Hamász betört Izraelbe, válogatás nélkül lemészárolt ki tudja hány izraelit…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Ez a művész verhetetlen címadásban!

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.) „Karomvölgy” című kiállítása szeptember végéig látható az Inda Galériában.

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.