Egotrip

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Nyelv, presztízs, imázs

Egotrip

Az alábbi írás a nyelv és identitás viszonyáról szól, ami szerintem sokkal bonyolultabb dolog annál, mint hogy egyszerűen elfogadjuk azt a kézenfekvőnek tűnő tételt, hogy „a nyelv a nemzeti identitás legfontosabb eleme”.

Gondoljunk például arra, amit én csak nemrégiben tudtam meg, hogy Ukrajnában nagyon sok ukrán identitású embernek orosz az első nyelve. Azt annak is tudni lehetett, aki nem volt az ukrajnai nyelvkérdés szakértője, hogy a 16. század óta folyt a nagyhatalmi rivalizálás a „peremrégió” (Ukrajna) megszerzéséért, és ezzel majdnem egyidős az ukrán nemzettudat születése. Viszont új jelenség az, hogy, mint hallom, manapság már a városokban élő ukránok is felemelt fejjel használják az ukránt a korábban beszélt orosz helyett. Elmond valamit az identitás és a nyelv viszonyáról az is, hogy Tarasz Sevcsenko (1814–1861), az ukránul író költő a testvérét figyelmezteti arra, hogy szíveskedjen eztán a neki küldött leveleit ukránul írni. A „nemzeti öntudat” és a nyelv kérdése nyilván összefügg, mindazonáltal egységes ukrán helyesírás csak 1904 óta létezik, a nyelvi normát megtestesítő nyelvtanok és szótárak is csak a 20. század elejétől jelennek meg.

Viszont Japánban például elég régóta értekeznek arról (még komoly természettudósok is), hogy „a japán nyelvszellem” (kotodama) a japánság lényege, mivel az anyanyelv mint­egy kitörölhetetlenül „formatálja” a japán ember agyát. A japán emberek ezért másként érzékelik a hangokat és ízeket, másként gondolkodnak, mint a külföldiek, miközben két japán akár telepatikusan, szavak nélkül is megérti egymást (ishin-denshin). Egyébként, túl a nyelvi miszticizmuson, a nemzeti ideológiának is része szokott lenni az a vélekedés, hogy a közös nyelv a nemzetállam fennmaradásának az előfeltétele. Valójában azonban számos példáját ismerjük annak, hogy a közös politikai akarat fölülírja a nyelvi egység hiányát, csak ezt a tényt a kelet-európai agy nehezebben képes feldolgozni, mint a nyugat-európai. Mert az másként van formatálva.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

Családi ezüst

Elkótyavetyéli a családi ezüstöt, eladja az önkormányzat földjét egy olyan embernek, aki vele egy csapatban indul képviselő­jelöltként a választáson – ezzel támadta a helyi kormánypárti hírportál az apátfalvi polgármestert a választási kampányban. Ez a fegyver fordítva sült el.